Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-07-20 / 60. szám

1151 — 7. §. A kinevezés nem időre szól; ha azonban valamely bizottsági tag az értékmegállapító-bizottság munkálataiban két éven keresztül személyesen, vagy irásbelileg részt nem vesz, kilépettnek tekintetik. 8. §. Az egyes árunemeknek a különböző szakosztályokba való beosztását az elnökség a szakosztályok elnökeivel egyetórtőleg határozza meg. 9. §. Az értékek évenként csak egyszer állapittatnak meg ós pedig minden év első negyedében a megelőző naptári évre vonatkozólag. 10. §. Az országos m. kir. statisztikai hivatal ugy a kereskedelmi és iparkamarákat, mint az egyes kinevezett bizottsági tagokat idejekorán ellátja a szükséges nyomtatványokkal, hogy ezekbe az előbbiek a kerületük szempontjából nagyobb fontossággal biró behozatali és kiviteli áruczikkek értókét bejegyezzék és az illető áruk üzleti ós árviszonyairól jelentést tegyenek ; az utóbbiak pedig a saját csoportjukhoz tartozó árukra nézve tegyék ugyanezt. 11. §. Az értókmegállapitás szakosztályonként történik. Minden egyes szakosztály, az elnökön kivül, legalább hat tagból áll. Mindenik szakosztály saját elnökeinek vezetése alatt, de a bizottság elnökségének részvétele mellett, az országos m. kir. statisztikai hivatal helyiségeiben tartja üléseit, melyekről rendes jegyzőkönyv vezettetik és az előadó az íilós végén a bizottsági tagok által készített kimutatásokat ós jegyzeteket földolgozás végett összegyűjti. Mindenik szakosztály jogosítva van üléseire szakértőket is meghívni. 12. §. A szakosztályok az értékeket, az egyes bizottsági tagok kimutatásai és bevallásai alapján, a hivatalos előadó jegyzeteinek és a kereskedelmi és iparkamarák árkimutatásainak figyelembe vételével, állapítják meg. 13. §. A szakosztályilag megállapított értékek felülvizsgálata ós jóváhagyása a bizottság összülósónek van fen tartva. Az összülés áll, az elnökségen kivül, a három szakminsterium kiküldötteiből, a budapesti m. kir. fővámigazgatóból, a m. kir. államvasutak igazgatóságának, a kereskedelmi és iparkamarák, az országos magyar gazdasági egyesület, az országos iparegyesület, az országos magyar malomegyesület, a magyar kereskedelmi csarnok és a magyar szesztermelők országos egyesülete képviselőiből ós a szakosztályok elnökeiből és előadóiból. Az összülésnek is jogában áll szakértők közreműködését igénybe venni. 14- §• Az összülést megelőzőleg az országos m. kir. statisztikai hivatal az egyes szakosztályok értékbecsléseit és jelentéseit az áruforgalmi statisztikai fő- és alcsoportjai szerint rendszeresen összeállítja és kellő számú példányban sokszorosítva, tanulmányozás végett megküldi az összülés valamennyi tagjának, hogy a megjelent tagok kellőleg előkészülve tehessék meg esetleges megjegyzéseiket vagy kifogásaikat. 15. §. Az értókmegállapitásnál a következő főbb irányéi vek tartandók szem előtt: a) A behozott és kivitt áruk értéke külön állapítandó meg; b) minden árunak, ugy a kivitelnél, mint a behozatalnál, az az értéke veendő föl, melylyel akkor bir, midőn a magyar állam határát átlépi, vagyis a melyet érte a belföld a külföldnek, illetőleg a külföld a belföldnek fizet; c) az átlagos értók-kiszámitásnál figyelemmel kell ' tenni az évközben történt árhullámzásokra ós oly áru-i czikkeknól, melyek nagy áringadozásnak vannak alávetve és melyek azonfelül az egyes hónapokban nagyon eltérő mennyiségben kerülnek bekozatalra vagy kivitelre, havi átlagos értékek állapitandók meg; d) szem előtt kell tartani, hogy az ogyes áruk behozott vegy kivitt mennyiségében a különböző fajták | vagy minőségek mily ahányban szerepelnek; e) figyelemmel kell lenni az úgynevezett gyüjtő! tótelekre is, melyek több különféle árut foglalnak maguk! ban. Szükség esetén ezek fölbontandók és az egyes áruk ; értéke külön határozandó meg; f) a külkereskedelmi forgalmunk szempontjából nagyobb fontossággal biró áruknál, ha azok a származási vagy rendeltetési hely különfólesóge szerint, fajtára vagy minőségre és igy értékre is tetemesen eltérnek egymástól : az érték a származási, illetőleg rendeltetési országok szerint külön állapítandó meg. 16. §. Az értékmegállapító munkálat oly időben fezebe, hogy miatta az áruforgalmi statisztika évi főkimutatásának megjelenése késedelmet ne szenvedjen. Budapest, 1893. évi junius hó 25-én. P. H. Lukács Béla, s. k. kereskedelemügyi m. k. minister. V. A kereskedelemügyi magy. kir. minister folyó évi junius | hó 12-én 36756. szám alatt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjához a következő elvi jelentőségű rendeletet intézte. Schönfeld Antal félegyházi lakos által folytatni 1 szándékolt fatelep ügyében az alispán ur részéről f. évi ' márczius hó 11-én 52. sz. a. hozott s az elsőfokú iparhatósági határozattal egybehangzó másodfokú határozatot, mely szerint a nevezett által fatelep folytatására kért iparigazolvány részére kiszolgáltatni rendeltetik, I egyúttal azonban folyamodó a fakereskedésnek előbbi helyen való gyakorlásától eltiltatik, a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági határozatot ezennel harmadfokulag azért is helyben hagyom, mert a mellékelt szerződós i szerint Schönfeld Antal ifj. Pálmay Istvántól csak az j eddigi fatelep helyéül szolgált telket, de nem egyúttal magát az üzlettelepet vette bérbe, már pedig a telepj engedély nem magához a puszta telekhez, hanem az ! üzlettelephez lóvén kötve, midőn Pálmay a fakereskedóst az emiitett telepen megszünteti, ezzel együtt a telep : is megszűnt s igy a Schönfeld Antal által felállítani szándékolt fatelep egy újonnan létesülő telepnek tekintendő, minélfogva csak szabályszerű uton kinyert telep! engedély alapján lenne folytatható s a jelen esetben annál is inkább, miután a bérleti szerződés szerint, a bérlett helyiségek és telek rendeltetésére vonatkozó jogviszony, csak a magán - tulajdonos és nem egyúttal az ipartelep-tulajdonos irányában szabályoztatott.