Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 16 — nemüeket Alsó-Ausztriából, disztollakat éí művirágokat., uri fehérnemüeket és finom kezcyüket, szőrméket, nyakkendőket, u. n. bécsi czikkeket Bécsből, irópapirt, selvempapirt, cellulose-papirt stb. Igaz. hogy ezen czikkek importja a német verseny folytán csökken, de ez jobbára azért történik, mert az osztrák gyárosok állítólag pontatlanul szállítanak ; inkább a pillanatnyi nyereségre néznek, a helyett, hogy előzékeny eljárás által állandó vevőket igyekeznének szerezni ; sokan pongyola munkát végeznek és ha a megrendelést elkésve teljesitik, nem tartják érdemesnek a késést mentegetni. Nehezíti a versenyt az is, hogy az osztrák vasutakon a szállítási díjtétel 30%-kal drágább, mint a sokkal lioszszabb német-hollandiai vonalakon, az arigol á'-uk csekély hajódijtételeiröl nem is szólva. A második tudósításban az amsterdami consul azt fejtegeti, hogy magyar ipar csikkek is számithatnak kelendőségre Hollandiában és pedig : 1. kékfestészeti czikkek a budapesti gyárakból; 2. író-, nyomdai-, levél-, selyem- és csomagolópapír Észak-Magyarországból; 3. pokróczok Brassóból: 4. fayence és majolika Pécsről: f>. finom czipészeti czikkek. Magyar nyerstermékek közül piaczra számitha' Hollandiában : a tésztáknak való liszt., a bor, baromfi, fris és befőtt gyümölcs, tojás, müasztalosoknak való tölgyfa. (A bor, baromfi és tojás behozatalról szóló részletes jelentések, melyeket korábban adott a consulatus, a tudakozó irodában megtekinthetők). A hollandiai üzletet tetemesen emelné, ha a német vasutakkal olcsó átviteli díjtételek állapíttatnának meg. És itt a consulatus újból figyelmeztet arra, hogy a megrendeléseket pontosan kellene teljesíteni, ugy a szállítási határidő, mint a megrendelt áru minősége tekintetében ; hibáztatja, hogy a megrendelés módosítását a mi exporteurjeink kereken vissza szokták utasítani, vagy, ha azt nem teszik is, nem alkalmazkodnak a megrendelő kívánságához és egyáltalában nem törekszenek arra, hogy a megrendelőt állandó vevőnek nyerjék meg. Végül a consulatus ajánlkozik, hogy kívánatra megnevez majd czégekel, melyek Jio'landiába bizonyos czikkeket importálnak és névszerint megnevez egy budapesti származású képzett amsterdami kereskedőt, aki alaposan ismeri ugy a magyar termelési viszonyokat, mint a hollandiai és belga piaczokat és készséggel áll a magyar exporteur-ök rendelkezésére. * * Megemlítjük itt, liogy a párisi «Moniteur ofiiciel du Commerce» legújabb száma részletes havi jelentéseket (deczemberről) közöl az amsterdami és rotterdami franczia consuloktól. Statisztika cs vámügyek. A görög vámtarifa. A «Messager d'Athénes» legújabban érkezett száma (jan. 11—23-ikáról) jelenti, hogy az uj pénzügyminiszter bizottságot küldött ki a vámtarifa revlsiója czéljából. A görög királyság vámbevételei három év óta egyre csökkennek, nohi a gabona és marhavámokat fölemelték. Az idézett lap szerint védeni akarják a nemzeti ipari, de azon czikkek vámját, mélyek csakis külföldről hozhatók be, le fogják szállítani, bogv elejét vegyék a csempészetnek. Dohánytermelés és kereskedelem Bulgáriában. A szófiai cs. és k. főconsulatustól a következő értesítést vettük : Bulgáriában a dohánytermelés, dohánybehozatal és kivitelt illetőleg f. é. márczius hó 1-től (régi styl szerint) az uj bulgár törvény értelmében változás lép él tbe, mi által a dohány eddigi vámkezelése lényegesen megváltozik. Ezen törvény főbb intézkedései a következők : A nyers dohány s a dohánygyártmányok bevitele a külföldről meg van engedve. A nyersdohány a bevitelnél vámot fizet (még pedig az érték után 8'/2

száztolit) és két frank illetéket minden kilogramm után göngy nélkül. A bevitt elkészített pipa- és bu-nótdohány után azonkívül még az I. minőségű göngyitleték kétszerese fizetendő. A vámok a következők : Pipadohány 1000 gr. után 24 frk. 500 gr. után 12 frk, 200 gr. után 4.80 frk, 100 gr. után 2.40 frk. 50 gr. után 1.20 frk. 25 gr. után 60 Centimes; Szivarért dobozokban ÍOOO drb után fizetendő 72 frk, 500 drb után 36 frk. 250 drb után 18 frk. 100 drb után 7.20 frk. 50 drb után 3.60 frk, 25 drb után 1.80 frk ; Szivarkákért dobozokban 1000 drb után 2í frk, 50) drb után 12 frk. 250 drb után 6 frk. 100 drb után 2.40 frk, 50 drb után 1.20 frk, 25 drb után 60 Centimes; Tombeki (azaz narghilénak való dohány) és machorka (azaz közönséges dohány levelekben) után a vámon kívül az áru értékenek 75%-a fizetendő mint illeték. Belföldi nyers és elkészített dohány kivitele csak a fenálíó ha. tár-vámhivatalok közbenjárásával történhetik. A kivitelt csak oly dohánygyárak és személyek eszközölhetik, melyeknek, illetőleg kiknek a dohány nagybani e'adására kiviteli joguk van. Dohánygyártmányokért a kivi'e'nél a göngydij és illeték visszatérittetik. (A törvény egész szövege, mely a bolgár hivatalos lap ez idei 8-ik. január 11-iki szárnál an jelent meg, a tudakozó irodában megolvasható). Kereskedelmi kamarák és kereskedelmi muzeumok. Római kereskedelmi Muzeum. A brüsszeli «Economiste» (f. é. 5-ik száma) közlése szerint (Rómában a Szent-Pétertéren), az olasz consulatusi kar támogatása mellett kereske-I delmi muzeumot létesítettek. Állandó kiállítása ez ugy az olasz termékeknek, mint azon külföldi termékeknek, melyek Olaszországban kelendőségre számithatnak. A czél: Olaszországban a külföldi és külföldön az olasz termékeket megismertetni. A muzeum katalógusát és jelentését megküldik a külföldi hasonló intézeteknek, az olasz és külföldi kereskedelmi kamaráknak, földrajzi társulatoknak és közhasználatra lesznek kitéve a hajókon. A kiállítók évenkint 20 frankot fizetnek négyszög- vagy folyóméterenkint, továbbá 5°/0-ot az eszközölt eladások után. Az olvasószobában ki lesznek téve mindenféle kereskedelmi szaklapok, térképek, szállítási díjszabások, vám- és kereskedelmi szerződések, minden országi a vonatkozó czégkönyvek. A muzeum egyúttal alléié kis kereskedelmi tőzsde is lesz; ott fogják hirdetni az alkalmazásokra, specialistákra és munkásokra vonatkozó ajánlatokat és keresletet és kezelni fogják az emigratió ügyét. Értesítéseket fognak adni római és olaszországi czegek hitelképességéről, közvetíteni fognak telekeladásokat, gépek eladását és vételét, iparvállalatokhoz való tőkét és munkaerőt; ünnepnapokon felső iskolai tanárok előadásokat fognak tartani kereskedelmi és ipari themákról stb. Varsói kereskedelmi muzeum. A párisi «Moniteur officiel du Commerce» közli a varsói franczia főconsul jelentését a Varsóban létesülő kereskedelmi muzeumról, mely belföldi iparczikkek állandó : kiállítása lesz. A muzeum egy osztályában külföldi készítmények ! mintái és rajzai lesznek kiállítva. Könyvtár és olvasóterem is áll a látogatók rendelkezésére. Az intézet czéljaira egy pétervári lengyel bankár 25.000 rubelt ajánlott fel. *