Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 57 —" Vámügy és statisztika. Uj áruforgalmi statisztika az osztrák-magyar vámte­rületről. A készülődések alkalmával a vámszerződési tárgyalá­sokhoz sajnosan tapasztaltatott, hogy az osztrák-magyar vámterület külforgalmáról rendelkezésre álló áruforgalmi sta­tisztika a kívánalmaknak s a hozzája fűződő igényeknek nem felel meg. Egyrészt és főkép azért nem, mert külforgalmunk mostanáig csak a határos országok szerint lett kimutatva, tehát egyrészt nyugot és észak felé a Németbirodalommal, Orosz­országgal és a Svájczczal, másrészt kelet és délfelé Romá­niával, Szerbiával. Törökországgal, Montenegróval, Olaszor­szággal, Trieszt, Fiume és a monarchia egyéb ; kikötőivel másrészt pedig azért nem, mert e kimutatások a részlete­zést, főkép pedig a finomsági fokozatot illetőleg nem felel­tek meg azon igényeknek, melyeket az ilyen kimutatásoktól méltán várhatunk s a melyek vámügyi tárgyalásoknál ok­vetlenül szükségesek arra nézve, hogy az illető tárgyalót tájékozza, hogy mit és meddig lehet megkötni és mennyire lehet szabadon adni egyik vagy másik áruczikket, vagy annak egyes finomsági fokozatait. E bajokon segíteni van hivatva az ez év január 1-je óta az uj áruforgalmi nyilatkozatok szerint gyűjtött s az ezekből összeállított áruforgalmi statisztika az egész vámte­rületről. tehát Bosznia-Herczegovinát is ide értve s ennek most megjelent s előttünk levő január havi füzete az első közlemény, mely a?, uj feldolgozás szerint nyilvánosságra jutott. Ezen füzet, melynek czimlapja: «Statistische Ueber­sichten betreffend den auswärtigen Handel des österrei­chisch-ungarischen Zollgebietes im Jahre 1891. Zusam­mengestellt vom statistischen Departement im k. k. Han­delsministerium» tartalmazza a monarchia áruforgal­mának mennyiségeit nemcsak a fönt elősorolt országok s államok szerint, hanem Nagybritannia és Francziaország szerint is, valamint annak egy külön jegyzetalaku részében felsoroltatnak azon országok vagy államok s a mennyiségek is, melyekkel e hóban nevezetesebb áruforgalmunk volt. Itt találjuk forgalmunkat kimutatva, még pedig p. o. a ká­véra nézve Brit-Indiával, Braziliával, Cubával stb., mazsola­szőlőre nézve Görögországgal, dohányra nézve Braziliával, Kanadával, Hollandiával, a Fokfölddel és Cubával, rizsre nézve Brit-Indiával, Nvugot-Indiával; nyerspamutra nézve Japánnal, Brit-Indiával, Egyptommal s az északamerikai Egyesült államokkal stb. stb. A finomsági fokozatot illetőleg p. o. igen részletesen mutatja ki az uj statisztika a pamutfonalakat a behozatal­nál. még pedig 30 alosztályozás szerint; hasonlóképen van ez a pamutárukat, a lenárukat, a gyapotfonalakat, szöve­teket. a kalapokat, férfi és női ruházatokat, a papirost, az üveget stb. stb. illetőleg is. A minket közeiebről érdeklő kivitelnél megtudjuk, ho<iy január hóban a közösvámterületről kivitt 56,481q. búzából kiszállíttatott a Némeibirodalomba 7156, Franczia­országba 4305, Olaszországba 2502 s Svájczba 42,220q ; 50.067q lisztkivitelünkből kivitetett 5859q Trieszten és 2405q Fiúmén át, 7821 q a Németbirodalomba, 20,206q Nagybritanniába, 4499q Francziaországba, 921q Olasz­országba, 4217q Svájczba, 21 Iq Törökországba és 153q Szerbiába; az ezenkívül kiszállított 3770q lisztből kivite­tett. Braziliába 3535, Hollandiába 100 és Brit-Indiába 109 métermázsa. A rendeltetési országok szerinti kimutatás azonban még igy se teljes, mert kivitelünket Trieszt. Fiume, Ham­burg és Bréma kikötőn át nem mutatja ki, pedig tudva van, hogy kikötő városaink sok terményünkkel nagyszerű kereskedelmet űznek tengerentúli országok és államokkal. Igy a dongánk, épület- és müfánk, fürészelt faáruink Trieszt és Fiúmén át nemcsak az itt kimutatott országokba, hanem a Levante sok kikötőjébe s onnan tovább ez orszá­gok belsejébe is szállíttatnak, de ennek nyomára itt nem találunk. Terünk nem engedi, hogy szemelvényeinket itt még tovább folytassuk, de még vissza fogunk térni ezen igen hasznos kimutatásokra külforgalmi statisztikánkról. Származási bizonylatok Francziaországba. kmeretes, hogy bi­zonyos áruknál a Francziaországba való bevitelnél származási bizony­latokat is követelnek; itt aztán esetleg megtörténhetik, hogy a bi­zonylatokban az illető áruk súlyára vonatkozó számjegyeket utólag megváltoztatják, vagy más számjegyeket hozzátesznek, hogy a bizony­latokat nagyobb mennyiségű küldeményekre használhassák, mint a melyekre azok kiállítva voltak. Ennek elejét veendő, a franczia kormány elrendelte, hogy a szóban levő származási bizonylatokban a súlyt ezentúl mindig betűkkel kell kiírni vagy kitenni. Az illetékes franczia hatóságok jövőben nem fognak láttamozni olyan származási bizonylatot, melyben az áruk sulva betűkkel nincs megjelölve. (300/91.) Árlejtések. Budapest főváros tanácsánál folyó évi május 26-án a főváros Duna balparti részének általános csatornázási munkái egy részére 1.009,495 frt 17 kr. költségelőirányzattal. (B. K. 81.) Budapest fővárosánál (V. ügyosztály) f. é. ápril 22-én az 1891. évre szükséges 3000 drb 5 frtos (sárga) és 9000 drb 1 frtoä (fehér) ebvédjegyre való pléh szállítására. A m. kir. államvasutaknál folyó évi május 15-én egy, illetve 3 év alatt szükséglendő vízhatlan mész és portiandi ragacsmész szállítására. Bánatpénz az ajánlott anyag értékének 5 százaléka, (322/91.) Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút igazgatóságánál folyó évi április hó 22-én a mozdonyai fűtésére szükséges szénnek szállítására egy, esetleg három évre. Évi szükséglet fekete kőszénben kb. 32,000 tonna, barna darabszénben kb. 45,000 tonna. Bánatpénz az ajánlott mennyiség értékének 5 százaléka. (B. k. 81. és 304. sz.) Mosonymegyei m. kir. államépitészeti hivatalnál folyó évi ápri­lis hó 22-én törtkavics szállítására 1154 forint 40 krajczár erejéig. (B. K. 83.) Vallás- és közoktatás ügyi m. kir. minisztériumnál folyó évi ápri­lis 2í-án a fővárosi VII. ker. állami főgymnásium elhelyezésére a Bar­csay- és Hársfautcza sarkán emelendő épülethez szükséges föld és kőműves, márvány, süttői vagy halászi terméskőből, sóskúti homokkő, hengerezett vastartók, kovácsolt vas, ács, cserépfedő, bádogos, szob­rász, asztalos, lakatos, mázoló, üveges, amerikai padlózat, szobafestő, cserépkályhák, légszeszvezeték, vizvezeték és csatornázási munkákra. (B. K. 84.) M. kir. államvasutak üzletvezetőségénél a f. é. május 1-étől de­czember végéig szükséges mintegy 17.000 m3 kavics, terméskő és kő­törmelék szállítására. F. é. ápril 23-áig. (231/91.) M. kir. államvasutak igazgatóságánál f. é. ápril 23-áig a legkö­zelebbi 3 év alatt szükséges szolgálati egyenruhák és ezek elkészítésé­hez megkívántató felső kelms és csíkos vászon szállítására. A poszó­minták a Tudakozó Irodában megtekinthetők. (232/91.) Báró Bánffy Zoltán tulajdonát képező erdőben 16.825 drb 13.473 tömörköbméterre becsült s műszaki czélokra alkalmas tölgyfa folyó évi május 26-án Magyar-Régenben nyilvános árverés utján el fog adatni. Kikiáltási ár 60.000 frt. (P. Ll. 79.) Az országos magyar iparművészeti iskola igazgatóiágához (An­drássy-ut 71. sz.) pályatervek f. é. május 15-éig, egy épitendő ipar­művészeti muzeum és iskola építésére. Első díj: a kivitellel való meg­bi ás; második díj: 1500 frt; harmadik dij : 1200 frt. Közelebbi ada­tok az iga/gatóságnál tudhatók meg. M. kir. pénzilgyigazgatóság Szegeden árlejtést hirdet a szegedi, zombori és nagy-becskereki területekhez tartozó összes pénzügyőri le­génység ruházatának elkészítésére. Határidő f. é. ápril 25-én. Bánat­pénz 500 frt. (B. K. 78.) Belgrád városa nagyobbmérvü kövezési munkák iránt hirdet ár­lejtést ápril 12—24-ikére és ápril 26—május 8-ikára. Az előirányzott költség mintegy 70,000 frank. A hirdetés Belgrád város hivatalos lap­jának 15-ik (márcz. 31—ápr. 12-iki) számában jelent meg és a Tuda­kozó Irodában megtekinthető. Belgrád városánál ápr. 9., 10. és 11-én (21., 22. és 23-án) utcza-kövezési munkákra lesz árlejtés, az előirányzott költség 17.560 frank. (B. O. N. 14.) Szerb államvasutak igazgatóságánál a Gsupria-Senj vasút alépít­ményére, •április 8—20-án, óvadék 15,000 frank (S. N. 60.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom