Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

— 141 — 1891-ben 74,160 frank értékű. 1892-ben 41,011 „ Nagyobb értéket képvisel még Rumánia bővítőiében annak utolsó, vagyis XXV-ik árucsoportja, mivel idesoroztattak mindazon különféle anyagok ós tárgyak, melyek az előbbeni csoportokban nem foglaltatnak. Ezek közül nagyobb jelentőséggel bírnak némely divatczikkek, művirágok ós disztollak, a mindenféle játékszerek, a különféle apró áruk közönséges anyagokból, mindennemű opticai szerek ós készülékek, a zongorák, pianinok, orgonák, hegedűk és a külön meg nem nevezett hangszerek stb. Ezek bevitelének értókét a következő számok mutatják: 1885-ben 10.029,624 frank. 1886-ban 6.239,618 „ 1887-ben 4.442,402 ., 1888-ban 4.532,331 1889-ben 6.088,817 „ 1890-ben 5.903,675 1891-ben 6.852,790 „ 1892-ben 4.789,933 „ A rumán bevitel főbb tárgyait tehát egyrészt eledel-ipari tárgyak és élvezeti czikkek, mint czukor, kávé, thea, narancs, conservek stb., legnagyobbrészt azonban gyártmányok és kész ipari czikkek képezik. Fejletlen fonó-szövő ipara késztetik őt nagyobb mennyiségű gyapjú ós pamutszövetek, pamut- és gyapjú-fonalak, jutaszövetek és zsákok, selyemszövetek, vászon, kötött áruk, szőnyegek, kész ruházatok stb. stb. bevitelére. Fejletlen bányászata ós fémipara folytán szintén kénytelen nagyobb mennyiségű kőszén, nyers vas és aczóláruk, nemtelen fémek s ezek készítményei, gazdasági és ipari eszközök, szerszámok és tárgyak, vas- és aczélból ós nemtelen fémekből — bevitelére. Hasonlókép utalva van bőriparának elégtelensége miatt nagy mennyiségű kikószitett bőröket ós kész lábbelieket, gépiparának hiánya miatt gőz-, gáz- ós viz-motorokat, gazdasági ós ipari gépeket ós géprészeket, fejletlen papir-, fa-, agyag-, üveg- ós kőipara folytán nagyobb mennyiségű papirost, agyag és porczellán edényt, ablak-, tábla- és öblös üveget, kőárukat ós malomköveket, czementet, közönséges ós finom faárukat és bútorokat, hangszereket, apró árukat stb., bevinni. Hátramaradt állattenyésztése folytán kénytelen évről-évre nagyobb szánni lovat, vallási gyakorlata miatt pedig nagyobb mennyiségű halat, olajbogyót, faolajt, stearint és stearin-gyertyát bevinni. Láttuk azonban, hogy Rumániának nemcsak ezekből, hanem számtalan kisebb-nagyobb ipari ós fólipari készitményekből, nyers- ós segédanyagokból, divatezikkek- és fényűzési tárgyakból van évről-évre ismétlődő ós emelkedő bevitele, melyet, miután belföldi ipara nagyszámú és növekedő lakosságának szükségletét, kielógiteni nem képes, kénytelen behozatal által a külföldről pótolni. Miután pedig a népesség szaporodásával, a jóllét emelkedésével és a művelődés terjedésével fokozódni fognak a kényelmi ós fényűzési igények ós hajlamok, valószínű, hogy Rumánia bevitele, szintúgy mint minden emelkedő ós haladó országé és nemzeté, ezután sem fog csökkenni, hanem még inkább fokozódni fog- Ezen kedvező viszonyokat igyekeznünk kell lehetőleg kiaknáznunk, — arra egyébként földrajzi fekvésünk is utal. * * * II. KIVITEL. Rumánia állatkivitele élő állapotban, I. árucsoport, mely a monarchiánkkal folytatott vámháboru alatt nagyon hanyatlott, az itt utolsónak kimutatott 1892-ik évben, ismét jelentékenyen emelkedett, mint azt kivitelének következő számai mutatják: 1885-ben 6.355,465 frank. 1889-ben 2.129,864 frank 1886-ban 7.156,566 „ 1890-ben 2.682,449 „ 1887-ben 5.876,281 „ 1891-ben 2.046,619 ., 1888-ban 3.474,917 „ 1892-ben 5.140,377 „ Allatok közül leginkább szarvasmarhát, juh ós sertéseket visz ki, és főleg az utóbbiak nagyobb kivitele idézte az elő 1892. óvi emelkedést. Az á 11 a t é 1 o lm e z ó s i termékek, II. árucsoport, nem nagy kivitele, kisebb-nagyobb hullámzás mellett alig változott, mint ez a következő számokból látható : 1885-ben 3.971,346 frank. 1889-ben 2.714,668 frank. 1886-ban 2.533,591 „ 1890-ben 3.775,045 .. 1887-ben 2.647,192 „ 1891-ben 3.776,514 „ 1888-ban 2.360,239 „ 1892-ben 2.813,918 „ Ezen kivitel legnagyobb részét a tojás, juhturó ós halak képezik. Már kimutattuk, hogy a III-ik árucsoport, lisztes anyagok és készitmények ezekből, Rumánia kivitelében az uralkodó, ós hogy az ugy absolute, mint relative igen nagy jelentőséggel bir. Még jobban kitetszik ez a következő összeállításból, melynél Rumánia összes kivitele mellé, odaállítjuk a III-ik árucsoport kivitelének értékét is, mint az itt következik : Rumánia összes kivi- Ebből a III-ik árucsoport telének értéke. kivitelének értéke. 1885-ben 247.968,201 frank. 188.711,105 frank. 1886-ban 255.547,263 „ 184.173,212 „ 1887-ben 265.726,613 „ 214.645.541 .. 1888-ban 256.788,642 206.720,198 ., 1889-ben 274.167,146 „ 239.539,158 „ 1890-ben 275,958,415 „ 226.091,014 „ 1891-ben 274.680,011 „ 225.015,116 „ 1892-ben 289.095,674 „ 251.890,043 „ Rumánia 1892. évi összes kivitelének 87.13°/0

-a esett a III-ik árucsoportra, s igy a többi áruk kivitelére csak 12.87% vagyis 37.205,631 frank értékű áru jut. Ezen aránytalan kivitelben az első helyet a buza foglalja el, mely után szinte aránytalan távolságban következik a kukoricza s ugy aztán következnek a többi gabonanemüek. mint az a következő összeállításból az utolsó három évről látható : ÖSSZES KIVITEL. 1890-ben 1891-ben. 1. Búzából 138.424,361 frk. 113.64-2,432 frk. 2. Kukoriczából 59.705,727 „ 60.985,252 „ 3 Árpaésmálátából 12.652.802 „ 27.755,150 „ 4. Búzalisztből 2.659,739 ., 4.129,591 „ 5. Hüvelyesekből 2.463,337 „ 6.828,258 „ 6. Rozsból 8.664,460 „ 8.418,482 „ 1892-ben. 1. Búzából 138.782,111 frank. 2. Kukoriczából 65.765,026 „ 3. Árpa és malátából 17.026,973 ., 4. Búzalisztből 6.925,312 „ 5. Hüvelyesekből 7.497,805 6. Rozsból 10.901,592 „ Ezen csoportokból kisebb, bár nem jelentéktelen kivitele van még Rumániának zab, köles, korpa stbből. A IV. árucsoportban agyümölcsök közül a szárított ós aszalt gyümölcsnek, az egyéb növényi termékek közül az olajos magvaknak van jelentősége Ru-