Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)
1893-12-31 / 107. szám
Melléklet a „Központi Értesitő" 1893. évi 71. számához. AZ IPARI ÉS GYÁRI ALKALMAZOTTAK BETEGSEGÉLYZÉSI ÉS BALESETI BIZTOSÍTÁSA KÖRÉBŐL. 1893. Budapest, augusztus hó 27-én. 14-ik szám. 37. Elvi határozatok, i. 38925193. Budapest fő- és székváros tanácsának. A budapesti kereskedelmi betegápoló egylet közvetlenül hozzám intézett mellékelt beadványában kérdést intézvén az iránt, vájjon az 1891. XIV. t.-cz- szerint biztosításra kötelezett azon kereskedelmi alkalmazott, a ki megbetegedése esetében a kereskedelmi törvény 56 ij-a szerint, hat heti időtartamra fizetést ós ellátást liuz főnőkétől, jogosítva van-e az ingyenes gyógykezelésben, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ingyenes igénybevételén felül, még táppénzt is igényelni az egylettől. Felhivom a tanácsot, értesítse nevezett egyletet a következőkről: Minthogy a hivatolt törvény 7. §. c) pontja a táppénz nyújtás kötelezettséget csak az esetre írja elő, ha a betegség keresetképtelenséggel jár s az csakis a keresetképtelenség tartamára nyújtandó, ennélfogva azon kereskedelmi alkalmazott, a kinek fizetési és tartási igénye a kereskedelmi törvény alapján betegsége esetén is kijár, azon időre, mig ezen fizetést élvezi, a betegsegélyző pénztártól táppénzt nem követelhet, mert az illető ezen idő alatt keresetképtelennek nem tekinthető és mert továbbá a hivatolt törvény 8. §-a szerint, a mely a 7. §-nál nagyobb mérvű segélyzóst is megenged, nem terjeszhető ki a táppénz- nyújtása oly esetekre, midőn az illető beteg nem keresetképtelen, mert fizetést élvez. Budapesten, 1893. junius hó 14-ón. Lukács s. k. II 42666/93. Nyitra vármegye alispániának Nyiirán. A gróf Károlyi Alajos örököseinek uradalmi gép- és mühelyvezetősége által előterjesztett kérelme folytán, hivatkozással az alispán ur f. é. junius 2-án 17692. sz. a. jelentésére, folyamodóval való közlés végett értesítem az alispán urat, hogy miután az említett gép- és műhelytelep az illetékes község igazolása szerint iparszerüleg — vagyis idegenek részére — nem dolgozik, s mint ilyen az 1884: XVII. .t.-cz. 183. §-ban megállapított mezőgazdasági gép- ós mühelytelepek közé tartozik, ezen telep alkalkalmazottjai az 1891 : XIV. t.-cz. 2. §-ának a) pontja értelmében a kerületi betegsegélyző pénztárba annál kevésbé tartoznak belépni, mert az említett mühelyvezetőség állítása szerint, betegségük tartama alatt is a munkabér részükre minden levonás nélkül kiszolgáltattutik. Idézett jelentésének csatolmányait idezárva visszaküldöm. Budapest, 1893. junius hó 25-én. Lukács s. k. III. 46ir>4j93. Baja város tanácsának. A bajai kereskedő ifjak egylete, magánegyesületi betegsegélyző pénztárának közvetlenül hozzám benyújtott kérését, melyben utasítani kívánja az ottani kerületi pénztárt, hogy az átlagos napibéreket olykép módosítsa, miszerint a különféle fizetési fokozatoknak megfelelően többféle átlagok állapíttassanak meg, esetleg pedig a kerületi pénztár a tagok fölvételénél csak a napibórrel alkalmazottakra szorittassék, azzal a felhívással küldöm meg a tanácsnak, értesítve a folyamodó pénztárt, hogy kérelmet figyelembe vehetőnek nem találtam, mert a kerületi pénztár a tagok felvételében a kórt irányban sem korlátozható, s mert a kerületi pénztár s a járulékok alapját képező átlagos napibér-összegek .megállapításánál a saját pénztára s nem más pénztárak igényeinek tekintetbe vételével járhat el. Megjegyzem egyébként, hogy az esetben, ha ott az alkalmazottak fizetési viszonyai tényleg indokolttá tennék azt, hogy a járulékok a kerületi pénztárban is a valósággal élvezett napibérek állapíttassanak meg, s így a kerületi pénztár kebelében is megadatni czéloztatnék az a lehetőség, hogy a nagyobb fizetéssel alkalmazott, magasabb táppénzben rószesittethessék, ez irányban az alapszabályok módosításával határozni a ker. pénztár van hivatva, melyet ez irányú kezdemenyezésre utasítani nem.kívánok. Budapesten, 1893. julius 6. Lukács s. k.