Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)
1891-12-31 / 109. szám
Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 101. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. 1801. Budapest, szeptember hó 13-án. 35. szám. Budapesti Kereskedelmi Muzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban nyitva van naponkint reggeli 9 órától 12 óráig és délután 4 órától 7 óráig. Szabad a belépés. A Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodája és könyvtára. (Akadémia-utcza 12., földszint.) Nyitva van naponkint reggeli 9-től 12-ig és d. u 3-tól 6-ig. A nemzetközi vámtarifa-iroda kiadványai ügyében, melyekre csak az iroda költségeihez hozzájáruló kormányok fizethetnek elő, a m. kir. kereskedelmi miniszter ur akkép intézkedett, hogy az előfizetési dijak beszedésével és a megrendelt példányok szétküldésével a Kereskedelmi Muzeum igazgatóságát bizta meg. Egy-egy példány előfizetési ára, mindenkor április 1-étől számítandó egy évre 15 frank. A kiadványok német, angol, franczia, spanyol vagy olasz nyelven rendelhetők meg: Eddig megjelent 4 füzet, melyek tartalmazzák: 1. füzet. Svájcz vámtarifáját, magyarázatokkal és döntvényekkel és alphabetikus mutatóval; 2. füzet. Anglia vámtarifáját, a pénznemek, ür- és sulymértékek táblázatával; 3. füzet. A Congo-állam vámügyi rendeleteit a kivitelre vonatkozólag; 4. füzet. A Brit-Indiában fennálló vámügyi rendeleteket, továbbá a behozatali és kiviteli tarifát. Ezek a füzetek a Tudakozó Irodában (V. Akadémiautcza 12., földszint) megtekinthetők és megrendelés esetén azonnal át is vehetők. A Kereskedelmi Muzeum külföldi kirendeltségei: Fiókintézet Szarajevóban; képviselőség Belgrádban, Bukarestben, Fiúméban és Szófiában; állandó tudósító és képviselő Ko nstantinápolyban (Back Hermann) ; állandó tudósító Szalonikban (Déchy József). A kereskedelmi muzeum tudakozó irodája könyvtárában külföldi czimtárak és külföldi szaklapok állnak a közönség rendelkezésére. Az értesítések díjmentesen adatnak; külföldi czégek hitelképességére vonatkozó értesítésekért, azonban illeték fizetendő és pedig minden tudakolt czég után 1 frt és a fölmerült postaköltség. A Tudakozó Irodához intézendő kérdéseket, írásban kérjük beadni. A forma a legegyszerűbb lehet és az írásbeli beadvány azért czélszerü, mert az Iroda csak szabatosan formulázott, irásba foglalt kérdésekre adhat szabatos választ. Az írott beadvány még azért is szükséges, hogy a netalán utólag tudomásunkra jutó bővebb, helyesbítő vagy módosító adatokról pótlólag értesíthessük a t. feleket. Kivételes esetekben a tudakozó iroda általános jellegű tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díjszabási vagy vámügyekre vonatkoznak, czélszerübb a felvilágosítást a délutáni órákban kérni. (Telefonszám 865.) Kivitelünk Marokkóba. A kivitellel foglalkozó hazai iparosok és kereskedők a napilapok utján értesültek arról, hogy a kereskedelmi miniszter ur intézkedése folytán az «Adriá»-nak Braziliába menő hajói rendesen ki fognak kötni Tangerben is. A miniszter ur ilyeténképpen módot kiván nyújtani a magyar kereskedelemnek arra, hogy a jelentékeny marokkói fogyasztási területen rendes összeköttetéseket tarthasson fenn. Arra nézve, hogy milyen czikkekkel lehetne ott a siker reményével kísérletet tenni, kereskedőink könnyen szerezhetnek tájékozást. A miniszter ur intézkedése folytán a tangeri osztrák-magyar követ beszereztette ugyanis a Marokkóban kelendő czikkek gyűjteményét és ez megfelelően elrendezve, a városligeti iparcsarnokban, a Kereskedelmi Muzeum ban megtekinthető. A gyűjteményt, a követ ur felhívása folytán, W ü r th Pál ur, a Würth Pál és Társa svájczi czég lőnökeállította össze, aki Marokkóban több év óta lakik, kereskedői körökben a legjobb hírnek örvend és a marokkói piaczokat igen alaposan ismeri, akire tehát ezennel mi is felhívjuk az ezen piaczok iránt érdeklődő magyar czégek figyelmét. Tangeri követünk, Boleslavskí lovag ur, kisérő levelében hangsúlyozza, hogy hazai iparosaink és kereskedőink, ha a tangeri piaczra több figyelmet fordítanának, és ott sokkal nagyobb mérvben vennének részt a versenyben mint a hogy eddig tették, ezt a siker biztos reményével tehetnék. Az osztrák Lloyd-társulat hajója, a «Daphne» f. évi február 14-én ki is kötött Tangerben. Igaz, hogy csak kevés árut hozott oda, de a forgalom kétségkívül emelkedni fog, ha az érdeklet;ek — akik eddig Hamburgon, Genuán, sőt Londonon át küldték oda czikkeiket és igy természetesen nagy hátrányban voltak — értesítve lesznek a közvetlen járatok életbeléptetéséről és a kedvezőbb szállítási viszonyok felhasználása mellett fokozott erővel újítják meg a kísérleteiket. Ezek előrebocsátása után a következőkben közöljük a Kereskedelmi Muzeumban látható marokkói mintatár czikkeihez adott magyarázatokat: Czukor, 21 /a —23 /4 kilós süvegekben kél; durva szemű, kemény minőségű ; 26—28 süveget tartalmazó zsákokban hozatik be. A piléczukor (olyan minőségű, mint a minta) 10U kilós zsákokban hozatik. Marokkó évi behozatala czukorból 3x /2 millió frt értéket képvisel. Pa r a lYi ngy e rt ya, közönséges, sárgásfehér, 2-ös, 3-as, 4-es, 6-os, 8-as és 12-ős csomagokban 445 grammjával, angol csomagolásban (kék csomagoló papirosban) vagy német csomagolásban (t. i. kék kartonban, 1. minta). Ebből a czikkből főleg a legolcsóbb minőségűt keresik. A göngy nincs beleértve a súlyba. Szesz, 95%, fehér és szagnélküli, 160—190 literes hordókban.
