Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

— 82 — Vegyes közlemények. A baromfi- és tojás-kereskedés Hódmező-Vásárhelvtt oly aránvokat öltött, hogy Scbiele Krisztián würtembergi kereskedő ott letelepedett. hogy onnét tojást és baromfit szállítson Németországba. (G. L. 26.) Bosznia és Herczegovina közt a közvetlen vasúti összeköttetés meg van nyitva. A „Bosnische Post" julius 1-én kelt (52.) száma jelenti, hogy a bosnyák-herczegovinai államvasutnak uj vonalán (Konjica—Sarajevo) a vonatok próbakép már járnak. Junius 22-én az Abtféle fogaskerekű mozdony először kelt át az Iván-hegyen ; az utat, Sarajevótól Konjicáig és vissza, tiz óra alalt telte meg. Mult hó 25-én az első tehervonat ment Sarajevóból Csapljinába; hat kocsin (70 tonna) a Sadik S. Finzi czég részé.ől szállított a csapljinai dohányraktár építkezési vállalata részére Ez volt az első szállítmány, mely vasúton ment Sarajevóból Herczegovinába. Külföldiek Romániában. A román képviselőház junius 8—20-iki ülésében törvényjavaslat terjesztetett elő, mely szerint külföldiek Romániában nem vehetnek bérbe állami, községi vagy közalapítványi jószágokat, azonban mezőgazdasági gyárakat alapithatnak. A javaslat, melynek szövege és indokolása a román hivatalos lap 60. számában (kamarai viták 76. sz.) jelent meg, sürgősnek nyilváníttatott. Közmunkák Romániában. A román képviselőházjunius 8—20-án tartott ülésében (76. sz.) a költségvetési bizottság előterjesztette a jelentését az 1891—92-iki közmunkaügyi költségvetésről. A bizottság által változatlanul elfogadott köllségvelés 6.180,868 frankot irányoz elő, 184,874 frankkal többet, mint az 1890—91-iki évre előirányzott öszszeg. A költségvetés egyes tételei, valamint a lefolyt vitáról szóló kimerítő tudósítás a román hivatalos lap junius 19-iki (julius 1.) számában jelent meg. Ugyancsak ott olvasható a pénzügyminisztérium megszavazott költségelőirányzata. (M 0. 60.) A törökországi csödesetek tárgyában a konstantinápolyi török kereskedelmi kamara közlönyének legújabb, junius 27-iki száma érdekes czikket közölt, melyből fölemlitjük a következőket: «A kereskedelmi kamara azt ajánlotta, hogy a fizetések beszüntetését megelőzőleg három nappal az illető tartozzék a mérlegét bemutatni a kamarának. Ezzel elejét lehetne venni annak a visszaélésnek, hogy sok czég közvetlenül a csődbejutás előtt még megrendeléseket eszközöl. De ez a bajt bizonyára nem szüntetné meg gyökeresen. Hathatósabb eszközöket kell keresni és ezeket a török törvény meg is adja : a kereskedelmi codexnek a csődökről szóló fejezete (292. czikk) a legszigorúbb büntetésekkel sújtja a hamis bukásokat, sőt sújtja az egyszerű bukásokat is, ha az itletők hanyagságot tanúsítottak, nem vezettek rendes könyveket, vagyonukkal arányban nem álló módon költekeztek, illetve, ha vagyonukat meghaladó kötelezettségeket vállaltak. Megengedjük, hogy a hamis bukást elkövetők, a kiket a törvény a tolvajok közé sorol, kisebbséget képeznek ; de a tömérdek bukott kereskedő közt hány van, aki ne tartoznék a második kategóriába. Láttunk Konstantinápolyban kereskedőket, a kik 6000, 8000, sőt 10,000 font passivával szüntették be fizetéseiket, mikor activáik 600 vagy 800 fontra emelkedtek, annyira vagy többre, mint amennyit az üzlet megalapításakor befektetett tőke kitett. És a tömérdek bukott kereskedő közül hányat büntettek meg? Igaz, hogy utóbbi időben a törvényszékek a bukott kereskedőket 8—10 napi, sőt egy havi vizsgálati fogsággal sújtják; de a kereskedő kikerül a fogságból, elfogadtatja a hitelezőkkel a kiegyezést és minden feledésbe megy. Rövid idő múlva újból megkezdi az üzletét. A garancziát a törvény szigorú foganatositása képezné. A kamarának lépéseket kellene tennie aziránt, hogy a kormány hozzon törvényt, mely szerint a bukott kereskedő, aki 50%nál kevesebbre egyezett ki hitelezőivel, nem nyithat uj üzletet; szigorúan kellene sújtani azokat, akik a törvényt kijátszani igyekeznek; véget kellene vetni különösen annak a furcsa szokásnak, hogy egyes kereskedők, mikor beszüntették fizetéseiket, még folytatják az áruk eladását és pénzek behajtását. A kamara felhívhatná a kormány figyelmét azokra a lelkiismeretlen bizományosokra is, akik — mit sem törődve a rájuk bízott érdekekkel — még azzal súlyosítják a konstantinápolyi piacz helyzetét, hogy derüre-borura hiteleznek olyan embereknek. kik pem erkölcsi, sem vagyoni állapotuknál fogva, nem érdemelnek hitelt. Ha behatóan kutatnók a legutóbb előfordult csődeseteket, azt látnók, hogy a csődesetek 80 %-át az okozta, hogy a bizományosok vagyontalan embereknek hiteleztek. Azt az ellenvetést lehetne tenni, hogy az utóbbi időkben sok becsületes kereskedő is jutott válságos helyzetbe, mert a konstantinápolyi bankárok és pénzintézetek besziinteltek minden hitelt. A nevezeit hitelintézetek mindig támogatták a bizalmat érdemlő, becsületes kereskedőket, de miután a legutóbbi válság alatt kitűnt, hogy milyen botrányos üzelmek folynak a váltó-aláirásokkal, kénytelenek voltak szigorú ellenőrzést gyakorolni, annál is inkább, mert nem látják, hogy a bíróságok szigorúan alkalmaznák a törvényt. Különben a törvény is nyújt oltalmat a pillanatnyi zavarba jutott becsületes kereskedőnek. A török kereskedelmi codex 56. §-a szerint a biróság a kereskedőnek, aki zavarban van. de becsületességét bebizonyítja, haladékot adhat meg (a váltókra nem), csakhogy ezt a törvényt a biróság nem alkalmazza. Egyébiránt lehetne egy kölcsönsegélyző bankot létesíteni, mely az ilyen kereskej dőkön segítene. Csakhogy a bírák se sokat tehetnek, mert sok i esetben megköti a kezüket a hitelezők többsége, amennyiben a hitelezők kéz alatt egyezkednek a bukott czéggel. A bíráknak meg kellene adni azt a jogot, hogy semmiseknek nyilvánítsanak minden oly egyezkedést, melyet kéz alatti megalkuvások eredményének tartanak. Ez rendkívüli rendszabály volna, de igazolják a rendkívüli körülmények. A német kereskedelem Smyrnával erőteljesen fejlődik. A müncheni Alig. Ztg. (180. sz.) kiemeli, hogy évekkel ezelőtt Smyrnában a német,lobogó nagy ritkaság völt, 1889-ben is csak 6 német gőzös fordult meg ott, (4863 tonna), mig 1890-ben már 28 német gőzös fordult meg att (32,912 tonna); ez a növekedés főleg a hamburgi Freitasczégnek és a német Levante-vonalnak köszönhető. A lefolyt 1890-iki év tudvalevőleg a legrosszabb évek közé tartozott a kis-ázsiai termés dolgában. De az idén a vetések igen szépen állanak; a déligyümölcs, gabona, valonea, mák, sesam, mely czikkeket német importeurök vásárolnak legjobban, igen jó termést ígérnek. A FreiUs-féle vállalat az amsterdami királyi németalföldi gőzhajótársulattal egyetértve intézke' dett, hogy az aratási idő alatt Smyrnából, Csesméből, Samosból minden héten fog Amsterdamon át Hamburgba, Skandináviába és a keleti tenger kikötőibe hajó közlekedni. Az ezen forgalom czéljaira épült hajók a rájuk bizott árukat a legjobb állapotban szállították a rendeltetési helyekre, ugy hogy a smyrnai feladók és a németországi megrendelők (a szállítás az utóbbiak koczkázatára történik) egyaránt meg voltak elégedve. Csődeset Brailában. A cs. és kir. konzulátus jelentése szerint a brailai törvényszék kimondotta a csődöt Mihail Christovici brailai kézmüárukereskedő vagyona felett; csődbiztos Pascanu albiró tömeggondnok Vasilescu C. H. ügyvéd. Követelések bejelentendők julius 10-ikéig. (594. sz.) A nisi vámhivatalról a cs. és k. alkonzulátus Nisben a következőket jelenti: A vasúti vámkezelésről szóló szabályzat 4. czikke értelmében a nisi vámhivatal nem volt felhatalmazva átviteli és raktári árukat elvámolni; nem vámolhatta el továbbá azokat a czikkeket sem, melyekre az uj fogyasztási adóról szóló törvény adót rótt. A nisi kereskedők egyletének felszólalása folytán a szerb pénzügyminiszter folyó évi május 14—26-án kelt rendelettel ezt az állapotot megszüntette és a nisi vámhivatalt egyranguvá tette a belgrádival. Most fog elválni, hogy a nisi kereskedés függetlenné tudja-e magát tenni a belgráditól és tud-e direkt behozatalt eszközölni. (V. W. 391.) Budapest. Légrády testvérek.