Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-03-05 / 19. szám

tásával ; a szab. Kelt 1887. jan. 11., fiz. 5-ik évre, tilkos leirás XXI. 30. 20. Ripel Alajos Bécsben. Gramatika Helmuth Bécsben és Zachar Károly Selmeczen, a valódi selmeczi és az oszt.-magy. agyagpipaipar egyéb termékeinek b-mázolása; a szabad, kelt 1888. jan. 2., fiz. 4-ik évre, leirás nyilt. XXII. 7. 21. Julien Edmond Brüsselben, az elektromos motorokkal hajtott jármüveknek berende zésében ujitások ; a szab. kelt 1888. jan. 29., fiz. 4-ik évre, leirás nyilt. XXII. 150. 22. Strobsch Mária gyárbirtokosnő Schluckenau melletti Schó'nauban, eljárás tarka szalagok eló'állitására , a szab. kelt 1889. jan. 3., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. XXIII. 13. 23. Rehfuss George, Rehfuss John George és Rehfuss Martin Oscar Philadelphiában, javítások a bordódonga gyártására szolgáló gépeken ; a szab. kelt 1889. jan. 9., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 30. 24. Krimsky József Bécsben, kendőző (pipere) szer, a fürdő- és mosdóvizhez pótlékul; a szab. kelt 1889. jan. 12., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. XXIII. 48. 25. Schaffgotsch gróf Josepbin-butája Schreiberhauban, Sziléziában, eljárás üvegedényekn 'k rézrubin-üvegbfíl való előállitására; a szab. kelt 1889. jan. 13., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. XXIII. 52. 26. Strauss Gusztáv és társ. N. m. Gablonzban, csiszolt üveggyöngyök előállítása; a szab. kelt 1889. jan. 27., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. XXIII. 209. 27. The Maxim Nordenfelt Guns & Ammunition Co. limited Londonban, ujitások ágyuállványokon tábori tüzérség, különösen gyorstüzelő ágyuk számára; a szab. kelt 1890. jan. 2., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXV. 13. 28. ,Laurence Paris <fe Scott limited" czég Norwicbban, ujitások a földalatti elektromos fővezetékek fektetésében és szigetelésében; a szab. kelt 1890. jan. 31., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIV. 188. 29. Henneberg György Bécsben, kezfyü javításánál alkalmazható készülék ; a szab. kelt 1890. jan. 31., fiz. 2-ik évre, titl os leirás. XXIV. 201. 30. A Dietz Davis et Comp. Limited czég Londonban, javított lámpa ; a szab. kelt 1889. jun. 2., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 1263. 31. Chassefoin Henry Párisban, eljárás zenedarabok és egyházi ének számára való hangjegyeknek nyomdászati módon való nyomatá— 329 — sára; a szab. kelt 1887. ápr. 12., fiz. 5-ik évre, leirás nyilt. XXI. 775. 32. A volt Anhalt herczegségi gépkészitő intézet és vasöntöde részv. társaság Bernburgban, előbb Rothe Ferencz Bernburgban, készülék olcsóbb szállításra ; a szab. kelt 1881. okt. 18., fiz. 10-ik évre, leirás nyilt. XV. 1463. 33. Hasenclever Frigyes Albert kereskedő és gyáros Düsseldorfban, ujitások a vízszintes srófház sajtókon; a szab. kelt !885. febr. 26., fiz. 7-ik évre, leirás nyilt. XIX. 235. 31. Langen & Hundhausen czég Gr«venbroichban (Porosz Rajnatartomány), eljárás és készülék szemcsés vagy pépnemü anyag kimosására; a szab. kelt 1889. febr, 24., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 171. 35. Schmid Bernát Bécsben és Michlner János Rudolfsheimban Bécs mellett, javítása a Schalla-féle sárekének ; a szab. kelt 1876. decz. 20., fiz. 15-ik évre, leirás nyilt, X. 1227. 36. Hübner Jos. és Mayer Is. mindkettő Bécsben, közvetlen óvókészülék manoineterek számára ; a szab. kelt 1885. decz. 31., fiz. 6-ik évre, leirás nyilt. XIX. 2440. 37. Wilkcwitzi bányaépitészeli és vaskohóbánya-társaság Witkowitzben, izzító és olvasztó bánásmódok számára való kemencze két melegtartó berendezésével, melyek csupán a lég fellievitésére szolgálnak, kapcsolatban <gy csőrendszerrel a gázok hideg állapotban közvetlenül az elégetési üregbe való bevezetése czéljára; a §zab. kelt 1887. decz. 25., fiz. 4-ik évre, titkos leirás. XXI. 2692. 38. Finze Adolf csavar és szögecsgyáros Knittelfeldben, a kocsi-kerékcsavaroknak javított idoma és előállítási módja; a szab. keli 1887. decz. 25., fiz. 4-ik évre, leírás nyilt, XXI. 2700. 39. Munier Claude Augustin Párisban, ujitások többszörös betűnyomó - tel egrafokon ; a szab. kelt 1888. decz. 20., fiz. 3-ik évié, leirás nyilt. XXII. 3343. 40. Wallern E M. Regensburgban, eljárás nedves falaknak likacsos szárazzá tételére, desinfic álható tüz és időmentes mázoknak, festéseknek, .valamint nem oxydáló bronzirnzásoknak | egészen friss cementre, mészre, vagy gipszre, i vakolatra, kőre, üvegre, papírra és mindennemű ! kemenczékre való előállítására; a szab. kelt | 1888. decz. 26., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. t XXII. 3428. 41. Wybauw J. Brüsselben, gázfűtésre való ujnemü kemencze; a szab. kelt 1888. decz. I 31., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXII. 3173. 42. Maraun Albert Vilmos Berlinben, lopószerü öntözőkészülék; a szabad, kelt 1889. decz. 22., fiz. 2 ik évre, leirás nyilt. XXIII. 3279. 43. Neumann Sándor Bécsben, mosható kártyák ; a szab. kelt 1889. decz. 23., fiz. 2-ik évre, titkos leírás. XXfII. 3292. 44. Martinelli Móricz és Rziha Rudolf Sechshausban, hóeke s közúti kaparógép; a szab kelt 1889. decz. 27., fiz. 2 ik évre, titkos leirás. XXIII. 3375. 45. Payne Albert Henrik Lipcsében, részére Németországban 1879. jan. 23-án 6794. sz. a. 15 év tartamára szabad, javítások a színnyomó forgógépeken ; a szabad, kelt 1880. jan. 8., fiz. 12-ik évre, leirás nyílt XIV. 5. 46. Köllmer Vilmos Bécsben, javított ingaóra; a szab. kelt 1882. jan. 10., fiz. 10-ik évre, titkos leirás. XVI. 105. 47. Gobiet Anna M. Ostrauban, javitás a kokszkemencze rendszereken; a szabad, kolt 1885. jan. 1., fiz. 7-ik évre, leirás nvilt. XIX. 5. 48. Berg János kir. ipariskolai mümester Nürnbergben, ujitások a csavarfurókon és dörzsárakon ; a szab. kelt 1887. jan. 17., fiz. 5-ik évre, leirás nyilt. XXI. 74. 49. Völkl Alajos Vincze Bécsben, előnyomó ; a szab. kelt 1888. jan. 3., liz. 4 ik évre, leírás nyilt. XXII. 10. 50. Festékgyárak, előbb Bayer Fridr. & Cie Elberfeldben, az uj betanapblylaminsulfosavnak, s ebből azófestőanyagoknak előállítása; a szab. kelt 1888. jan. 20., fiz. 4-ik évre, titkos leirás. XXII. 74. 51. Wolf János és Wolf Róbert mindkettő Bécsben, ladikok stabilitását és hordképességét nagyobbító légszikrények ; a szab. kelt 1889. jan. 2., fiz. 3-ik évre, titkos leírás. XXIII. 9. 52. Pullmann G. M. Chicagóban, eszköz a vasúti jármüvek rángásainak megakadályozására; a szab. kelt 18)-9. jan. 11., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXIII. -12. 53. Brookts Alfréd George Londonban, újítások varrógépeken; a szab kelt 1889.jan. 20., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 117. 54. Merkoffer Bertalan Gráczban, mosódeszka; a szab. kelt 1889. jan. 30., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. XXIII. 225. 55. Festékgyárak, ezelőtt Bayer Frigyes és társ. Elberfeldben, eljárás feketés kék közvetlenül festő azófestékeknek előállitására; a szab. kelt 1890. jan. 7., fiz. -,2-ik évre, leírás nyilt. XXIV. 31. V. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek f. évi 4981/VI. szám a. kelt és valamennyi magyarországi törvényhatóságnak megküldött körrendelete az ipartestületek létesítése tárgyában. Az 1884. évi XVII. t.-cz. (ipartörvény) alapján életbeléptetett ipartestületi intézmény az eddigi tapasztalatok szerint általában megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak s az idézett törvény intentiójának, a mennyiben az iparteslületek egyfelől a kézműves-iparosok művelődési fokának és önérzetének emelésére, másfelől pedig érdekeiknek hatályosabb képviseletére s az iparosok közti egyetértés fentartása érdekében jótékony befolyást gyakoroltak. Azonban daczára azon eredménynek, az ipartörvény életbelépte óla az ország területén alakult ipartestületek száma ezidőszerint is a 200-at alig haladja meg, jóllehet ugy a fennálló ipartársulatok nagy száma, mint azon körülmény, hogy ipartestületek épen az ipari központokat képező nagyobb vidéki városokban hiányoznak, elegendőkepen bizonyítják azt, hogy az ipartestüleli intézmény létesítésére megkívántató előfeltételek még az ország számos helyein megvannak. Sajnálattal tapasztalom, hogy az 1884. évi XVII. t.-cz.ben foglalt ipartörvény azon czélzata, miszerint az iparosok önkormányzati jogaik biztosítása s a testületi együttes működés érdekében az ipartestületi intézmény körül csoportosuljanak, az országnak számos részeiben nem tudott kellő érvényre jutni. A törvény az ily testületek alakítását nem mondta ki kötelezőleg, hanem azt az iparosok saját érdekei helyes felfogására bizta, azonban némely vidékek iparosai részint figyelmen kivül hagyták az erők tömörülésének horderejét, részint pedig ipartársulatokban gyűjtött vagyonukat féltvén, az ipartestületek fentartásával netalán járó valóban csekély költségektől is visszariadván, a törvény helyes czélzatai ez irányban való végrehajtásával szemben tagadó állást foglaltak el.