Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

— 156 — E) Szalonikiban, főnök Diósy Ödön. F) Szófiában, főnök Knerr K. Forencz. G) Ruscsukban, főnök Prohaszka István. H) Philippopolban. főnök Újlaki Béla. I) Szerajevoban. főnök Nyáry Emil, alájarendelt ügynökségek: a) Mostarban, ügynök Nastic Jován. b) Ügynökség Brckában, ügynökség brckai takarékpénztár. c) Ügynökség Banjalukában, ügynök Takács József. Üzleti tudósítások. Kivitelünk Dél-Bulgáriba. A Kereskedelmi Muzeum philippopoli képviselőségének egyik legutóbbi jelentése igen érdekesen és részletesen ecseteli, hogy a magyar iparnak Dél-Bulgáriában mily kedvező esélyek nyílnak ós hogy gyárosaink mily kovéssó tudják a kedvező esélyeket kiaknázni. A jelentés kiemeli, hogy a Muzeum képviselősége f. ó. julius hóban pl. 5255 frt értékű magyar iparczikkeket helyezett el a philippopoli piaezok. Ezenkívül egy hazai üveggyár, egy tűgyár és két papírgyár közel hatezer frt forgalmat ért el ott az említett hónapban. És ezen biztató kezdet daczára kivitelünk még som fejlődik ugy, a mint várhatnék. Ennek egyik oka az volt eddig, hogy a vasúti díjtételek drágák voltak és a szállítás Fiúméból Dedeagacsba jóval többe került, mint a sokkal távolabb cső antwerpeni, hamburgi vagy brémai kikötőkből. Ezen díjszabási nehézségek megszüntetése iránt a kereskedelemügyi m. kir. minister ur már megtette a szükséges intézkedéseket. A Kereskedelmi Muzeum tagjai jól tudják, hogy a kormány rendkívüli erkölcsi és anyagi pártfogásban részesiti kiviteli törekvéseiket, plyan intézkedéseket foganatosított, melyeket a külföldi szaklapok illető kormányaiknak utánzásra ajánlottak, szervezeteket létesített, melyeket a hatalmas nyugati iparállamok mintáknak tekintenek. Ennyi törekvés és kedvezmény fejében a kormány elvárhatja gyárosainktól, hogy a nyújtott előnyöket használják fel és a maguk részéről is iparkodjanak a Keleten — iparczikkeink egyedüli idegen piaczán -minden erővel tért hódítani. Ezt azonban eddigelé sajnos! nem tették kellő mérvben. * * * Philippopoli képviselőségünk pl. julius hóban nevezetes eredményeket ért el. A dólbolgár piaezokon bevezette az egeresi f ő s z t, az ablakragaszt (melyet eddig csak francziák ós osztrákok szállítottak oda), magyar lámpákból egy hónap alatt 2000 frt árát helyezett el, a rendkívül mozgékony belga verseny erőfeszítései daczára 1550 frt erejéig magyar öntött ós kovácsolt vasgyártmányokra szerzett megrendelést. De az eredmény nem felel meg a tett erőfeszítéseknek ; és ez csak a gyárosokon múlik. Igy pl. az iparvállalat, amelynek az utóbb emiitett megrendelést átírták, kijelentette, hogy a szállítási idő betartása tekintetében nem vállal felelősséget ós további megrendelésekre inkább nem is reflektál. A gyár ezt azzal indokolja, hogy a rendelések későn érkeznek. Igaz, hogy nálunk és általában a nyugaton a kereskedők hónapokkal a szükséglet tényleges beállta előtt küldenek megrendeléseket. De ez a Keleten mógnem szokás. Ott a kereskedők csak akkor rendelnek, mikor az árura már égető szükségük van. Arra nincs eset, hogy keleti kereskedő tavaszkor rendelje meg az árut, melyre őszkor lesz szüksége. Aki a Keletre exportálni akar, az alkalmazkodjék az ottani viszonyokhoz. Az egész világon ugy van az, hogy a gyáros alkalmazkodik a vevők kívánságához, nem pedig megfordítva. Más viszásságok is nehezítik a nagy nehezen létesített keleti forgalom fejlődését. A Muzeum képviselőségei már számtalanszor hívták fel a gyárosok figyelmét arra, hogy az árjegyzékeiket ne csupán egy, hanem több példányban küldjék el; hogy a mintákat és árajánlatokat kérő leveleket intézzék el gyorsabban ; hogy az átírt rendelések vételét levélben ismerjék el; hogy az elvállalt szállítási határidőket tartsák be. Csak némi jóakarat kellene ezeknek a bajoknak a megszüntetésére. * * * Gyakran emiitik, hogy a hazai gyáripar nagy arányú fejlődése ós a külföldi verseny szorongatott helyzetbejuttatták a k ó z m ü-i p a r t. A Muzeum képviselőségei figyelembe vették ezt és arra törekszenek, hogy kisiparunknak a Keleten piaezot teremtsenek. Csakhogy itt még nohezebb a boldogulás. Kisiparosaink még kísérletet se akarnak tenni, hogy a Keleten adják el készítményeiket. Azok, akiket a Muzeum képviselőségei felszólítottak, hogy a Muzeum kirendeltségeinek ,adják át képviseletüket, többnyire tagadólag feleltek. Ok „előre is tudják, kogy a külföldi vorsenynyol szemben nem fognak boldogulni." Ilyen elfásult rezignáczió a XIX. század végén a biztos enyészetet eredményezi. * * * A muzeum philippopoli képviselősége az érdekelteket még arra is figyelmezteti, hogy az a nagy ós gazdag vidék, mely Burgasz mögött és körül terül el, már nem Philippopolból fedezi szükségletét, hanem burgaszi cz egeknél, melyekkel a philippopoli piacz nem képes versenyezni, mert a szállítás a Dunán és a Feketetengeren olcsóbb. Czégeinket tehát arra figyelmeztetjük, hogy a burgaszi piaezra, melynek fontosságát a legközelebb foganatosítandó kikötői építkezések még növelni fogják, kellő figyelmet fordítsanak. (1496. sz) Üzleti jelentés Boszniából. (A Keresk. Muzeum fiókintézetétől.) A megszállott tartományokban létesített fiókintéj zet és főügynökségek forgalma a f. évben is kedvezően fejlődött ós lényeges haladást mutat fel, a meny-i nyiben a f. óv első 8 hónapjában, azaz januártól— augusztusig az elért forgalom 244,272 frt 39 krra ru-1 gott ós pedig: i a sarajevói fiókintézetnól 142,823 04