Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 1. félév)

1892-05-26 / 42. szám

— 688 — bői azonban csak igen kis rész esik az osztrák-magyar mo- | narchiára, daczára annak, hogy a nagy fogyasztás tárgyát képező bőr-fajták minők a marha-, tehén-, borjú-, ló-, talp és lakkbőr, valamint a timsós-, a cserzett birka- s a barna kipsbőr stb. a monarchiában is megfelelő minőségben állít­tatnak elő. Bőriparosainknak tehát a piacz igényeit és saját­lagosságait a helyszínén tanulmányozniok kellene, hogy igy szerzett tapasztalataik alapján a megszokott és a rumán ve­vők igényeinek megfelelő gyártmányokkal vehessenek részt az általános versenyben. Gazdasági gépekből gőzmalom berendezések (a malomkövek kivételével, melyek Francziaországból szereztet­nek be) locomobilok, járgány-cséplőgépek, tengeri-morzsolók, (gőz- és kézerővel hajthatók) rosták, szalma-sajtók és boro­nák vitettek be a monarchiából (az összes behozatal 20%-a). Rumániába irányuló gazdasági gépkivitelünknek emelkedése csak akkor lesz várható, ha gyárosaink nem fognak magasabb árakat szabni, mint a németországiak. Tekintve, hogy a gaz­dasági gépeket a gazdák rendszerint márczius és április hó­napokban szokták beszerezni, továbbá hogy a Dunán való szállítás ép ebben az időben a legolcsóbb, ezen Rumániába vámmentesen bevihető gépek kivitelének fokozása maguktól az érdekelt gyárosoktól függ. Zürich (1891. évi jelentés.) Az osztrák-magyar mo­narchia bevitele Svájczba 1891-ben 86.726,000 frankot tett vagyis az előző évihez képest 15.593,000 frankkal csökkent. Svájcz bevitele az osztrák-magyar monarchiába szintén csök­kent amennyiben az 39.258,000 frankról 35.500,000 frankra szállott le. G a b n a bevitelünk, mely az osztrák-magyar monarchia Svájczczal való forgalmának legjelentékenyebb részét képezi, az általános conjuncturák kedvezőtlen volta és a magyar gabna magasabb árai következtében nagy mértékben csök­kent, különösen ha tekintetbe veszszük, hogy e mellett Svájcz gabnabehozatala 170,000 q-val emelkedett az előző évihez képest. A svájczi piaczot ez évben Oroszország és Észak-Amerika látták el gabonával, mely jóval olcsóbb is volt a magyarországinál. B u z a bevitelünk csökkenése immár állandósulni látszik, ugyanis mig 1888-ban 1.687,000 q-it vittünk Svájczba, addig 1889-ben 1.397,000 q-ra, 1890-ben 1.175,000 q-ra, sőt 1891-ben 882,000 q-ra szállott le ezen bevitelünk. Szemben áll ezzel Oroszország buzabevitele mely 1888-ban 905,000 q-t, 1889-ben 948,000 q-t, 1890-ben 1.276,000 q-t 1891-ben 1.604,000 q-t tett. Árpa bevitelünk (696 kocsirakomány) az előző évihez képest 300 kocsirakománynyal csökkent. E csökkenés két körülménynek tulajdonítandó; annak, hogy a magyar és a csehországi árpa nem volt elég jó minőségű (elég világos színű), s hogy áraink métermázsánkint kb. 3—4 frankkal magasabbak is voltak mint a franczia termékéi. Zab főleg Oroszországból és Csehországból vitetett be ; az osztrák-magyar monarchia bevitele 1618 kocsirakományt tett, ami az előző évihez képest 450 kocsi többletnek felel meg. Tengeri bevitelünk 712 kocsirakományról 1134-re emelkedett. Legélénkebb volt az üzlet Magyarországgal no­vember és deczember hónapokban. Deczember hó vége óta azonban igen érezhetővé lett Amerika és Rumánia versenye (ez utóbbié a cinquentino tekintetében különösen) s azóta magyarországi árura alig történtek kötések. Tojás bevitelünk Svájczba 28251. q-t tett, vagyis az előző évihez képest 2260 q-val csökkent. Olaszország tojás­bevitele ellenben 2900 q-val emelkedett, ugy hogy Svájcz tojásbehozatala is 843 q-nyi emelkedést mutat. Svájczba irányuló tojáskivitelünk ezen nagymérvű csökkenése főleg annak tulajdonítandó, hogy a Magyarországból érkező tojás­küldemények hiányos csomagolásuk és a gondatlan kiválogatás miatt nem felelnek meg a követelményeknek, a mint ezt a még mindig nagy számmal megujuló panaszok bizonyítják. A galicziai tojás sem találtatván megfelelőnek, a svájczi vevők az olasz és másodsorban a bulgár beszerzési forrásokra irá­nyozzak főleg figyelmüket. Bor bevitelünk szintén nagy csökkenést mutat, a meny­nyiben daczára az összes bevitel 163,000 hl-rel történt emel­kedésének — 184,611 hl-ről 112,035 hl-re szállott le. Legin­kább még must állapotában lévő tyroli és finomabb erdélyi borok vitettek be. A magyarországi vörös és siller borok, me­lyek svájcz keleti részében nagy kedveltségnek örvendnek, magas áruk miatt csak jelentéktelen mennyiségekben vitettek be. A könnyű magyar fehérborok Rumániából pótoltattak. Ma boraink és az olasz borok ára közt nem lenne nagyobb kü­lömbség, mint 5—10 frank (1 hektoliternél), a svájczi fo­gyasztók még mindig szivesebben vásárolnának drágább ma­gyar bort, mint olaszt. Ha majd homoki szőleink kellőkép teremnek, az ezekben termett bor számára jó piaczot fog képezni Svájcz. F a- és különösen d o n g a f a bevitelünk örvendetesen emel­kedett. A magyarországi cserhéjnak bevitele ellenben csökkent. Czukor- és szesz bevitelünk szintén emelkedett, noha az utóbbi tekintetben Magyarországból csak nyers szesz kerül bevitelre. Aszalt-gyümölcs bevitelünk 3823 q-ról 14382 q-ra emelkedett. Különösen a boszniai szilva tekintetében volt élénk kereslet. H o n g ko n g (1891. évi jelentés). Az ausztriai fehér és a magyarországi vörös borok fokozott kedveltségnek örven­denek, bevitelünk azonban még mindig csekély. Hajlított fabútorok, melyeket utóbbi időben egy magyar­országi czég is szállit e piaczra, jól kelnek, azonban több figyelem volna fordítandó arra, hogy az ülések átmérője nagyobb és a szék-nádfonás minősége jobb legyen. -Á-rverési hirdetmény-A budapesti királyi zálogházak belvárosi intézetében mindazon tárgyak, melyek 1891. május havában elzálo­gittattak és az árverési napig kiváltás vagy átíratás által rendbe nem hozattak : nevezetesen a ruhanemüek 1892. junius 7-én és a következő napokon — az ékszerek pedig ugyanazon hó 22-én és a következő napokon elárvereztetnek. Miről nemcsak az elzálogitó, hanem az árverésben részt venni kivánó felek is tudomásvétel végett azon hozzá­adással értesíttetnek, hogy ruhanemüekkel együtt azon prémes ruhák és félbársonynyal prémezett vagy más szövetekből készült ruhanemüek is, melyek 1891. évi november havában zálogitattak el és csak hat hóra vétettek át, eladandók lesznek. Budapesten, 1892. május 20-én. A kir. zálogházak igazgatóságától. Felelős szerkesztő : SZÁSZ RÓBERT, ministeri osztálytanácsos. Nyomatott Légrády testvérekn I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom