Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-07-07 / 54. szám

94-1 V. Kinevezések. A kereskedelemügyi m. kir. ministerium vezetésével ideiglenes megbízott m. kir. pénzügyminister Aurada Nándor kir. zálogházi kisegítő ékszerbecsüst ugyanott II. oszt. rendes ékszerbecsüssé nevezte ki. V. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi m. kir. ministerium ideiglenes vezetésé­vel megbizott m. kir. pénzügyminister az 1890. évi XIII. t.-czikk­ben meghatározott állami kedvezményeket az ifj. Fuchs Já­nos verseczi lakos által Versecz város területén létesített ten­geri keményítő gyár részére a kedvezményeknek a Pollák és Krausz verseczi czégre, mint ifj. Fucbs János jogutódjára való egyidejüleges átruházása mellett az üzembe helyezése napjá­tól 1895. év végéig engedélyezte. XI. V á 8 á r o k. A kereskedelemügyi m. kir. ministerium ideiglenes veze­tésével megbízott pénzügyminister f é. 42515. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Zala vármegye területéhez tartozó Bottornya községben a f. évi junius 8-ára esett, de elmaradt orsz. marhavásár helyett f. é. julius hó 11-én pót­vásár tartassék. XII. Közlemények consulátusaink jelentéseiből. Ja ni na (1891. évi jelentés.) Üvegárukban a kereslet élénk volt volt; az összes behozatal 60°/0 -a az osztrák-ma­gyar monarchiára esett. Préselt és csiszolt üveg, valamint palaczkok főleg Belgiumból, Németországból és Francziaor­szágból vitettek be. Az üvegáruk közül a legnagyobb kelen­dőséggel birnak : közönséges, simára csiszolt ivópoharak fül nélkül; ser­legek, füllel és fedővel vagy a nélkül; pálinkáskupiczák; for­dított harangalaku, különféle nagyságú függő-lámpák; alsóvégükön hengeralaku, tojásdad templomi lámpák; tojásdad palaczkok, kerek talapzattal; különféle szinü üvegcsészék befőtteknek; csiszolt és aranyozott fedeles üvegek, befőtt számára valók; laposra csiszolt, füles serlegek tojásdad fedővel, festve és aranyozott félholdakkal diszitve; angol mintára készült, hosszúkás tojásdad, sima és csi­szolt palaczkok ; különféle alakú és szinü sótartók ; kőedényáruból csak a durvább és olcsóbb minőségű bir kelendőséggel; a közönséges tányérok ára tuczatonkint 15—30 piaszter, a finomaké 30—120 piaszter. Czukorból majdnem kizárólag magyar és osztrák gyárt­mány vitetett be; a legkedveltebb jegyek a következők voltak : T. T. V. G. G. R., P. R. stb. Az albániai piaczra kisérletképen hozott magyar lisztet nem sikerült meghonosítani, miután az sokkal drágábbnak bizonyult ugy a belföldi (grevenai), mint a görögországi, mar­seillei, salonichi és rumániai őrleményeknél. A magyarorszá­ginál jóval csekélyebb minőségű grevenai és görögországi lisztfajták birtak a legnagyobb kelendőséggel. S m y r n a (1791. évi jelentés.) A magyarországi szesz behozatala jelentékenyen emelkedett, noha^l891. évi augusztus, illetve szeptember havában bekövetkezett s az év végéig tar­tott áremelkedés a fogyasztás lehetőleg messzemenő korlátozá­sát idézte elő. Igy a mastix-készitéshez is lehetőleg kevés szesz használtatott fel. A magyar szesz versenyviszonyait illetőleg megjegyzendő, hogy van némely orosz gyártmány, melyek jó minőségüknél fogva anniyra kedveltek, hogy azokat a magyar szeszgyárt­mányok csak az esetben szoríthatnák, ha gyárosaink — mind­addig amig a fogyasztó közönség árujokhozhozzánem szokott — áraikat jelentékenyen leszállítanák. Ez időszerint az orosz szeszgyártmányok közül az u. n. „Sotiska" a legelterjedtebb ; kedveltek továbbá a hamburgi finomított szesz, a magyar „extra" és raffinade megjelölésű gyártmányok. Tekintve a smyrnai piacz szeszszükségletének nagyságát, főconsulátusunk kívánatosnak tartja, hogy kiviteli czégeink minél nagyobb részt vegyenek annak szeszszel való ellátásában. A smyrnai czukorpiacz szintén igen jelentékeny. Ez idő­szerin a „centrifugal-pilé" fogyasztatik leginkább s általában a jobb minőségek keresetebbek. A legkedveltebb jegyek: az R. Z. R., U. Z. J., W. Z. F. és L. Z. R. A concassé-czukor fogyasztása is emelkedett; ellenben a süveg- és a ládákba rakott koczkaczukor tekintetében a kereslet igen csekély. Legutóbbi időben, nevezetesen a franczia apró szőlővám felemelése óta némileg csökkent a czukor-fogyasztás az által, hogy fekete apró-szőlőböl főzött szörpöt kezdenek használni a hazai fogyasztásra szánt édességek készítéséhez. Igen jelentékeny továbbá a szugruai piacz hamuzsir szük­ségletein ; miután ezen czikket itt az apró-szőlő szárításához használják. Még egy évvel ezelőtt, 1890-ben, majdnem kizá­rólag az oszták-magyar monarchia látta el hamuzsirral Smyr­nát; több kiviteli czégünk megbizhatlanságának azonban az lett a következménye, hogy most ismét Németország fedezi a szükséglet legnagyobb részét. Várna (1892. április hó.) A méterrendszer a f. év ja­nuár elsejével Bulgáriában is életbe lépvén, nagy a szükséglet az ezen rendszernek megfelelő megjelölésekkel ellátott palacz­kokban, boros-poharakban és sörös-kancsókban. A megjelölések bulgár Írással s az Európa szerte divó megjelölésektől eltérő módon (igy: 05 L helyett: 5 deciliter) alkalmazandók. A legkeresettebbek • palaczkok (8-as alakú, rövid nyakú) 0*1. 0-2, 0-5 és 1 literesek; borospoharak és serlegek (fül nélkül); söröskancsók (egyenesek, füllel) 0'25 és 02 lite­resek. Ezen áruk minőségére a vevők alig néznek ; a fődolog hogy azok lehető olcsók legyenek. Salon ich (1891. évi jelentés.) A lefolyt évben a piacz szesz-szükségletét csaknem kizárólag magyar gyárak fe­dezték, mután Oroszországból, a rossz termése következtében csak igen kis mennyiségeket vittek ki. A magyar szesz ked­veltségét fokozza az a körülmény, hogy külön e czélra ké­szült, vas-tartányokban kerülvén bevitelre, nem áll elő apadék, mint a hordókban való szállításánál. A gabonaárak emelke­désével kapcsolatban, a szesznek ára ősz óta 17 frtról 23 frtra emelkedett s ezen magasabb ár az év végéig tartotta magát. A magyar szesz-vasúton szállitatott ide. Salonich czukorszükségletét szintén az oszták-magyar monarchia fedezete; legjobb ára az R. Z. R. jegyű czukornak volt. A behozatal majdnem kizárólag tengeren, Triesztben és Fiúmén át, eszközöltetett, miután a szállítás igy sokkal ol­csóbb, mint ha vasúttal Belgrádon át történik. Ü s k ü b (1891. évi jelentés.) Az osztrák-magyar mo­narchiából való bevitel, valamint általában Üsküb áruforgalma jelentékenyen emelkedtek a salonik-üsküb-mitroviczai vasút­vonal kiépitése következtében. Ugyanis mig az üskübi keres­kedők áruszükségletük nagy részét azelőtt Salonikból fedez­ték, addig az emiitett vonal által Nisen és Belgrádon át Bu­dapesttel és Bécscsel létesült közvetlen összeköttetés felhasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom