Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 1. félév)

1892-06-16 / 48. szám

— 822 — követ el, melyek megtorlása iránt törvény vagy országos ren­delet nem intézkedik s az ellenök esetleg indítandó magán­jogi kártérítési perek a visszaélések folytán bekövetkezett ká­rokat íiem ellensúlyozhatják. Miután az e tárgyban általam meghallgatott kereskedelmi és iparkamaráktól beérkezett vélemények az emiitett pana­szokat állalán alaposaknak tüntetik fel, de oly czélból is, hogy a rendes alkuszok hitele és szabályszerű eljárása, minden­féle más üzelmek által ne csorbittassék — szükségesnek talá­lom a törvényhatóság figyelmét a következőkre felhívni: Mindenekelőtt megjegyzem, hogy azok, kik kereskedelmi ügyletek közvetítésével foglalkoznak, a tapasztalatok alapján három csoportba sorozhatok. I. Vannak ugyanis alkuszok, kiknek működési köre tel­jesen megegyezik a kereskedelmi törvény 534. §-ában foglalt határozmányokkal. Ezeknek, tekintettel arra, hogy naplót kö­telesek vezetni, s hogy kötjegyeik a közvetített ügylet, tekin­tetében bizonyitéki erővel birnak, nemcsak iparigazolvánnyal kell ellátva lenniök, de ezektől megkövetelhető, hogy czégü­ket az illetékes törvényszék mint kereskedelmi bíróságnál be is jegyeztessék. Ha tehát az iparhatóságok vagy egyéb hatóságok azt tapasztalnák, hogy valaki a hivatolt törvényszakaszban kö­rülirt üzletkörnek megfelelő alkuszi ügyletet folytat anélkül, hogy iparigazolványnyal birna és czége bejegyezve volna, — ez esetre felhívom a törvényhatóságot, utasítsa a hatósága ' alá tartozó iparhatóságokat, hogy az illető ellen nemcsak az ipartörvény 156. §. a) pontja értelmében járjanak el, hanem az illetőt czége bejegyeztetésének elmulasztása miatt az 1875. XXXVII. t.-cz. 22. §-a rendelkezése szerint jelentsék fel az I illető kereskedelmi törvényszék, mint kereskedelmi bíróságnak. II. Vannak továbbá olyanok, kik kereskedelmi ügyletek közvetítésével szintén iparszerüen foglalkoznak, anélkül azon­ban, hogy üzleti működésűk a kisipar körét meghaladná. Ezek a czégbejegyeztetési kötelezettség teljesítésére nem szoríthatók ugyan, — mindazonáltal iparigazolványnyal ezek­nek is ellátva kell lenniök s ha ilyennel ellátva nem lennének, ellenök az eljárás az ipartörvény 156. §. a) pontja alapján megindítandó. III. Léteznek végre olyanok, kiknek foglalkozása a kufá­rok, hajcsárok, sáfárok stb. fogalma alá esik, mert piaczon, vásárokon, vasúti és hajóállomásokon stb. a vevőknek szók-Iák szolgálataikat felajánláni s ebbeli jutalmuk inkább borra­való, mint kereskedelmi szerzemény jelentőségével bir. Ezek működése ilykép az ipartörvény rendelkezése alá nem esvén, ezek iparigazolvány váltására nem, czégbejegyez­tetésre pedig még kevésbé szoríthatók. Ami az említett jelentésekben felhozott abbeli panaszt illeti, hogy a kereskedelmi ügyletek közvetítésével foglalkozó egyének részéről az üzleti működés körében sok esetben oly visszaélések követtetnek el, mely visszaélések megtorlására törvény vagy rendelet nem létezik, a következőket jegyzem meg: A hozzám érkezett jelentésekből kivehetőleg ezen vissza- ! élések oly speciális jellegűek s az egyes vidékek szerint vál­tozók, hogy az azok megtorlására szolgáló intézkedések álta­lános törvény vagy rendeletbe alig volnának illeszthetők. Ily irányban tehát intézkedni nem szándékozom. Miután azonban, miként emlitém, a kereskedelmi ügy­letek közvetitésévél foglalkozó egyének által, főleg pedig az úgynevezett kufárok, hajcsárok, sáfárok stb. által elkövetett visszaélések a helyi viszonyokhoz és a kötött ügyletekhez ké­pest lényegileg módosulnak s más-más alakot öltenek; — miután továbbá az 1879. XL. t.-cz. 1. §-a a törvényhatósá­goknak, a törvényhatósági joggal fel nem ruházott sz. kir. | városoknak és a r. t. városoknak is megadja azt a jogot, 1 hogy rendőri kihágást minősítő szabályrendeleteket alkothas­sanak, ennélfogva az esetben, ha a törvényhatóság hatósága alá tartozó területen oly visszaélések jelenségei tapasztaltat­nának, mely visszaélések rendőri intézkedések, által ellensú­lyozhatok volnának, — a törvényhatóságnak valamint az idé­zett egyéb hatóságoknak módjában álland a hivatkozott tör­vényszakasz értelmében eljárni, illetve törvényes módon sza­bályrendeleteket alkotni, melyeknek alapján az ily üzelmek esetleg megtorolhatok lesznek. Budapest, 1892. május 30-án. Wekerle s. k. V. Kinevezések. A kereskedelemügyi ministerium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. pénzügyminister Novotny Ödön és Szőke Endre m, kir. postatakarékpénztári Il-od osztályú tiszteket első osztályú tisztekké, Schütze Tivadar, Schreiber Jakab és Hoszu Lajos dijnokokat pedig ideiglenes minőségű m. kir. postatakarékpénztári Il-od osztályú tisztekké nevezte ki. V. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi m. kir. ministerium ideiglenes ve­zetésével megbízott m. kir. pénzügyminister a m. kir. földmi­velésügyi minister hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t.­czikkben meghatározott állami kedvezményeket br. Steiger Albertné szül. Zamoyszky Mária grófnő septencz-ujfalusi la­kos Septencz-Ujfalu község (Nyitra m.) határában létesített burgonya-dextrin gyári ipartelepe részére az 1892. évi január hó 1-től számítandó tiz évre engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. ministerium vezetésével megbízott pénzügyminister az 1890. évi XIII. t.-cz.-ben meg­határozott állami kedvezményeket a Zoltán Győző budapesti lakos okleveles mérnök tulajdonát képező és az V. ker. Ná­dor utcza 84. sz. a. létesített ipartelep gazdasági munka és szerszám gépeket előállító üzemága részére, 1891. évi no­vember hó 1-étől számítandó 10 évre engedélyezte. XI. Vásárok. A kereskedelemügyi ministerium vezetésével megbízott pénzügyminister f. évi 37862. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Szepes vármegye területéhez tartozó Igló községben a f. évi junius hó 8-ára engedélyezett orszá­gos vásár ez évben kivételesen f. évi junius hó 15-én tar­tassék még. A kereskedelemügyi ministerium vezetésével megbízott pénzügyminiszter f. évi 35053. sz. a. k. rendeletével megen­gedte, hogy az Esztergom vármegye területéhez tartozó Süttő községben a f. évi junius hó 16-ára eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi junius hó 15-én tartassék meg. Felelős szerkesztő: SZÁSZ RÓBERT, ininisleri osztálytanácsos. Nyomatott Légrády testvéreknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom