Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-12-29 / 105. szám

— 177 jából szükséges volna — mindenek előtt a piacz tanulmá­nyozásán kivül — számolni a helybeli Ízléssel, alak, kiállí­tás stb. tekintetében és minták, színezések helyes előállí­tása, illetve alkalmazása által az itteni igényeknek megfe­lelni. Ilykép a siker el nem maradhat. Ez utóbbi állitásunk bebizonyítása czéljából, legyen sza­bad következő példával szolgálnunk. Egy igen erélyes sza­badkai gyáros kísérletet tett sodrony áruit a piaczon beve­zetni. Bár sodronyszövetei határozottan jobbak mint a piaczon jól bevezetett hason angol gyártmányok, azok egy­előre az angol áruktól eltérő alak és kivitel miatt ugyan még bevezethetők nem voltak, de nem kételkedünk, hogy fenti gyáros akaraterejének és áldozatkészségének mielőbb sikerülni fog nem csak a piaczon megvetni lábát, hanem a versenyt eredménynyel fel is venni. * * * Czipő és czipőáruk szintén csak próbaképen jelentek meg a piaczon, beviteli üzlet eddig nem észlelhető. A piacz nagy külföldi czipőáruk keresletét tekintve sajnál­nunk kell, hogy czipőgyáraink azt figyelmökre nem méltat­ják. A kínálkozó és kedvező viszonyok czéltudatos kihasz­nálását látjuk egy bécsi gyár eljárásában. Ezen gyár Péra főutczáján nagy áruraktárt nyitott és detail-üzletével — bár ez csak néhány hó óta áll fenn — már is jelentékeny üzleteket csinál. Úgy látszik, hogy gyárosaink idegenked­nek a kelet piaczaitól és annak nagymérvű versenyétől, pedig ez semmivel sincs indokolva. * * * Czukor. Magyar eredetű czukormennyiségek sze­replését a piaczon csal: igen bajosan és csak hozzávetőleg lehet megtudni, mi a triesti czukor-tőzsde eljárásában leli magyarazatát, mely szerint ez a Levante piaczait osztrák magyar eredetű czukorral ellátván, magyar eredetű áruit gyakran osztrák gyártmánynak declarálja. Utánjárásunk ered­menyeképen alábbiakat sikerült megtudnunk. A bükki czukorgyár R. E. jegyéből a piaczra, január­tól bezárólag szeptemberig terjedő időszakban, az osztr. Lloyddal következő mennyiségek érkeztek: Januárban 1.0 Áprilisban 9 Juliusban 10 Februárban 5 Májusban 9 Augusztusban 6 Márcziusban 4 Juniusban 15 Szeptemberben 2 azaz 70 kocsi, vagyis 700,000 kilogramm. Osztrák eredetű, vagyis ilyennek bevallott czukorból pedig ugyancsak a Lloyddal 1892-ben (januártól bez. julius haváig) 7,216,776 kilogramm érkezett. A «Ruballino és Florio»-féle hajózási vállalat Triestből 1.892-ben (jan. bez. jun. haváig) összesen 2,499,651 kgram­mot szállított, mely mennyiséget illetőleg szintén nem si­került megtudnunk a magyar gyártmányok részesedését. Fentiek után itélve magyar eredetű czukorbevilelünk az idén is elfogja érni a tavalyi forgalom nagyságát. * * * Épületfa. Minthogy ugy a talaj, mint a gyári fák Erdély, Bukovina és Galicziából egy és ugyanazon átrako­dási helyen, Galatcon kerülnek kirakásra, a transit forga­lomban pedig mint osztrák eredetűek kezeltetnek, igen nehéz az erdélyi fakereskedelmünkről tiszta képet alkotni, annál is inkább, mert a galatzi fakereskedők kivétel nélkül különböző eredetű fanemekkel kereskednek. Azonban tény az, hogy er­délyi épületfa-kivitelünk állandóan növekedőben van, mi — a galicziai és bukovinai fanemek versenyét és azon körül­ményt tekintve, hogy a Götz-féle fürészeket a rumán kor­mány igen hathatósan támogatja — kedvező eredménynek nevezhető. Hiteles adataink alapján Erdélyből kivitetett vasúton 1891-ben. Fürészelt kenxnyfa Fürészelt puhafa Donga töltíy- és bükkfa-deszka f, nyődeszka métermázsa Olaszországba Görögországba Törökországba Franciaországba Bulgáriába Rumániába 3,018 3.624 1,772 3,608 1,667 610 26,853 203 10,434 13,421 8,422 17,430 5,121 összesen 14,299 76,763 5,121 1890-ben . . | 1,057 64,301 3,263 1889-ben . . | 510 | 43.582 3,389 Tutaj fa bevitele absolute nem ellenőrizhető, mert ez a román határállomáson a Bistriczán — mint a bukovinai eredetű fanemek átmenete is, — szintén csak osztrák ere­detűnek kezeltetik és általánosságban csak annyi jegyez­hető meg, hogy a tutaj faüzlet a tavasz magas vízállása, ősszel pedig vízhiány, nemkülönben a tutajozási czéhek munkaszünetelése folytán — mely időközben befejezést nyert — időlegesen megakadt ugyan, jelenleg azonban is­mét a régi mederben mozog. A hajózási évad kezdete óta (márczius) Galatz transit helyeiről havonta körülbelül 27,<)<JO tonna különböző eredetű és különböző fanemek to­vábbittattak, mi a tavalyi 1891. évi forgalomhoz képest 150/0 -nyi emelkedésnek felel meg. A legerősebb forgalmat julius hó mutatja 31,600 tonnával. (1891 ben 27,300) Kon­stantinápolyba érkezett körülbelül 3500 tonna havonta, mely minőség szerint következőképen oszlik el; 1000 köbméter deszka 4 méter hosszú, 25 mm. vastag, 20- 38 cm. széles; 600 köbméter deszka 4 méter hosszú, 18 — 19 mm. vastag, 20—38 cm. széles; 500 köbméter talpfa 4 méter hosszú 12—14 mm. vastag 20—36 széles ; 600 köbméter morali 4 méter hosszú és félmorali szoká­sos méretekben; 500 köbméter épületfa. különböző mére­tekben ; 1800 köbméter tutajfa (dulap) 4, 5, 6 mt. hosszú; 5—8 cm. vastag és 22—32 cm. széles ; 2500 köbméter gömbfa 10—30 mt. hosszú 20—60 cm-nyi átmérővel. Bukovinából és Galicziából Batumba 8360 kb. ládák készítésére szánt deszkafa szállittatott. 1 Smyrna és Chiosba szállittatott havonta körülbelü 2000 tonna és pedig : 1500 kb dulap (Tutajfa) 4,5,6 m.hosszu, 5—8 cm. vastag, 22—32 cm. széles. 800 kb. Deszka 4m. hosszú, 24, 25, 26 mm. vastag, 22 -40 cm. széles. 500 kb. deszka 4 m. hosszú, 13, 14, 15 mm. vastag, 20—38 széles. 400 kb. Morali 4 m. hosszú, egyebekben a szokásos méretekben. 1200 kb. deszka különböző méretekben, déli gyümölcs csomagolására szánt ládák készítésére. Az orosz gabonakiviteli tilalom következtében vitor­lások — rendesen Odessában elfoglalva gabonaszállitással — igen olcsón vállaltak faszállitmányokat. Galatzból fizette­tett Salonik, Patras és Piraeus-ba frcs 7'00 köbméterenkint. Smyrnába » 5'50 » Jaffa, Beyrut és Alexandriába . » 9-00 » Konstantinápolyba » 5-00 » Batumba » 550 » Ezen díjtételek a megindult gabonaszállitmányok foly­tán augusztus óta 2 frankkal emelkedtek. A vesztegzár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom