Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 101. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉRŐL. 1891. Budapest, augusztus hő 31-én. 33. szánt. Budapesti Kereskedelmi Muzeum. A hazai termékek állandó ki­állítása a városligeti iparcsarnokban nyitva van naponkint reggeli 9 órától 12 óráig és délután 4 órától 7 óráig. Szabad a belépés. A Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodája és könyvtára. (Aka­démia-utcza 12. földszint.) Nyitva van naponkint reggeli 9-től 12-ig és d. u 3-tól 6-ig. A kereskedelemügyi m. kir miniszter ur a budapest-Kereskedelmi Muzeum sarajevói fiókintézetének szabályza­tát oly értelemben rendelte módosítani, hogy az intézmény szabadabb üzleti tevékenységet fejthessen ki és a kiállítók­nak az eddigieknél több előnyt és könnyebbséget nyújtson. Az ily értelemben módosított szabályzatot, melyet a kereskedelemügyi miniszter ur már helybenhagyott, legkö­zelebb részletesen fogjuk ismertetni. A Kereskedelmi Muzeum külföldi kirendeltségei: Fiók­intézet Szarajevóban; képviselőség Belgrádban, Bukarestben, Fiúméban és Szófiában; állandó tudósító és képviselő Ko nstantinápolyban (Back Hermann) ; állandó tudósító Szalonikban (Déchy József). T. kiállítóink, a kik a Kereskedelmi Muzeum görög­országi utazójának szolgálatait igénybe akarják venni, ezt a Kereskedelmi Muzeum fiumei képviselősége utján tehetik, amelyhez a nevezett utazó beosztatott. A kereskedelmi muzeum tudakozó irodája könyvtárá­ban külföldi czimtárak és külföldi szaklapok állnak a közön­ség rendelkezésére. Az értesítések díjmentesen adatnak; külföldi czégek hitelképességére vonatkozó értesítésekért azonban illeték fizetendő és pedig minden tudakolt czég után 1 frt és a fölmerült postaköltség. A Tudakozó Irodához intézendő kérdéseket írásban kérjük beadni. A forma a legegyszerűbb lehet és az írásbeli beadvány azért czélszerübb, mert az Iroda csak szabatosan formulázott, írásba foglalt kérdésekre adhat szabatos választ. Az írott beadvány még azért is szükséges, hogy a netalán utólag tudomásunkra jutó bővebb, helyesbítő vagy módosító adatokról pótlólag értesíthessük a t. feleket. Kivételes esetekben a tudakozó iroda általános jellegű tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díjszabási vagy vámügyekre vonatkoznak, czélszerübb a fel­világosítást a délutáni órákban kérni. (Telefonszám 865.) Havi jelentés. A Kereskedelmi Muzeum belgrádi képviselőségének julius havi jelentéséből a következő böz-rdekü helyeket közöljük. Mindenekelőtt konstatálandó, hogy a képviselőség forgalma tetemesen emelkedett. A forgalomban legnagyobb emelkedést mutatnak a vasáruk, mi leginkább a «Brassói bánya- és kohó részvényes egylet» törekvésének a kifolyása. A <Rimamurány-Salgótarjáni vasmű részvényes társaság» is igyekszik itt forgalmat csinálni s általunk egy vasúti kocsirakomány sodronyszeget szállított Uszkübbe Maczedóniába, mi nemcsak az első ily szállítmány Magyarországból, hanem általában az osztrák-magyar monarchiából. Csupán az volna kívánatos, hogy agyár a csomagolást az itteni szokás szerint eszközöltetné és hogy az összeköttetést az itteni elsőrendű keres­kedő czégekkel jobban keresné. — Üvegárukban is volt kisebb forgalmunk, mig azonban magyar gyárosaink ragaszkodnak a kartellhez. addig az os ztrák részről nem tartatik be s ennek következtében az előbbeniek elesnek az üzlettől. — Meglehetős forgalom éretett el hajlított fabú­torokkal, vegyészeti és technikai czikkekel s agyagárukka1 . Agyag­árukkal a képviselőségnek ez első üzlete volt, de reményét fejezi ki, hogy Koos Miksa miskolczi kőedény-gyártmányaival sikerülni fog még töl.b üzletet csinálni. A szilvatermés Szerbiában kevés reményt nyújt, ugy hogy majdnem biztosra lehet venni, hogy az idei termés a tavalyinál is gyengébb lesz. — Az angol társaság által Nisben tervezett nagy sertésvágóhíd, mely működését már ez évben megkez­dette volna, alig fog létesülni, mert az angolok hr lyes adatok beszer­zése u án a vállalkozás iránt többé nem "rdeklődnek. — A Timokvöl­gyi vasút tervbe vett kiépítése sem halad, mert ínég nem eléggé érett. A szerb kormány által kiszeme't voi al az »Industrielle Serbe» válla­latnál nehézségekbe ütközik, más vállalkozó pedig a kívánt biztosíté­kot a kormánytól el nem érheti. Vámügy és statisztika Uj orosz vámtarifa. Megjelent német fordításban az 1891. évi junius hó 11-én helybenhagyott az európai kereskedelemre vonatkozó uj «Orosz általános vámtarifa» I-ső része, mely a Tuda­kozó Irodában megtekinthető. Ezen rész tartalmazza a be­hozatali és kiviteli vámokat áru és árunemek szerint, még pedig nemcsak orosz sulyegység és mérték szerint és orosz pénzlábban, banem métermérték és német márka szerint is, a mi lényegesen megkönnyebbíti annak használatát és meg­kíméli a vele foglalkozót a fárasztó keresés és átszá­mítástól. Díjszabások. Osztrák-magyar vasúti kötelék. A folyó évi junius hó 1-étől 1892. évi u'ájus hó 31-ig érvényes kincstári dohány, valamint vissza­menő üres dohánygöngyöletek szállítására szóló kivételes díjszabáshoz fo!yó évi augusztus hó 1-én az I. pótlék lépett érvénybe, mely a Schlackenwerth, Budweis és Tábor állomásokra szóló díjtételeket mó­dosítja. Bel .a-osztrák-magyar vasúti kötelék. Az 1887. julius l étől ér­vényes díjszabás II. rész II. füzetéhez folyó évi augusztus 1-én a IV. pótlek lépett érvénybe. Tartalmaz : 1. Czegléd-átmenetre, Szeged-átmenetre és Temesvár-Józsefváros­átmenetre díjtételeket és 2. helyesbítéseket az 1888. november l étől érvényes II. pót­lékhoz. A német-osztrák-magyar kikötői forgalomban f. é. aug. 15-én a következő pótlékok léptek érvénybe, és pedig :

Next

/
Oldalképek
Tartalom