Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-07-02 / 55. szám

— 1085 — V. A kereskedelemügyi m. kir. minisfernek f. évi 37892/VI. ! sz. a. kelt rendelete a vasárnapi munkaszünet tárgyában. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t -cz. 3. §-a következőleg szól: „A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy saját hatáskörében rendeleti uton határozza meg : a) azon iparnemeket, melyeknél azért, mert az üzem félbeszakítása lehetetlen vagy a folytonos üzemben tartást a fogyasztó közönség vagy a közforgalom igényei vagy valamely hadászati vagy egyéb közérclek, jelesen ipari indokok feltétlenül megkövetelik, az ipari munka az első szakaszban megjelölt szünnapokon végezhető lesz. b) azon módozatokat, melyek mellett azok a kis iparosok, kik maguk, segédek és tanonczok igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak, a munkaszünet alól felmentendők. E rendeletek megállapításánál a kereskedelemügyi minister a belügyi és földmivelésügyi ministerrel. Horvát-Szlavonországokra nézve, a horvát-szlavon-dalmát országi bánnal egyetértőleg jár el. A kereskedelemügyi minister ezen rendeleteket, valamint az ezeken később eszközölt módosításokat utólagosan az országgyűlésnek bemutatni köteles." Ezen törvényhozási felhatalmazás és egyetértés alapján tehát az alábbiakban meghatározom azon iparnemeket, melyeknél az ipari munka ugyancsak az alább előadott módozatok mellett vasárnapokon, valamint Szt. István napján is végezhető lesz és pedig : I. mert az üzem félbeszakítása lehetetlen : 1. az agyag-, porczellán-, majolika- és kőedény-iparnál, nemkülönben a mész-, fősz-, cement- és téglaégető-iparnál: kizárólag az égetési munkák; 2. a bőriparnál a kavarási és bőrforgatási ipari munkák, de csak legfeljebb délelőtt 9 óráig; 3. a czukoriparnál a czukorgyártással és finomítással járó munkák; * 4. az eczetiparnál a feltöltési és az erjedési müveletek körül végzendő ipari munka; 5. a íehéritési iparnál a chlorozási és lugzási munkák legfeljebb délelőtti 10 óráig ; 6. a kenderáztatási iparnál; 7. a keményítő iparnál ; 8. a kőolajfmomitó-iparnál azon ipari munkarész, mely a végzendő müvelet természeténél fogva félbeszakítást nem tür ; 9. a légszesziparnál kizárólag a légszesz előállít asara, a lámpák meggyújtására és eloltására szükséges ipari munka ; 10. a malmoknál az őrlési müvelet; 11. a kertészeti iparnál a termeléssel és miveléssel kapcsolatos félbeszakithatatlan és sürgős munka; 12. a papír-, papirgép- és celulos-iparnál a félbeszakítást nem tűrő munka ; > 13. a pótkávé és katangszáritő-iparban azon ipari munka mely őszszel a répa vagy gyökér feldolgozására és szárítására elkerülhetlenül szükséges. 14. a sajtkészitési iparnál és 15. a szalamigyártásnál a félbeszakítást nem tűrő munka ; 16. a selyem iparnál a) selyemgubók beváltásának ideje alatt a selyemgubók átvétele, továbbítása, fojtása és gondozása körüli munkák; b) a selymérpetekészités által igényelt munka; v 17. a serfőző-, maláta- és 18. a szeszipar-, valamint a szeszfinomitás és élesztőgyártás, nemkülönben az élesztőnek elfuvarozása. 19. a színnyomásnál és kékfestésnél végzendő azon munkák, melyek a folytonos üzem félbe nem szakithatása miatt szükségesek ; 20. a tésztagyártásnál, a szárítással egybekötött munka déli 12 óráig; 21. Az üveggyártásnál, a mennyiben az regenerativ fűtő készülékkel űzetik, a fűtési, az üvegolvasztást és üvegfuvási félbeszakítást nem tűrő munkák. 22. a vas- és aczélgyárak üzem ágainál mindazon munkák, a melyek félbeszakítást nem szenvedhetnek, jelesül a vas- és aczélolvasztó, kavaró, finomitó és csőforrasztó pestek, a hengerlőmnvek munkái az ezekkel kapcsolatban lévő és üzemük folytonosságához szükséges összes műhelyek, a gáz-és gőzfejlesztő, szénégető, kokszégető, faaszaló, pörkölő és öntő üzemek, a helyi szállító pályák és egyéb mellékmüveletek, valamint berendezések félbeszakítást nem tűrő munkái; 23. a vegyészeti iparnál az üzem azon egyes műveletei, melyek félbe nem szakithatók, például az izzó-, láng-és olvasztókemenczéknél, ólomkamarák és retortáknál folyó munkák stb. ; 24. a villamos erőt, illetve áramot előállító telepeknél előforduló ipari munka; 25. a zománczozott vasedény-iparnál az olvasztási, égetési és ónégetési munkák. II. Mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos üzemben tartást megkövetelik : 1. a borbély és fodrász iparnál nyitott üzleti helyiségben, csak déli 12" óráig ; azontúl csak magán lakásokba, színházakba vagy hasonló nyilvános előadások alkalmából házhoz híva. 2. a fürdő üzleteknél; 3. a czukrász, sütemény és mézes kalácsos iparnál ; 4. a mészárosok, hentesek és a kolbászkészitők iparánál az előállítás és elárusitás legfeljebb delelőtti 11 óráig; 5. a vadkereskedők iparánál az elárusitás 11 óráig; 6. a kofák üzlete, a mennyiben az áruk üdülő és mulató helyeken vagy a városon, illetve községen kívül sátrak alatt vagy valamely szokásos módon asztalokon vagy a földön kirakva árusit.tatnak; 7. a pékiparnál a készítés, illetve gyártás déli 12 óráig, az elárusitás azontúl is , 8. a szódavíz gyártása és elárusitása ; 9. szállodák, vendéglők, sör, bor- és kávémérések és kávéházak; 10. tej, gyümölcs és kenyérelárusitás ; 11. természetes virágok árusítása; 12. a nyomdai iparnál a halasztást nem türö állami és hatósági nvomtaványok, színlapok, műsorok, gyászjelentések kiállítására és ugy ezeknek, valamint a hírlapoknak széthordására okvetlenül szükséges munka; 13. a gépiparnál a sürgős és halaszthatlan javítási munkák legfeljebb délelőtti 10 óráig;