Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

\ wfmmwwm^ — 158 — Kiállítás Madridban. A budapesti spanyol konzulátustól a következő' értesítést veszszük : „A spanyol kir. kormány 1892. évi szeptember 11-én Amerika fölfedezésének 400-ik évfordulója alkalmából Madridban kiállítást és ünnepélyeket rendez. Az ünnepélyt rendezőjbizottság, a kir. kormány hozzájárulása mellett megengedte, hogy külföldiek is kiállíthassanak és árusíthassanak olyan tárgyakat, melyek mint az ipar és a kereskedés terén eszközölt javítások és tökéletesítések érdekkel birnak. A föltételek a következők : 1. A kiállításra szükséges terület ingyenes, ha a kiállító az installátiót saját költségén eszközli. Ilyen esetben ingyenes beléptijegyet is kap a kiállító. 2. A kiáll.tott tárgyakat vámmentesen lehet bevinni Spanyolországba és csak azok a tárgyak esnek utólagos elvámolás alá, amelyeket a kiállító eladott. 3. A bizottság lépéseket tett aziránt, hogy a kiállítandó tárgyak szállítási kedvezményben részesüljenek. (1524. sz.) Vegyes közlemények. Könyvek Görögországról. A Kereskedelmi Muzeum igazgatóságának megkeresése folytán a piraeus-athéni cs. és kir. konzulátus a Tudakozó Iroda könyvtára részére megküldte 1. Görögországnak 1888. és 1889. évi áruforgalmi statisztikáját, 2. Georgii és Harr (német) könyvét Görögország pénzügyi viszonyairól 1889-ben; 3. a görög királyság só-, fém- és kőbányáiról szóló jelentést; 4. a thessáliai, attikai és peloponnesusi vasutak 1889. és 1890. évi részletes jelentéseit; 5. a panhellen gőzhajó-társaság 1890-iki jelentését; 6. a «Guide de la Gréce pour 1890» és 7. a «Guide du Commerce et de l'industrie de la Gréce pour 1891» czimü igen hasznos könyveket. (1493. sz.) A hazai közgazdasági viszonyokra vonatkozó irodalmi anyag gyűjtése a Muzeum Tudakozó Irodájának egyik fontos feladatát képezi és ezért az iroda megkereste a magyar tud. akadémiát, hogy a kiadásában megjelent közgazdasági munkákból egy-egy példányt engedne át a Tudakozó Irodának. Megkeresésünk folytán a m. tud. akadémia főtitkári hivatalától vettük az alább felsorolt könyveket és az érdekletteket figyelmeztetjük ezen munkák tartalmára: 1. Megyei monográfiák. Szerkeszti Körösi József. Az első kötet a szerkesztő bevezető czíkke után tartalmazza Zólyom, Liptó, Szepes és Árva megyék és Pozsony városa monográfiáit. 2. Statisztikai Közlemények. A hat kötet (12 füzet) főbb czikkei: Gymnasiumaink állása; Magyarországi takarékpénztárak ; földterületi és adóviszonyok ; bűnvádi statisztika hazánkban ; budai műegyetem ; Magyarország borászata; pesti keresk. akadémia; egyházmegyék népességi statisztikája; a magyar korona területének bányászata; az I. dunagőzhajózási társaság; a tiszai vasút; a technikai és reál oktatásügy hazánkban; osztrák költségvetés különös tekintettel Magyarországra ; biztosítási ügyek; a gépüzlet fejlődése hazánkban. Ezen könyvek 1861—1864-ben jelentek meg. 3. Statisztikai és nemzetgazdasági közlemények. A nyolcz kötet (16 füzet) főbb czikkei a következők: Úrbéri rendezés és tagosítás állása hazánkban ; Pest városának egészségügyi és lebész3ti viszonyai: Magyarország állami és országos utjai; a földbirtok statisztikája Magyarországban; Magyarország bányászati viszonyai 1863—64-ben; nyilvános elemi tanügy ; Jászfényszaru mezőváros leirása; a hazai könyv- és kőnyomdák; a feketetenger tartományainak keresk. fontossága magyar szempontból; párhuzam a magyar birodalom és az örökös tartományok közt ; adatok Erdély viszonyairól, adózási és közlekedési szempontból; Magyarország külforgalmáról; az osztrák birodalom pénzügyi viszonyairól; törvénykezési adatok Magyarországról; Ausztria és Magyarország kereskedelme 1866-ban; összehasonlító statisztika a mezőgazdaság és bányászat termékeiről; a hajózás és forgalom a hazai folyókon 1865—68-ban; Trieszt forgalma 1862—66-ban; a magyar vasuti hálózat 1868 végén ; az osztrák-magyar monarchia államháztartása a század első félében; Erdély népesedési viszonyai 1864-ben; államháztartási kimutatások és adatok ; a magyar-horvát tengerpart hajóforgalma 1863—1868-ig; Győr város gabnaforgalma ; a fogyasztási adó eredményei hazánkban 1867—69-ben. A fent felsorolt értekezések 1865—1872-ben jelentek meg és számos kisebb statisztikai közleményt is tartalmaz mindegyik füzet. 4. Nemzetgazdasági és statisztikai évkönyv 1883 és 1884-ből. 5. Budapest, magyarosodása. (1882.) 6. A magyar vasipar jövője, Kerpelv Antaltól. (1884.) 7. Az államgazdaság eszméje, Kautz Gyulától. (1883.) 8. Hazánk értelmi és anyagi fejlődése 1870-től 1880-ig. Láng Lajostól. (1884.) 9. Városaink lakosságának életviszonyai, Földes Bélától. (1883.) 10. Tengerészetünk és Fiume jövője, Keleti Károlytól. (1883.) 11. Minimum és majoratus, Láng Lajos; somogyi és székelyföldi viszonyok. (1883.) 12. A községi pénzügy hazánkban, Jekelfalussy Józseftől. (1883.) 13. Az első magyar vasút története. Fenyvessy Adolftól. (1883.) 14. Minimum és homestead, Láng Lijostól. (1883.) 15. A munkásbiztositás kérdése, Ecseri Lajostól. (1883.) 16. Hazánk bűnügyi statisztikája 1873—1880-ig, Jekelfalussy Józseftől. (1.883.) 17. Az adóátháritás elmélete, irta Tisza István. (1882.) 18. Népünk hivatása és foglalkozása, Jekelfalussy Józseftől. (1883.) 19. Bányászatunk állapota és kifejtésének módjai, Kőnek Sándortól. (1882.f 20. A papirpénz történetéről. Földes Bélától. (1882.) 21. A magyar aranyjáradék conversiója, Fenyvessy Adolftól. ( 885.) 22. A Magyar Tud. Akadémia kiadásában 1830—1890. években megjelent munkák és folyóiratok betüsoros czim-és tartalomjegyzéke. (1516. sz.) Csödeset Szarajevóban. Bosznia fővárosából azt az értesítést veszszük folyó hó 17-iki kelettel, hogy Mico Jovo Savic ottani had seregszál] itó csődbe jutott; a passivák körülbelül 120,000 frtra rúgnak, mig az aktívák alig tehetnek 50,000 frtot. Csakis bécsi és szarajevói czégek vannak érdekelve. (1566. sz.) Borkereskedés a keleten. A Kereskedelmi Muzeum szófiai képviselőségétől azt az értesítést veszszük, hogy egy ottani czég bolgár borokat szándékozik Magyarországba exportálni. Ennek kapcsán megemlítjük, hogy a bor hordóban vagy palaczkokban a behozatalnál Bulgáriából a magyar korona orszígaiba métermázsánkint 20 forintot fizet aranyban. Ezenfelül a bulgáriai bor kiviteli vámot fizet a bolgár határon és pedig a számla értéke után l^V/o-0

^ de érdekelt körökben — ugy látszik a siker reményével — mozgalom indult meg az iránt,, hogy a bor kiviteli vámja leszállittassék l°/0

-ra. (1565. sz.) Á szerb ezüstpénzek veretése iránt kiirt árlejtésen két konzorczium versenyzett, nevezetesen a magyar kereskedelmi iparbank 145 30 egységáron és a bécsi Thorsch-czég (a pesti kereskedelmi bankkal) kilogrammonkint 4 centime-mai, tehát 6 milió franknál 1200 franknál többet kér, de egyúttal 20,000 frank engedményt ajánlott föl arra az esetre, ha az árfolyam november végéig nem halad meg bizonyos szinvonalat. De f. hó 16-án egy harmadik czég pótajánlatot nyújtott be 142 frank egységárral. (1567. sz.) Budapest, Légrády testvérek.