Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)
1891-12-31 / 109. szám
/ I — 162 — A román központi hadbiztosságnál deczember 28-án (1892. jan. 9-én) az 1892. ápr. 1-től 1893. márczius 31-ikéig szükséges famennyiségek szállilása iránt. Összesen 2.860,000 kgr. szükséges ; részletek megtudhatók a Tudakozó Irodában. (M. 0. 178.) Buscsuki állandó bizottsághoz november 25. (deczember 7-éig) emlékszobor talapzatához való kőanyag; költség 29,450 frank, bánatpénz 14727s fr. (D. V. 248.) A román közoktatási minisztériumnál folyó évi deczember 28-án (keleti stylus) ajánlati tárgyalás a jassy-i egyetem építési munkái iránt. Előirányzat 1.461,591 frank. A hirdetés szövege megtekinthető a Tudakozó Irodában. (Monitorul Oficial 167. sz.) Kiállítások. Az 1892-iki philippopoli kiállítás magyar osztályához kinevezett kiállítási biztost, dr. Kovács Gyula muzeumi aligazgatót, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur — a biztossá való kinevezéssel egyidejűleg — utasította, hogy utazzék Szófiába és tegye magát érintkezésbe a bolgár kiállítások rendező-bizottságával, illetve a bolgár kormány nyal, biztosítsa a magyar kiállítók részére szükséges területet, Szófiából továbbá utazzék Philippopolba és ott is szerezze meg magának a szükséges tájékozást. A nevezett kiállítási biztost — mint a «Bulgarie» czimü hirlap, legújabb száma élén, jelenti — az illetékes tényezők a legnagyobb előzékenységgel fogadták és a nevezett lap egyutlal meleg elismeréssel adózik a magyar kormánynak, mely első sorban jelentkezett a bolgár nemzet első, nagyobb kiállításához. Dr. Kovács Gyula a magyar kiállítási bizottság legközelebbi ülésében be fogja jelenteni a bolgár kormánynyal és a bolgár rendező-bizottsággal folytatott tárgyalásainak eredményeit. A német bortermelő vidékek képviselői Wiesbadenben népes gyűlést tartottak és bosszú vita után elhatározták, hogy a német borokból közös kiállítást rendeznek Chicagóban. Mintegy 2000 német bormintát fognak oda küldeni. (M. A. Z. 314.) A moszkvai franczia kiállítás bizottságának elnöke, Teisserene de Bort volt, kereskedelmi miniszter, a franczia kereskedelmi miniszterhez jelentést intézett, melyből a «Volkswirtschaftliche Wochenschrift» a következő részleteket közli : Összesen volt körülbelül 2500 kiállító, a művészeti osztályban volt 800 festmény és szobormű és legtöbb tetszést aratlak az army- és ezüst ékszerek, csipkék, szövetek, agyagipari munkák és a mezőgazdasági gépek, mely utóbbiak mind elkeltek. A kiállítás czéljait fejtegetvén, a jelentés arra utal, hogy Oroszország évi behozatala Francziaországból 18 millió és Németországból 124 millió frank, hogy a fényűzési czikkekből 14°/0 jön Francziaországból, 18°/o Ausztria-Magyarországból és 68% Németországból. A kiállítás alatt számos franczia kereskedő és gyáros Oroszországba ment, ott informálta magát és összeköttetéseket létesített, melyek hihetőleg maradandó jó sikereket fognak eredményezni. De ebből a czélból Oroszországban fiókokat vagy legalább raktárakat kellett létesiteniök, mert az orosz nem éri be mintatárral, hanem a megrendelt árut tüstént akarja kapni. A franczia gyárosok arra a meggyőződésre juthattak, hogy Francziaországban nagy piacz nyilik nekik. A kiállítási palota 120,000 négyszögméter volt, amelyből el volt foglalva 16,000 négyszögméter. A kiállításra 15,230 csomagot küldtek, amiből 7300-at visszavittek Francziaországha. Az orosz vámhivatalok által szedett dijak után számítva, 3V2 millió frank értéket képviselhetnek a kiállítási palotában eladott tárgyak. Mintegy 16 millió frankba került a kiállított tárgyak odaszállitása, a berendezés, a képviselet és az el nem kelt tárgyak hazaszállítása; az összes kiállított tárgyak mintegy 40 millió frank értéket képviseltek. En bloc eladatott 800,000 beléptijegy 33 kopekjével és kiosztottak még 200,000 szabadjegyet Hogy a kiállítást tényleg hányan látogatták, az nincs kimutatva. (V. W. 413.) Vegyes közlemények. Csödesetek Szarajevóban. A bosnyák fővárosból f. hó 25-iki kelet alatt a következő értesítést vettük : S. S a 1 o m szarajevói kézmüáru kereskedő, egyik hitelezőjének kényszerítése folytán ma 23.000 frtnyi passzívával csődbe jutott. Az áruraktár körülbelől fedezi a tartozásokat, sőt, Salom állítása szerint, 30,000 frt értéket képvisel. A D e 1 i c és Vukovic szarajevói czég beszüntette fizetéseit 29,000 frt passzívával; a hitelezőknek 40%-ot ajánlott, de az egyezkedés nem sikerült és a czég ma csődbe jutott. (1641. sz.) Bővebb részletek a Tudakozó Irodában tudhatók meg. (B. P. 95. sz.) Vajkivitel Spanyolországba. Egy olasz hivatalos közlöny a következő figyelmeztetést tartalmazza : „Spanyolországban a vajfogyasztás mindjobban terjed, amennyien a vajat egyre növekedő mennyiségben használják a főzésnél (az olaj helyett) és a sütő-iparnál. Miulán a belföldi terme'és, amelyre nézve főleg Asturia jön tekintetbe, teljesen képtelen a szükségletet fedezni, a vaiat mindnagyobb mennyiségekben importálják Francziaországból, Dániából és Németországból. A behozatali vám 100 kgrkint 52'50 frank, de a piaczi árak még igy is adnak nyereséget, ha az áru jó. (H. M. 48.) Ezen figyelmeztetés folytán az olaszok is fognak kísérletet tenni, de a konstantinápolyi vajkivitelről szóló közleményünkben kifejtettük, hogy a magyar termékek minőség tekintetében nagyon kibírják a versenyt az olasz vajjal. (K. K. 23. sz.) Spanyolország kereskedelme. A barcelonai cs. és kir. főkonzulálustól vettük a következő müvet: «EstadisticaGeneral del Comercio Exteriőr de Espana con sus provincias de ultramar y potencias extranjeras en 1889.» (Általános statisztika Spanyolország külkereskedelmáről a tengerentúli tartományaival és a külhatalmakkal 1889-ben.) A 879 folio lapra terjedő munka igen részletes adatokat tartalmaz Spanyolország kereskedőiméről. (1578. sz.) Fakereskedők figyelmébe. Az „Erdészeti Lapok'^októberi (X.) füzete mutatványt közöl dr. Simonkai Lajosnak „Hazánk tölgyfajai és tölgyerdei" ez. munkájából, mely a Tudományos Akadémia kiadásáb n a mult évben jelent meg; ugyané füzetben Kuzma Gyulám, kir. főerdész ismerteti a zágrábi 1891-iki kiállítás erdészeti osztályát.. Az uj franczia vámtarifa javaslatát most tárgyalja a franczia senatus. Az érdeklődőket figyelmeztetjük, hogy a franczia hivatalos lap közli a senatus elé terjesztett tarifajavaslat teljes szövegét és a javaslat felett mondott összes beszédek szószerinti szövegét. Helybeli kiállítóink ezeket elolvashatják a Tudakozó Iroda könyvtár-szobájában. Vidéki kiállítóinknak megnevezhetjük a franczia hivatalos lap azon számát, melyet meg kell rendelniök, hogy az őket érdeklő czikkekre vonatkozó beszédeket megkaphassák, illetve közölhetjük velük az őket érdeklő ezikkek tervezett vámtételeit. Botosani román városban a villamos világítás behozatalát tervezik. (R. Ll. 1446.) A smyrnai kereskedelmi tőzsde megalakítása cz.éljából a smyrnai bankárok, kereskedők és ügynökök bizottságot alakítottak, mely a szabályzatot fogja kidolgozni. A bizottság tagjai: Weber, az ottomán bank igazgatója ; Trost, a Crédit Lyonnais igazgatója; Davant Farkou ; Eliades N. M ; Pagy Ernest ; Reggio et Belhomme ; Aliotti testvérek ; Aliotti Péter ; Topur Sándor ; Vourelakis A. ; Varipatis Epaminondas és Sommá P. M. (J. Ch. de C. 359.) A brémai kereskedelmi muzeum részére — mint a Frankfurter Zeitung jelenti — külön palotát szándékoznak építeni. Az intézet gyűjteményei kizárólag magánosok adományaiból gyűltek össze ésmost a brémai kereskedők a muzeum épülete számára 163,000 márkát adtak össze. A brémai takarékpénztár a rendkívüli üzletfeleslegekből szintén juttatott az intézetnek 237.000 márkát, ugy hogy a mondott czélra 400,000 márka van együtt. Miután a városnak is szüksége van épületre a természetrajzi és néprajzi gyűjtemények részére, tervet dolgozlalott ki, mely szerint a város a maga részéről 400,000 márkát szavaz meg és a 800,000 márkán közös épületet építenek oly módon, hogy a kereskedelmi múzeum a város tulajdonába megy át. (H. M. 47.) Árjegyzék-gyiijteményünk számára vettük ujabban „Dicker et Wernebuig" (Halle a. S.) gép- és gőzkazángyárának. E. Kiessling & Co. czég (Leipzig-Plaggvitz) fafeldolgozó gépgyárának, G. A. Schütz (Würzen, Szászország) szürősajt'k és légaomprimáló gyárának, M. Neuhaus Co. (Luckenwalde), pulsométer és injectorgyárinak és Walther Co. (Kalt bei Köln) csőgőzkazángyárának képes árjegyzékeit, (1579. és 1580. sz.) Budapest, Légrády testvérek.
