Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)
1891-12-31 / 109. szám
126 — A torontáli helyi érd. vasúton szállítandó gabona-küldemények dijkedvezményezése. A torontáli h. é. vasút alább nevezett állomásairól Nagy-Becskerekre (átmenet) szállítandó gabna-küldemények után. a szállítási díjnak kocsi- és fuvarlevelenkint legalább 10,000 kg. után való fizetése esetén következő mérsékelt díjtételek engedélyeztettek 100 kgkint, és pedig : Honnan Hová krajczár Párdány 1" Sény I5 '4 Módos 16'7 Nagy-Margita 29 9 Szécsány I5 "4 Szárcsa 13-3 Zichy falva _T D , , 28-4 Györgyháza Nagy-Becskerek 2 6 2 Széchénfalva átmenet 2 5 '8 Bóka IS í> Kanak-Ó-Sécz 23 Baráchháza 24 • 6 Londontanya 25 Belhlentanya 27 Temes-Paulis 28 Verseezrét 29 Az illető küldeményeknek Nagy-Becskereken tul fekvő állomásokra szóló közvetlen fuvarlevelekkel kell feladatniok. Egyebekben a díjszabási határozmányok mérvadók. Gyümölcs-díjszabás. Folyó évi szeptember hó 20-án az osztr.magyar-bajor vasúti kötelékben uj gyümölcs-díjszabás lép élethe. mely teljes kocsirakományokban feladott friss, aszalt, száritott és besavanyított gyümölcsre, továbbá szilvaizküldeményekre tartalmaz közvetlen díjtételeket. A magyar vasutak közül a következők fordulnak elő a díjszabásban: 1. a déli vasút Barcs, Budapest, Csáktornya, Sopron, Sziszek, Szombathely, Zágráb és Zákány állomásával; 2. a győrsopron-ehenfurtí vasút Győr és Sopronnal ; 3. a pécs-barcsi vasút Pécs és Üszög állomásokkal; végül 4. a magyar kir. államvasutak (közötte az államosított osztr.-magyar államvasút is) összes nevezetesebb gyümölcstermelő állomásaival. A bajor állomások közül a következő állomások vannak fölvéve : Bamberg, Gmünden, Hof, München. Neuulm, Rosenheim, Straubing, Würzburg, Aschaffenburg, Augsburg, Erlangen, Fürth, Lichtenfels, Meiningen, Nürnberg, Probstzella, Regensburg, Rosenheim. Vegyes közlemények. Uj czimtár. A beszterczebányai kereskedelmi és iparkamara irodatisztje és czéghivatal vezetője, Türk József, a nevezett kamara felhatalmazása folytán kiadja a beszterczebányai kereskedelmi és iparkamara czimtárát, mely fel fogja ölelni Árva, Bars, Hont, Liptó, Nógrád és Zólyom vármegyéket és tartalmazni fogja a kamara területén levő összes ipartelepek, pénzintézetek, kereskedők és kisiparosok czimeit. (1048. sz.) A külföldi czimtárakban a magyar kereskedelem és ipar ez idő szerint — jórészt, az érdeklettek közönye miatt — igen gyarlón van képviselve. Fölemiitjük tehát, hogy a Kelly and Co. ezég, mely a nagy angol czimtárakat adja ki, a nemzetközi kereskedelmi és ipari czimtár hatodik kiadását most szerkeszteti. A nagyobb hazai czégek, melyek érdekükben levőnek tartják, hogy ezen uj kiadásban előforduljanak, eziránt bővebb tájékoztatást nyerhetnek a Tudakozó Irodában, melynek olvasótermében a Kelly-féle nemzetközi czimtár legutóbbi kiadása is megtekinthető. (996. sz.) A magyar pokróczipar felől bel- és külfödi czégektől több tudakozódás jött hozzánk és ezekre a következőkben adjuk meg a kivánt felvilágosításokat: A pokróczkészités nálunk ősrégi s el van terjedve az ország minden részében. A pusztán saját használatra készített pokróezokat figyelmen kivül hagyva, a pokrócz készítésével, mint kereseti h áz ii p a r r al, leginkább az erdélyrészi megyékben találkozunk. Mint a fonó-szövő ipar egyik ága a pokróczkészités többnyire ott honosult meg, a hol az előbbeni kifejlődött és mint ilyen első helyen említendő Szebenmegve. Ennek Nagy-Disznód nevü nagyközségében körülbelül 300 család foglalkozik durva halinaposztó, katonai és kórházi, nvári és téli takaró-pokrócz, lópokrócz, lábpokrócz, hosszúszőrű pokrócz, «székely» pokróezok készítésével az esztendő azon részében, midőn a mezei munkák szünetelnek. A szorgalmas szász háziiparos ekkor családtagjaival, cselédeivel (többnyire székely leányok) egész napon át a szövőszék mellett dolgozik és készíti az előbb elősorolt szőtt anyagokat. — Ilyenek készülnek Fogarasmegye Zernest és Tö r c s v ár nagyközségekben és Mo e c s kisközségben, hol a szorgalmas oláh nők hosszúszőrű gyapjupokróezokat csinálnak. Ezektől aztán összeszedi leginkább három brassói kereskedő, a ki a pokrócokat nemcsak a belföldön, hanem a távolabbi német birodalomban is árusítja.. Brassómegye Derest ye telepén s a hétfaiusi községek közül B á c sf a 1 u, Csernátfalu, Hosszúfalu és T ü r k ö s nagyközségekben szintén hosszúszőrű gyapjupokróezok, az úgynevezett «debreczeni takarók» készülnek, mely elnevezésük onnan származik, hogy főleg Debreczen volt a piaezuk. — Háromszékmegyében Kis- és Nagy-Bor o s n y ó kisközségekben szintén sok gyapjútakaró készül. Végre Gsikmegyében Gsik-Szeredán s a körülfekvő községekben készíttetnek a «csíki festett szőnyegek» Van azonban több kisebb-nagyobb telepünk is, hol a pokróezok jól felszerelt műhelyekben vagy gyárakban készülnek. Legnagyobb ily telepünk a Stricker Ede tulajdonát képező gácsi posztógyárral van kapcsolatban, hol évente 15,000 drb különböző pokrócz készül. Jelentősebb pokróezgyártók még a következők: Vesse! Lipót Veszprémben, kinek 20 lóerejü vizikereke, hat mechanikai és két kézi szövőszéke, valamint 332 orsója van: pokróezon kivül posztót is készít. — Putsch Sándor Pinkafőn, Vasmegyében, kinek két alulcsapó 30 lóerejü vizikereke, három tépő, négy kartoló-, két fonó-, ' gy keverő-, három kallozó-gépe és 14 kézi szövőszéke van; készit némi divatszöveten kivül takaró- és lópokróezokat. — Tatán, Komárommegyében, nagy pokróezgvár van, mely Wessel Sámuel tulajdona. Ennek egy hat lóerejü járgányjárata és hat szövőszéke van ; csak könnyebb pokróezokat készit. -— Samaborban (Zágráb közelében) van az «Ecker József és Hacker Carola» lótakaró- és pokrócz-gyára. E gyárnak két három lóerejü vizikereke, két mechanikai és három kézi szövőszéke, egy előfonó gépe, egy bontó-gépe, tépő-, nyíró-, he,.gerelő- és sajtoló-gépe és festő-üstje van. Készit takarókat, pokróezokat és futószőnyegeket. — Hoffmann Miksának hosszufürtü pokróezgyára Jolsván van, Gömörmegyében. — A «Pinkafői p o k r ó c z kés zi t ő ipartest ü 1 e t»-nek Vasmegyében külön gyapjufonó-gyára van, hol a szövetkezetben álló iparosok olcsóbban, az azon kivül állók azonban drágábban kaphatnak fonalat. — Takarók készülnek még L ö w Károly zsolnai uj gyárában, valamint készítenek ilyeneket még Böhm József Tiszolczon, Gömörmegyében, Gaertner György és Kammer és Jekelius Brassó sz. kir. városban. Ezek volnának tudtunkkal a főbb helyek és telepek, hol pokróezok ugy a kincstár, valamint hatóságok, társulatok és magánosok használatára készülnek. Csődeset Rumániában. A brailai cs. és k. konzulátustól vett értesítés szerint Dimitri Theodorescu, calarasi kereskedő csődbe jutott; ideigl. tömeggondnok Stoica Viktor ügyvéd; végleges tömeggondnok választása szept. 19-én, követelések bejelentése szept. 30-ig, az igazolt követelésekről szóló jegyzőkönyv berekesztése okt. 20-án. (1038. sz.) Budapest. Légrády testvérek.
