Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 28 —" számára nyersanyagot akar venni, tartozik (29. §.) a maga illetékes községi hatóságától kiállított Írásbeli engedélyt fel­mutatni. Ilyen engedély egy évre és az egész országra szól. Ezt az engedélyt felhívásra hármikor tartozik felmu­tatni : ha ezt nem tudja, akkor a megrendelések átvételé­től vagy nyers anyagok bevárlásától eltiltatik. Ilyen engedélyt nem kap : 1. aki rut betegségben szenved ; 2. aki rendőri felügyelet alatt áll; 3. bec-stelenitő vagy haszonleső cselekményért el volt itélve; 4. mint dologkerülő, iszákos ember ismeretes. A már megadott engedély visszavonatik, ha a felso­rolt körülmények valamelyike előáll. Az itt emiitett engedélyre nincs szükségük azoknak, akik a nemzetközi kereskedelmi szerződések értelmében üz­letet folytathatnak, de ők is ugyanazon szabályoknak van­nak alávetve, mint a szerb alattvalók. Az engedélyezett ipartelep létesithetése záros határidő­höz lehet kötve. Fontos okok konstatálása mellett a záros határidő (mely rendesen egy év) meghosszabbitható. A törvényjavaslat harmadik fejezete a vásárok­ról szól. Van háromféle vásár: napi (piacz), heti (pazar) és időleges (panagyur). (34. §.) Napi vásár a falvakon is tartható, de csak a kerületi hatóság engedélyével. Időleges vásárt (panagyur) csak az iparügyi miniszter engedélyezhet. A piaczokon szerb alattvalók adhatnak-vehetnek árat. Idegen alattvalóknak tiltva van a szerbiai piaczokon árulni, ha csak az illető államnak Szerbiával kötött szerződése ez iránt máskép nem intézkedik. (35. §.) A piaczokon csak oly árúk árusíthatók, melyek a szerb királyságban termettek vagy készültek. (37. §.) A községi és a helyi rendőri hatóság a piaczi rendet a helyi szükségletekhez képest állapithatja meg. Nevezete­sen azt, hogy milyen helyeken, milyen áruk és milyen idő­ben árusíthatók. (39. §.) Országos vásár megtartására a miniszter (a kerületi bi­zottság és az ipartanács meghallgatása után) ugy ad enge­délyt, ha az illető község kötelezi magát, hogy legalább 1000 db. baromra való aklot és megfelelő takarmányraktárt, vásárbiztosnak való irodát és legalább 50 fedett helyiséget épit. (40. §.) A vásári-biztos ügyel arra, hogy a vásáron csak azt árulják, amit a törvény enged és csak olyan kereskedő, a kinek erre joga van. (41. §) Az állatorvos gondoskodik, hogy beteg állat ne kerül­jön eladásra. (43. §.) A községi hatóság a hivatalos lapban 20 nappal az orsz. vásár előtt hirdetést tesz közzé, mely felemlíti az illető község közlekedési viszonyait (a legközelebbi vasúti, távírda vagy postaállomást) és azt, hogy miféle áruk kaphatók a vásáron és a környékben. (47. §.) Ha a vásár városokban tartatik, a hatóság ismerteti a vendéglőket, melyek a szabott áraknál többet nem szed­hetnek, továbbá megbiz alkalmas egyéneket, a kik díjtala­nul közvetítenek eladók és vevők közt. (48. §.) Vendéglőkben a szabott árak kiteendök a szobák­ban. (51. §.) Ipartelepeket csak oly szerb polgárok létesíthetnek, a kik mesteri oklevéllel bírnak (55. §.) és csak olyan iparág­ban, a melyre képesítve vannak. (56. §.) Pékek, mészárosok, vendéglősök, kifőzök, kávésok, kéményseprők csak ugy kapnak iparengedélyt, ha bizonyít­ják, hogy ezt a foglalkozást már űzték, vagy ha vizsgát tesznek. Ellenkező esetben képesített üzletvezetőt tartoznak megnevezni. (60. §.) Építési vállalkozókul csak azok működhetnek, akik képesített (műszaki iskolát végzett) üzletvezetőt neveznek meg, aki nem folytathat más önálló üzemet. Aki ilyen üz­letvezetőt megnevez, de tényleg nem tartja, az üzemtől el­tiltható. (62. §.) Iparosok csak képesített árusítót tarthatnak; csak is saját készítményeiket árusíthatják. (63. §,) Kereskedőknek meg van tiltva személyesen ipari fog­lalkozást űzni. vagy üzletük számára iparczikkeket gyártani; csak olyan czikkeket árulhatnak, melyek engedélyezett szer­biai ipartelepben készültek; külföldi czikkeket csak ugy hozathatnak, ha azt az illető állam egyenest kikötötte ma­gának szerződésileg (64. §.) Aki nem tudja kimutatni, hogy a jelen törvény élet­belépte előtt már szerzett mesteri oklevelet (ha már van, ez érvényesnek tekintetik) az tartozik egy évi határidőn belül vizsgát tenni. (65. §.) A vizsgát csak az teheti aki legalább 2 évig segéd volt, vagy ipariskolát végzett, továbbá bir a szerb polgári joggal. (66. §.) A vizsgáló bizottság 5 tagból áll, kiket az illető iparág képviselői választanak. A bizottság bizonyítványa alapján az illető iparszövetkezet kiállítja a mesteri oklevelet (68. §.) Ha a jelölt a bizottság ítéletét igazságtalannak ta­lálja, a miniszter más bizottság elé utasíthatja őt. (70. §.) Idegen alattvalók a miniszter engedélye nélkül nem űzhetnek Szerbiában ipart, ha csak az illető állammal kö­tött kereskedelmi szerződés máskép nem intézkedik (71. §.) Idegen alattvalók csak ugy kaphatnak ipari engedélyt ha saját hazájukban képesítést nyertek, vagy az illető ipar­ágat legalább egy évig folytatták. Ha az illető országban az iparképesitési kényszer nem áll fenn, a mesteri okleve­let vizsgával kell megszerezniük. (72. §.) Mestervizsgára idegen alattvalók csak ugy bocsáttat­nak, ha bebizonyítják, hogy legalább 4 évig folytatták az illető iparágat, hogy ennek üzésétől hazájukban nem tiltat­tak el, polgári jogaikat élvezik és jó magaviseletűek. (73. §.) Mindazon iparosok, kik egy helységben ugyanazon iparágat folytatják, tartoznak külön, esetleg vegyes ipartes­tületet alakítani (75. §.) Az ipartestületek szakiskolákat létesíthetnek, vizsgáló bizottságokat létesítenek, rendezik a munkások és munka­adók közti viszonyt, segély-egyleteket és választott bírósá­gokat alakithatnak. (78. §) Az ipartestületbe csak azok léphetnek be. a kiknek joguk van iparüzemet folytatni. (84. §.) Az ipartestületek, melyek egy kerületben fennállanak, megalakíthatják az ipartestületek kerületi bizottságát, mely a kerület iparosainak érdekeit védi. (90. §.) Az ipartestületi közegeket, a kik nem teljesitik köte­! lességeiket, a rendőri hatóság 10—50 franknyi birsággal büntetheti az ipartestületi pénztár javára. (91. §.) Egy vagy több kerület ipartestületei iparszövetkezetet j alakithatnak. (92. §.) A szövetkezet a miniszternek jelentéseket teend a szö­í vétség és az ipar állapotáról és javaslatokat is terjeszthet | elő. (97. §.) Az összes ipartestületi tőkék egy alapba egyesittetnek és ezen alap jövedelme felerészben segélyezési czélokra, felerészben pedig egy iparhitelintézet létesítésére fordittatik. A törvény VII. fejezete a munkaadók és munkások közti viszonyt és a gyártelepek viszonyait rendezi. Vasár- és ünnepnapokon a kereskedők és iparosok nem kényszerithetik munkásaikat a munkára. (100. §.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom