Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)
1892-12-29 / 105. szám
— 124 — 80—40 kiló linóm barna vixos borjú bőr, 50—60 drb sima zerge bőr, 50-—GO » fekete fényes sapka bélés bőr és 180—220 » cserzett bélés bőr (birka bőr) szállítása végett folyó évi augusztus hő 29-én délelőtt. 11 órakor az intézet hivatalos helyiségében írásbeli zárt ajánlatok elfogadásával egybekötött nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, mire vállalkozni kivánók azzal hivatnak fel, miszerint ezen árlejtéshez mindazok, akik szerződés kötésére jogositvák s ezt hatósági bizonyitványnyal igazolják, 5 i, kros bélyegjegygyei s a fent kitüntetett maximális anyagmennyiségért követelt pénzösszeg 10°/0 -val mint bánatpénzzel (mely azonban megfelelő óvadékképes értékpapírokban is mellékelhető) ellátott írásbeli zárt ajánlataikat már a szóbeli tárgyalás megkezdése előtt a nevezet t fegyintézeti igazgatósághoz adják be, annyival is inkább' mivel a később beérkezeti ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. (A. 186.) Az aszódi kir. orsz. javítóintézet számára az 1893-dik év folyamán sziikséglendő mindennemű élelmiszerek, továbbá 15 métermázsa petróleum, 5 métermázsa csizmafénymáz, 7 métermázsa mosószappan, 520 méter szürkeposztó, 1547 méter kék csikós vászon, 41)6 méter szürke flanel, 945 méter oxford vászon, 134!) méter calicot, 49 méter nyakkendő vászon, 352 méter kalmük, különféle vászonnrmüek, 514 kilogramm talpbőr, 273 kilogramm felső bőr, 69 kilogramm talpbélés, 430 pár csizmapatkó és végül 400 köbméter kemény tűzifa szállítása iránt f. é. augusztus hc 31-én d. e. 10 órakor a kir. javítóintézet tanácstermében árlejtés. Bővebb részletek a tudakozó irodában. (A. 191.) A Zágrábban székelő cs. és kir. 13. hadtest hadbiztosságához f. évi augusztus hó 29-ig 3400 métermázsa rozsra. A közelebbi feltételek a hadtest hadbiztossága által összeállított szokvány-füzet (usanzenheft)-ben foglaltatnak, a melyet f. évi augusztus hó 14-én 6800 szám alatt a hadbiztosság kibocsátott és annál kapható. (A. 201.) Vegyes közlemények. Csödesetek a keleten. Lozniczában (Szerbia) a Vladits & Stefanovits czég csődbe jutott. — A passivák 200,000 frankra rúgnak. — A bukott czég 40,000 frankkal tartozik szilvaüzletek kötéséből eredő különbözetek fejében a budapesti piacz egynéhány czégének. A sabatzi piacz e bukásnál 150,000 frankkal van érdekelve. (819.) A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz érkezett egyik konzuli jelentés szerint az «Orientál Bank>, a mely már egyszer 1884. évi május hó 2-án beszüntette fizetéseit, de rövid idővel azután «New-Oriental Bank Corporation Ld» czim alatt reconstruáltatott, most másod izben azon helyzetbe jutott, hogy be kell szüntetnie fizetéseit. Az «Orientál Bank» eredetileg líombayban «Bank of Western Jndia» czim alatt 1842-ben lett megalapítva, 1845-ben czimét «Orientál Bank»-ra változtatta át és áttette a bank főszékhelyét Londonba. A banknak jelenleg a következő fiókjai vannak : Calcuttában, Madrasban, Colomboban, Point de tíalleben, Adenben, Mauritiusban, a Seychellek szigetén, Zanzibarban, Singaporeban, Hongkongban, Shanghaiban, Hiogoban, Melbourneben és Sidneyben. A passivák 7.250,000 L-ra, az aktivák azonban névértékűén még mindig 8.250,000 L-re rúgnak. Már most beszélnek a banküzlet reorganizálásáról, de több mint kétséges, hogy ezen tervbe vett actio másod izben is sikerülne. Ezen katastrofának okait az ezüst aliandó árcsökkenésében valamint a Chinában és Japánban, nemkülönben Ausztráliában érezhető kedvezőtlen üzletviszonyokban vélik találhatni. Utóbbi időkben 1.000,000 L-ot a letétekből visszavontak ami az említett okokkal együtt elő idézte a katastrófát. A bank bombay-i igazgatója különben azt állítja, hogy ő a londoni vezető körök elhatározásairól mit sem tud. Ügy mondják, hogy a bank liquidacziója esetében a hitelezők tökéletesen ki lehetnek elégítve. Ugy látszik, hogy az Osztrák-Magyar monarchiában senki sincs érdekelve ezen bukásnál. (812.) A bombayi főkonzul jelentése szerint Bombayban a Bell & Co. czég csődbe jutott. A passivák 250,000 rupeet tesznek ki, mivel szemben az activák csak 5000 rupeera rúgnak. A czég főképen termények (v. magvak) kivitelével foglalkozott, a beviteli üzletet csak igen kis arányban folytatta. A fentidézett mérleg arra enged következtetni, hogy a czég túlspekulácziók miatt jutott a csődbe. Osztrák vagy magyar czégeket ez a bukás nem érint. (811.) Szófiából jelentik nekünk, hogy f. hó 1-én Chajim Simson posztókereskedő jutott csődbe, állítólag azért mert testvéreért Nissim Simson karakasért vállalt kötelezettségeket f. hó 6-án. Welt kalapkereskedő eltűnt 14,000 frank tartozást hagyva hátra. Kirendeltségünk csak 47 frankkal van érdekelve. Angelatos vidini kereskedőnél kinek 50,000 frank a passivája, egy magyar czég van 165 frankkal érdekelve. (802. sz.) Pénzügyi évkönyvek. A nagy átalakulást, mely pénzügyi tekintetben nálunk a hatvanas évek eleje óta történt, legjobban tükröztetik vissza az oly gyűjtő és kézikönyvek, melyek egy bizonyos különleges ág állapotának egy előre meghatározott időpontban való feltüntetésére vállalkoznak. Már az ily általános művelődési és haladási szempontból is meg van tehát ez évkönyvek haszna. De van azoknak közvetlen hasznuk is, a mennyiben minden perczben felvilágosítást adnak létező oly nyilvános vállalatokról, a melyek a nagy közönséget is érdeklik. A hazai pénz- és hitelintézetek története mutatja, hogy mily hosszú idő kellett ahhoz, mig a pénz a ládafiókból a takarékpénztárakhoz vándorolt és most az átalakulás azon korszakában élünk, midőn a tőke már nem elégedvén meg a rendes 4 százalékos takarékbetét-kamattal, kezdi a jövedelmezőbb elhelyezést keresni. Es az oly kézikönyvek, melyek a nagy közönségnek bepillantást engednek az összes részvényvállalatok belső életébe és álladékába, megkönnyítik a magasabb kamatozást kereső tőke mozgósítását. Ebből a szempotból felemlilendőnek tartjuk a „Pénzügyi Compass" czimü müvet melyet Kormos Alfréd most tett közzé és amely az összes hazai pénzintézetek és részvénytársaságok 1891. évi mérlegeit ismerteti. Kiállítóinkat különösen érdekelni fogja az ipari részvény társaságokról szóló rész, melyben az egyes részvényvállalatok szakok szerint vannak csoportosítva. A 300 lapra terjedő mü ára 2 frt. Ugyancsak Kormos Alfréd kiadta a „Kereskedők Evkönyve" cz. vállalat hetedik évfolyamát,, mely a budapesti pénzintézeteket és ipari részvénytársaságokat ismerteti és több tanulmányt közöl olyan kérdésekről, melyek a kereskedőt érdekelhetik, igy pl. a részletügyletékről, kereskedelmi segédkönyvekről, az árukifogásolás jogáról, a kereskedelmi szak oktatásáról és különfele adókról. (Ára kötve 2 frt) Végül megemlítjük a „Gazdák Évkönyve" cz. vállalat ötödik évfolyamát melyet Dr. Kátz István és Kormos Alfréd szerkesztenek és mely a budapesti pénzügyi utmutatón kivül gazdasági szakczikkeket közöl. (Ára kötve 2 frt.) Budapest, Légrády testvérek.
