Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 1. félév)

1892-03-13 / 21. szám

— 341 — V. A kereskedelemügyi íiiinisteriiek 1892. évi márczius hó 5-én 14837. sz. a. kelt rendelete a vasárnapi munkaszünet alóli kivételek szabályozása tárgyában. Valamennyi magyar törvényhatóságnak. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. XIII t.-cz. 3. §-a alapján m. é. julius hó 1 én 37892. sz a. kiadott rendeletemnek hasonló szám és kelet alatt történt megküldése alkalmával kijelentettem, hogy a tapasztalás, melyet gonddal fogok megfigyelni, fogja mutatni, hogy a jövőben mily további intézkedések lesznek esetleg a rendelet módositására nézve szükségesek. Az emiitett rendelet életbelépése óta hozzám érkezett kérvények és jelentések lehető figyelembevételével és a szakkörök meghallgatásával az emiitett rendeletet módositván, az ennek helyébe í. évi márczius hó 20-án életbe lépő ujabb rendeletet azzal a felhivással küldöm meg, hogy azt kellőleg közhírré tevén, egyúttal tudomás és alkalmazkodás végett mielőbb közölje a hatósága alá tartozó azon közigazgatási hatóságokkal (1880. XXXVII. t. cz. 41. §.), melyek az ls91. XIII. t.-cz. 6. §-a szerint az ezen törvény alapján kiadott rendeletek megszegésének elbirálására hivatvák. Budapesten 1892. évi márczius 5-én. Bcuross. Kereskedelemügyi m. k. minister. 14837/1892. sz. RENDELET. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. XIII. törvényczikk 3. §-a alapján 1891. évi julius hó 1-én 37892. szám alatt kiadott rendeletem I., II., III., IV, V., VI. pontjai alatt foglalt határozmányoknak hatályon kivül helyezésével az időközben szerzett, tapasztalatok alapján azon iparnemeket, melyeknél az ipari munka az alább előadott módozatok mellett vasárnapokon, valamint Szent-István király napján is végezhető lesz, a belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök és a földmivelésügyi minister úrral, illetve a horvát-szlavon-dalmát bán úrral egyetértőleg a következőleg szabályozom. Végezhető lesz az ipari munka: I. mert az üzem félbeszakítása lehetetlen: 1. az agyag-, porczellán-, majolika- és kőedényiparnál, nemkülönben a mész-, fősz-, czement- és téglaégető iparnál, kizárólag az égetési munkák; 2. a bőriparnál a kavarási és bőrforgatási ipari munkák, de csak legfeljebb délelőtt 9 óráig; 3. a czukoriparnál a czukorgyártással és finomítással járó munkák ; 4. az eczetiparnál a föltöltési és az erjedési müveletek körül végzendő ipari munka; 5. a fehéritési iparnál a chlorozási és lugzási munkák legfeljebb délelőtti 10 óráig; 6. a kender-áztatási iparnál; 7. a keményítő iparnál; 8. a kőolaj finomító iparnál azon ipari munkarész, mely a végzendő müvelet természeténél fogva félbeszakítást nem tür ; 9. a légszesziparnál kizárólag a légszesz előállítására a lámpák meggyújtására és eloltására szükséges ipari munka ; 10. a malmoknál az őrlési müvelet; 11. a kertészi iparnál a termeléssel és miveléssel kapcsolatos félbeszakíthatja n és sürgős munka ; 12. a papír-, papirpép- és cellulose-iparnál a félbeszakítást nem tűrő munka ; 13. a pótkávé és katángszáritó iparban azon ipari munka, mely őszszel a répa, vagy gyökér feldolgozására és szárítására elkerülhetetlenül szükséges ; 14. a sajtkészitési iparnál és 15. a szalámi-gyártásnál a félbeszakítást nem tűrő munka; 16. a selyem-iparnál; a) a selyemgubók beváltásának ideje alatt a selyemgubók átvétele s továbbítása, fojtása és gondozása körüli munkák; b) a selymérpete-készités által igényelt munka; 17. a serfőző-, maláta és 18. a szeszipar, valamint a szeszfinomitás és élesztőgyártás, nemkülönben az élesztőnek elfuvarozása; 19. a színnyomásnál és kékfestésnél végzendő azon munkák, melyek a folytonos üzem félbe nem szakithatása miatt szükségesek : 20. a tészta-gyártásnál, a szárítással egybekötött munka déli 12 óráig ; 21. az üveg-gyártásnál — a mennyiben az regenerativ fütő készülékkel űzetik, a fűtési, az üvegolvasztási és üvegfuvási — félbeszakítást nem tűrő munkák ; 22. a vas- és aczélgyárak üzemágainál mindazon munkák, a melyek félbeszakítást nem szenvedhetnek, jelesül a vas- és aczélolvasztó, kavaró, finomító és csőforrasztó pestek, hengerelő müvek munkái az ezekkel kapcsolatban lévő és üzemük folytonosságához szükséges összes műhelyek, a gáz- és gőzfejlesztő, szénégető, kokszégető, faaszaló, pörkölő és öntőüzemek, a helyi szállító pályák és egyéb mellékmüveletek, valamint berendezések félbeszakítást nem tűrő munkái; 23. a vegyészeti iparnál az üzem azon egyes műveletei,