Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)
1891-12-31 / 109. szám
Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 101. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. 1891. Budapest, augusztus hó 9-én. 30. szám. Budapesti Kereskedelmi Muzeum. A hazai termékek .állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban nyílva van naponkint reggeli 9 órától 12 óráig és délután 4 órától 7 óráig. Szabad a belépés. A Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodája és könyvtára. (Akadémia-utcza 12. földszint.) Nyitva van naponkint reggeli 9-től 12-ig és d. u. 3-tól 6-ig. A Kereskedelmi Muzeum külföldi kirendeltségei: Fiókintézet Szarajevóban; képviselőség Belgrádban, Bukarestben, Fiúméban és Szófiában; állandó tudósító és képviselő Konstantinápolyban (Back Hermann) ; állandó tudósító Szalonikban (Déchy József). T. kiállítóink, a kik a Kereskedelmi Muzeum görögországi utazójának szolgálatait igénybe akarják venni, ezt a Kereskedelmi Muzeum fiumei képviselősége utján tehetik, amelyhez a nevezett utazó beosztatott. A gépipar és a szaloniki piaez. A budapesti Kereskedelmi Muzeum szaloniki állandó tudósítójától a következő sorokat vettük: A «Kereskedelmi Közlemények» (a 28-ik számban) a «Vegyes közlemények» közt említést tett egy német kiviteli szövetkezet alakulásáról, mely a német gépek kivitelét fogja első sorban fejleszteni s kiemeli, hogy a modern kiviteli kereskedelem nagyszabású tevékenységet igényel, amire az egyes kereskedő nem igen képes. A fenn említett, berlini kiviteli szövetkezet Szalonikban is fog áruraktárt és műszaki irodát berendezni, s a vállalatnak már most is siker jósolható az itteni piaczon, mert gépraktár itt nem létezik s ha a kereslet ezek után egyelőre még nem nagy, idővel az ilyen raktá^ nagy hézagot fog pótolni. E sorok irója pl. darálókat, gabnatisztitó gépeket nagy mennyiségben adhatott volna el, ha ezen czikkekből raktárral rendelkezett volna, de a rendeléssel járó nehézségek miatt, (a pénznek előre való beküldése stb.) nem lehetett eredményre jutni. Az itteni gyárak (malmok, fonodák s kisebb gépműhelyek) a legegyszerűbb gépalkatrészeket csak hetekig tartó levelezés után bírják külföldről megkapni. A mezőgazdaság hamarabb fog gépek használatához fordulni, ha a gépeket majd raktáron lehet találni s nem kell képes árjegyzék után rendeléseket eszközölni. Az emiitett szövetkezet műszaki irodája gyárak és nagyobb vállalatok létesítését fogja elősegíteni, mert itten gyártelepek létesítése még csak ügygyel-bajjal eszközölhető. Szalonikban jelenleg több nagyobbszerü építési vállalatot lehetne elvégezni, kettőre az engedélyt a Porta már megadta, de ezek oly egyének kezében vannak, kik a vállalatot csak azért kérelmezték, hogy nyereséggel túladjanak rajta. Italmérési illetékek Bulgáriában. Bulgáriában a vendéglősök f. évi julius hó l éig három osztályban a következő italmérési illetékeket fizették : csupán belföldi italok elárusitásáért az I. osztályban 200 frkot a II. » 150 » a III. > 75 » évente és ezen összeg után városi jövedék czimen még 25%-ot. Külföldi italok méréseért az I. osztályban 80 frkt. a második osztályban 40 frankot évente a fentebb érintett 25% pótlékkal. Bakálok (füszerkereskedó'k) minden osztályozás nélkül belföldiáruért 160 frkot és külföldiért 80 frkot a 250 / 0 -os városi jövedékkel. Bor-nagykereskedők Burgas, Philippopol, Ruscsuk, Sophia, és Várna városokban egy czim alatt 5' 0 frkot és a pótlékot. Kerületi városokban ezen dij 300 frk., járási városokban (2000 lakossal) 200 frk és falvakban 150 frk a községi illetményen kivül. Ezen kivül fizettek a vendéglősök még: «) 8V-2% határtfUmot, b) 2% városi kövezetvámot szesz után és 5'/0 kövezetvámot bor után, c) hordókban jövő borküldemények és szesz minden okkája után 5 centime-ot, d) palaczkolt szeszes italok minden palaczkja után 30 centime-ot, é) ugyanígy a bor és pezsgő után 50 centime-ot az űrtartalom tekintetbevétele nélkül. A juliusban életbeléptetett uj pénzügyminiszteri ukáz szerint, melyet még a néhai Belcseff irt alá, ezekhez egy uj tétel járul, mely az egész üzletet szerfölött nehezíti és az, a 10°/0 -os fogyasztási illeték (accis), melyet nem a számla értéke után vetnek ki, hanem alapját a következő tételek képezik : Maga a számla értéke, a viteldíj, az összhelyi költségek (határvám, kövezetvám, okka- vagy palaczk-adó), a mely eljárás annyival is súlyosabb, mert már az első elvámolásnál is, nem a számlaösszeg képezi a megadózandó alapot, hanem a viteldíj és egyéb kiadások összesített értéke, továbbá sem calo, sem palaczktörés nem vétetik figyelembe. Az uj italmérési illetékek pedig a következőleg állapíttattak meg: a) belföldi árura, I. 400 frk, II. 300 frk, III. 150 frk és a községi 25%-os pótlék. b) külföldi árukra, I. 800 frk, II. 300 frk, III. 200 frk, és a 25<>/0-os pótlék A mennyiben a bevándorlott vendéglősöket rendesen az első csoportba sorozzák, első helyen ezeket éri az uj adó, a mely ellen most az összes vendéglősök felszólalnak. Eltekintve az .osztályok egyenetlen felosztásától, eltekintve a felcsigázott nagy adótól, még egyéb terheket is kell viselniök. Mindezek folytán a jobb vendéglősök gyűlést hívtak össze. A gyűlés, ügyvéd közbenjöttével, tanulmányozta az uj törvényt és elfogadta a szövegét egy kérvénynek amelyet egy küldöttség fog a pénzügyminiszter elé terjeszteni. A kérvény a következőket kéri : I. Az italmérési illeték bár milyen eredetű italokra egyforma
