Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 28 —" számára nyersanyagot akar venni, tartozik (29. §.) a maga illetékes községi hatóságától kiállított Írásbeli engedélyt felmutatni. Ilyen engedély egy évre és az egész országra szól. Ezt az engedélyt felhívásra hármikor tartozik felmutatni : ha ezt nem tudja, akkor a megrendelések átvételétől vagy nyers anyagok bevárlásától eltiltatik. Ilyen engedélyt nem kap : 1. aki rut betegségben szenved ; 2. aki rendőri felügyelet alatt áll; 3. bec-stelenitő vagy haszonleső cselekményért el volt itélve; 4. mint dologkerülő, iszákos ember ismeretes. A már megadott engedély visszavonatik, ha a felsorolt körülmények valamelyike előáll. Az itt emiitett engedélyre nincs szükségük azoknak, akik a nemzetközi kereskedelmi szerződések értelmében üzletet folytathatnak, de ők is ugyanazon szabályoknak vannak alávetve, mint a szerb alattvalók. Az engedélyezett ipartelep létesithetése záros határidőhöz lehet kötve. Fontos okok konstatálása mellett a záros határidő (mely rendesen egy év) meghosszabbitható. A törvényjavaslat harmadik fejezete a vásárokról szól. Van háromféle vásár: napi (piacz), heti (pazar) és időleges (panagyur). (34. §.) Napi vásár a falvakon is tartható, de csak a kerületi hatóság engedélyével. Időleges vásárt (panagyur) csak az iparügyi miniszter engedélyezhet. A piaczokon szerb alattvalók adhatnak-vehetnek árat. Idegen alattvalóknak tiltva van a szerbiai piaczokon árulni, ha csak az illető államnak Szerbiával kötött szerződése ez iránt máskép nem intézkedik. (35. §.) A piaczokon csak oly árúk árusíthatók, melyek a szerb királyságban termettek vagy készültek. (37. §.) A községi és a helyi rendőri hatóság a piaczi rendet a helyi szükségletekhez képest állapithatja meg. Nevezetesen azt, hogy milyen helyeken, milyen áruk és milyen időben árusíthatók. (39. §.) Országos vásár megtartására a miniszter (a kerületi bizottság és az ipartanács meghallgatása után) ugy ad engedélyt, ha az illető község kötelezi magát, hogy legalább 1000 db. baromra való aklot és megfelelő takarmányraktárt, vásárbiztosnak való irodát és legalább 50 fedett helyiséget épit. (40. §.) A vásári-biztos ügyel arra, hogy a vásáron csak azt árulják, amit a törvény enged és csak olyan kereskedő, a kinek erre joga van. (41. §) Az állatorvos gondoskodik, hogy beteg állat ne kerüljön eladásra. (43. §.) A községi hatóság a hivatalos lapban 20 nappal az orsz. vásár előtt hirdetést tesz közzé, mely felemlíti az illető község közlekedési viszonyait (a legközelebbi vasúti, távírda vagy postaállomást) és azt, hogy miféle áruk kaphatók a vásáron és a környékben. (47. §.) Ha a vásár városokban tartatik, a hatóság ismerteti a vendéglőket, melyek a szabott áraknál többet nem szedhetnek, továbbá megbiz alkalmas egyéneket, a kik díjtalanul közvetítenek eladók és vevők közt. (48. §.) Vendéglőkben a szabott árak kiteendök a szobákban. (51. §.) Ipartelepeket csak oly szerb polgárok létesíthetnek, a kik mesteri oklevéllel bírnak (55. §.) és csak olyan iparágban, a melyre képesítve vannak. (56. §.) Pékek, mészárosok, vendéglősök, kifőzök, kávésok, kéményseprők csak ugy kapnak iparengedélyt, ha bizonyítják, hogy ezt a foglalkozást már űzték, vagy ha vizsgát tesznek. Ellenkező esetben képesített üzletvezetőt tartoznak megnevezni. (60. §.) Építési vállalkozókul csak azok működhetnek, akik képesített (műszaki iskolát végzett) üzletvezetőt neveznek meg, aki nem folytathat más önálló üzemet. Aki ilyen üzletvezetőt megnevez, de tényleg nem tartja, az üzemtől eltiltható. (62. §.) Iparosok csak képesített árusítót tarthatnak; csak is saját készítményeiket árusíthatják. (63. §,) Kereskedőknek meg van tiltva személyesen ipari foglalkozást űzni. vagy üzletük számára iparczikkeket gyártani; csak olyan czikkeket árulhatnak, melyek engedélyezett szerbiai ipartelepben készültek; külföldi czikkeket csak ugy hozathatnak, ha azt az illető állam egyenest kikötötte magának szerződésileg (64. §.) Aki nem tudja kimutatni, hogy a jelen törvény életbelépte előtt már szerzett mesteri oklevelet (ha már van, ez érvényesnek tekintetik) az tartozik egy évi határidőn belül vizsgát tenni. (65. §.) A vizsgát csak az teheti aki legalább 2 évig segéd volt, vagy ipariskolát végzett, továbbá bir a szerb polgári joggal. (66. §.) A vizsgáló bizottság 5 tagból áll, kiket az illető iparág képviselői választanak. A bizottság bizonyítványa alapján az illető iparszövetkezet kiállítja a mesteri oklevelet (68. §.) Ha a jelölt a bizottság ítéletét igazságtalannak találja, a miniszter más bizottság elé utasíthatja őt. (70. §.) Idegen alattvalók a miniszter engedélye nélkül nem űzhetnek Szerbiában ipart, ha csak az illető állammal kötött kereskedelmi szerződés máskép nem intézkedik (71. §.) Idegen alattvalók csak ugy kaphatnak ipari engedélyt ha saját hazájukban képesítést nyertek, vagy az illető iparágat legalább egy évig folytatták. Ha az illető országban az iparképesitési kényszer nem áll fenn, a mesteri oklevelet vizsgával kell megszerezniük. (72. §.) Mestervizsgára idegen alattvalók csak ugy bocsáttatnak, ha bebizonyítják, hogy legalább 4 évig folytatták az illető iparágat, hogy ennek üzésétől hazájukban nem tiltattak el, polgári jogaikat élvezik és jó magaviseletűek. (73. §.) Mindazon iparosok, kik egy helységben ugyanazon iparágat folytatják, tartoznak külön, esetleg vegyes ipartestületet alakítani (75. §.) Az ipartestületek szakiskolákat létesíthetnek, vizsgáló bizottságokat létesítenek, rendezik a munkások és munkaadók közti viszonyt, segély-egyleteket és választott bíróságokat alakithatnak. (78. §) Az ipartestületbe csak azok léphetnek be. a kiknek joguk van iparüzemet folytatni. (84. §.) Az ipartestületek, melyek egy kerületben fennállanak, megalakíthatják az ipartestületek kerületi bizottságát, mely a kerület iparosainak érdekeit védi. (90. §.) Az ipartestületi közegeket, a kik nem teljesitik köte! lességeiket, a rendőri hatóság 10—50 franknyi birsággal büntetheti az ipartestületi pénztár javára. (91. §.) Egy vagy több kerület ipartestületei iparszövetkezetet j alakithatnak. (92. §.) A szövetkezet a miniszternek jelentéseket teend a szöí vétség és az ipar állapotáról és javaslatokat is terjeszthet | elő. (97. §.) Az összes ipartestületi tőkék egy alapba egyesittetnek és ezen alap jövedelme felerészben segélyezési czélokra, felerészben pedig egy iparhitelintézet létesítésére fordittatik. A törvény VII. fejezete a munkaadók és munkások közti viszonyt és a gyártelepek viszonyait rendezi. Vasár- és ünnepnapokon a kereskedők és iparosok nem kényszerithetik munkásaikat a munkára. (100. §.)