Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

135 ejtik. A collok-ra alkalmazott felírásokat „törékeny'', „piano" stb. természetesen senki sem érti, senki se veszi figyelembe és ezért legjobb a kényes árukat nagy gonddal becsomagolni és megóvni az időjárástól. Nagyobb ládákat szekereken szállitanak. A szállítási dijak a tengerparttól Janináig a következők (100 oka = 120 kgr., 1 piaszter = mintegy 10 krajczár): A prevesa—janinai vonalon teherhordó állatok által szállított 100 oka után 40—45 piaszter, szekéren szállított 100 oka után 50 piaszter. Igen terjedelmes árukért (bútorok stb.) a szekéren szállított 100 okáért 60—75 piaszter fizetendő. * * * Az cpirusi lakók kereseti forrását majdnem kizárólag a földmivelés ós az álattenyésztés képezik. A gabonatermelés nem igen jelentékeny, mert a talaj nem valami termékeny, másrészről pedig a földet igen kezdetleges szerszámokkal müvelik. A helyi szükségletnek legtöbbnyire megfelel a tengeri-termelés ós jó években még kivitelre is jut, hanem búzát és gyakran árpát is importálni kell. Bor bőven termett 1892-ben, ugy, hogy pl. a szőlő okáját 5 páráért (kilogrammját 1 krajezárórt) adták, a bor okája pedig 25 páráért (literje 5 kr.) kelt, elannyira, hogy számos termelő a tőkén hagyta a szőlőt rothadni, hogy a bor utáni adótól (okánkint 13 para) megszabaduljon. Jó kezelés mellett az epirusi borok kivitelre is kerülhetnének és ottani termelők már ismételten nyilvánitották azt az óhajukat, hogy erre nézve osztrák vagy magyar czégekkel összeköttetésbe lépjenek. Dohány 189'2-ben 307,570 kgr. termett és pedig a következő vidékeken (egy dulum 225 • méter): kgr. Janin a 1400 dulum 70,000 Prevesa 3 n 70 Luros 400 11 45,000 Aidonat 2000 n 50,000 Margariti 900 n 100,000 Filiates 300 n 2,000 Berat 450 <n 10,000 Valona 200 20,000 Argyrokastro Tepelen 500 11 6,000 Argyrokastro Tepelen 100 11 1,000 Vostina 40 1! 500 Delvino 150 11 3,000 A janinai dohánygyár évenkint 200,000 kgr.-ot termel és ezt a janinai vilayetben és a koricai-muteszarifi kerületben fogyasztják. Az aidonati gyár az egész török birodalmat burnóttal (Oeam,- Carrote) látja el; mintegy 60,000 kgr.-ot termel és ennek egy része Szerbiába, Romániába ós Triesztbe megy. Szarvasmarha jobbára rosz minőségben van ; Metzovo, Luros és Butrinto vidékén a marhákat hizlalják, de Epirus többi vidékein csak mezei munkákra használják, mert a nép leginkább csak juhhust fogyaszt. Juh közel negyedfél millió van a vilayetben. A közönséges gyapjút takarók és harisnyák előállitására használják, részben pedig exportálják Triesztbe és Németországba. A sertéstenyésztés majdnem egészen el van hanyagolva; csak Luros vidékén van jobb faj, melyet részben Görögországba exportálnak. A lovak kicsinyek és gyengék; jobbára teherhordásra használtatnak; erőteljesebb lovak akadnak a musakiai kerületben és ezeket kis részben Görögországba exportálják. Szamár és öszvér Epirus minden vidékén akad, de az erősebb állatokat Maczedóniából hozzák ós ezek darabja 12—18 török font (130—200 frt.) F a. Epirus déli vidékein kevés van, de a Pindus hegyeket (Metzovo táján) és a Zagoria kerületet nagy fenyvesek borítják, melyeken sürün fordul elő az árbóezokra használt pinus albus. A Csamurja kerületben sok szantálfa akad és ebből 1892-ben 600,000 kgrt. exportáltak Triesztbe ós Marseillebe, kgrját6-centime-órt. Gyümölcs sok terem Epirusban. Különösen keresett czikk a czedrus-gyümölcs, a melyből 1892-ben 110,000 frank árát exportáltak Triesztbe (zsidó istentiszteleti czélokra). A selyemtenyésztés valamikor jelentékeny kereseti forrás volt Epirusban. Selyemhernyókat most Paramythia és Margariti kerületekben, Kurendában, Cserkoviczában ós Delvinoban tenyésztenek. Ujabb időben fokozott figyelmet fordítanak erre a termelésre ós 1892-ben a gubókat Triesztbe is exportálták. A vadászat ós a halászat Epirusban jól jövedelmeznek. Az erdőkben akad farkas, róka, vadmacska, görény, borz, nyest, hiúz, dámvad, őz, nyul, vaddisznó, zerge stb. A tengeri halászatot az államadósságok kezelősóge vette bérbe. Legjelentékenyebb halászó halyek Butrinto, Lagoru, Salahora és Cugari. A prevesai, sajadai és valonai kikötőkből sok halat exportálnak Corfuba. Az epirusi iparosok a műszaki képzettségnek igen alacsony fokán állnak. Fontosabb iparágak : Afezkészitőkaz Albániában divó fehér gyapjufezeket készítik; a vörös fezt (fekete bojttal) melyet a hivatalnokok és a városiak hordanak, importálják. A timárok talpbőröket ós a vidék használatára való közönséges bőrt gyártanak. Bársony- ós selyemszövetekre igen Ízléses, elegáns hímzéseket készítenek, nevezetesen női övöket selyemből vagy bársonyból arany és ezüst hímzéssel ós csinosan dolgozott eziistcsattokat, melyek minálunk is elkelhetnének. * * * A janinai vilajet behozatala 1892-ben 4 millió frank értéket képviselt, 1 millió frankkal kevesebbet mint 1891-ben, a mely csökkenést főleg a tavaszi vesztegzárnak kell betudni. Az osztrák és a magyar kereskedők a vilajetben könnyen hódithatnának tért, ha csak némi fáradságot vennének maguknak. A janinai kereskedők panaszkodnak, hogy városukban nincs se osztrák se magyar mintaraktár ós hogy a mi kevés árjegyzék hozzájuk érkezik, az is mind németül van szövegezve, olyan nyelven, melyet ott senkisem ért. Franczia vagy o 1 a sz árjégyzók kell ott és párisi nagy czégek árjegyzékeit ott is Jehet látni minden nagyobb czégnél. Az üzleti viszonyokról (vám, szállítás, kelendő czikkek fajai stb.) a főkonzulátus készséggel ad felvilágosítást a feleknek. Származási bizonylatok Oroszországba A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur aug. 28-ikán 3926. ein. sz. a következő rendeletet intézte a keresk. és iparkamarákhoz: 2 >