Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

r Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 11. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM HŐMÉBŐL. 1801. Budapest, márczius hő 5-án. 8. szám. Budapesti Kereskedelmi Mazeum A hazai termékek állandó kiállítása (a városligeti iparcsarnckban) nyitva van minden nap délelőtt 9 órától d. u 2 óráig. Szerb intézkedések a behozatal ellen. ni. A kereskedelmi muzeum tudakozó irodája nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig. Felvilágosítások rendesen csak Írásban adatnak. Hírlapok és folyóiratok. A kereskedelmi muzeum tudakozó irodájának olvasótermében található: 24 magyarországi hírlap, 1 horvátországi, 9 ausztriai, 2 boszniai, 4 németországi, 13 francziaországi, 4 belgiumi, 2 olaszországi, 2 angolországi, 5 romániai, 7 szerbiai, 4 bolgár, 5 törökországi, 3 oroszországi és 1 amerikai. 86 hírlap és folyóirat. A tudakozó iroda könyvtára. A párisi cs. és kir. főkonsulatus a tudakozó iroda könyvtára részére beszerezte és megküldte a franczia külkereskedelemről szóló részletes kimutatásokat. (Tableaux du Commerce extérieur de la France) az 1885—1889-iki évekről. Vettük továbbá a m. kir. kereskedelmi minisztérium utján az osztrák cs. közoktatási minisztérium legújabb publicatióit az ausztriai ipari oktatásról, melyek sok becses értekezést tartalmaznak az ipari oktatás köréből. iFo'ytátás és vége.) A következőkben befejezzük az ipari üzemekrők szóló szerb törvényjavaslat ismertetését. Az állam ingyentelekkel és adómentességgel segélyezheti a hazai ipart és kimondhatja, hogy szükségleti czikkeit hazai gyártól szerzi be, ha ennek árai 20%-kal magasabbak is a külföldi gyártmányok árainál. (155. §.) Ha a gyár városon kivül van, akkor a gyáros tartozik gondoskodni ambulans kórházról, megfelelő ingyenes munkáslakásokról és konyhákról, melyek szabott árakon adnak a munkásnak ételt. (156. §.) Szerbiai gyár Szerbiában bárhol rendezhet be raktárt. Külföldi gyáros csak ugy nyithat raktárt, ha ez az illető állammal kötött, szerződésben ki van kötve; de ez esetben is ezen raktárakban csak oly árukat árusíthat, melyekről az illetékes hatóság igazolja, hogy az illető gyárból valók. (157. §.) A gyárakban elsőbbség adandó szerbiai munkásoknak és szerbiai termékeknek ; a ki ellenkezőleg cselekszik, három izben megintetik és ha ez nem használ, akkor a gyár bezáratik. Ezt a bezárást a felügyelő hatóság panasza alapján a rendes bíróság rendeli el. (158. §.) A XI. fejezet a kereskedelemről szól. A kereskedelmi üzem alosztályai: hazai termékekkel való üzlet, külföldi czikkekkel való üzlet és vegyes üzlet. (159. §.) A ki kiviteli, behozatali vagy vegyes üzletet akar folytatni, tartozik a rendőri hatóságnál igazolni, hogy jó magaviseletű, hogy nagykorú, hogy ért a folytatandó üzlethez, járatos a levelezésben és könyvitelben, vagy kereskedelmi iskolát végzett és vagy legalább három évig mint gyakornok működött. Aki ezt nem tudja bizonyítani, vizsgát tartozik tenni. (160. §.) Külföldiek nem nyithatnak üzletet külföldi czikkekkel, ha az illető hatalommal kötött keresk. szerződés máskép nem intézkedik. De ha a szerződés értelmében joga volna is kereskedést folytatni, mégis eleget kell tennie a szerb polgárokra nézve megállapított feltételeknek (162. §.) Minden kereskedőnek be kell jegyeztetnie a czégét, ellenkező esetben a kereskedéstől eltiltatik. Akik nem bírnak árusító helylyel, mint pl. a marhakereskedők, ügynökök stb. azoknak rendes üzleti irodával kell birniok (163. §.) Kereskedősegéd csak az lehet, aki legalább 3 évig gyakornok volt. (164. §.) A törvény életbeléptetését követő hat hó alatt minden helység kereskedői tartoznak testületté alakulni, és minden kereskedőnek be kell iratkoznia a helységében levő testületnél. (167. és 168. §.)