Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 12 — Gazdasági jelcuícs Szerbiából. A hivatalos statisztikai közlések Szerbiában még meglehetős gyérek és ezért a szomszéd szerb királyság gazdasági fejlődése tekintetében kevés hivatalos statisztikai anyaggal rendelkezünk. A hozzánk érkező szerb lapok szórványosan közölnek sommás kimutatásokat a vámbevételekről, az egyedáruságok és a vasutak üzleti eredményeiről és nagyritkán az állam pénzügyeinek részleteiről. Mindazonáltal jelezhetünk néhány publicatiót, melyek — a szerb nyelvben járatos olvasónak — részletesb tájékoztatást nyújtanak a szerb királyság gazdasági viszonyairól. Első helyen emiitjük itt a Szerbia gazdasági programmja czimü nagyobbszabásu czikksorozatot, melyet az Otacbina czimü szerb folyóirat közölt a mult évben. A czikksorozat első sorban azt az emlékiratot közli, melyet dr. Vladan Gyorgyevics, Szerbiának volt közgazdasági minisztere terjesztett Milán király elé és a melyben a nevezett államférfiú összefoglalta rövid miniszteri működésének észleleteit és kifejté, hogy milyen gazdasági reformokat kellene keresztülvinni, hogy Szerbia gazdasági erői minden irányban fejlesztessenek. A czikksorozatban dr. (íyorgyevics közzétette továbbá mindazokat a gazdasági törvényjavaslatokat, melyeket minisztersége alatt kidolgozott és melyek felölelik a gazdasági életnek majdnem minden fontosabb ágát, a mezőgazdasá- i got, áltattenyésztést, erdészetet, az ipart és az iparoktatást, j Mindegyik javaslathoz indokolás is van mellékelve, mely a gazdasági élet illető ágainak jelenlegi állapotát és az illető szakmakörben mutatkozó szükségleteket tárgyalják. Becses anyagot gyűjtött Szerbiáról továbbá a Kereskedelmi Muzeum egyik kiváló tagja, Weise Berthold ur, a ki az általa gyűjtött adatokat szives volt átengedni a Muzeum tudakozó irodájának. Ez adatok felölelik Szerbia erdőit, kereskedelmi növényeit, mezőgazdasági termékeit, gyümölcsészetét, borászatát, selyemtenyésztését, állattenyésztését, kézműiparát, gyárait, kereskedelmét, közlekedési viszonyait (vasutakat, az állami és községi utak jegyzékét) postaügyét, közmunkaviszonyaií, bányászatát, pénzügyi szervezetét, hitelintézeteit, culturális viszonyait, igazságszolgáltatását, alkotmányát és közigazgatását stb. A «Kereskedelmi Közlemények» fölötte szűk keretében egyelőre arra kell szorítkoznunk, hogy e terjedelmes és becses kéziratot megemlítsük. A szerb szkupstina a mult évben politikai vitákkal vesztegette idejét és nem tárgyalhatta még azon fontos gazdasági törvényjavaslatokat, melyeket a kormány már kidolgozott. A javaslatok közt legfontosabbak azok. melyek a mezőgazdaságra vonatkoznak. Szerbia ma szinte kizárólag mezőgazdasági ország, de ínég ebben a tekintetben is vajmi elmaradt ország. Két akkora területtel és termékenyebb földdel bir mint Belgium és mégis csak 3.200,000 hectoliter gabonát termeszt, míg Belgium gabonatermése megközelíti a hét millió hectolitert. Ezt a silány eredményt a föld hiányos, észszerütlen müvelése okozza. Vannak Szerbiában vidékek, ahol a vasekét jóformán csak hírből ismerik; a gazdasági gépek használata meg épen ritka eset az országban. Ezen az állapoton kiván segíteni a szerb kormány és az 1891-iki költségvetésben tetemes összeget irányzott elő arra a czélra, hogy az ország minden megyéjében minta gazdaságokat rendezzen be. Ezek a mintagazdaságok a modern tudomány igényeinek megfelelően lesznek fölszerelve és fel fogják karolni a mezőgazdaság és állattenyésztés minden ágát. Minden évben 15—20 földművelőt fognak ott állami költségen kiképezni, azonfelül a mintagazdaságok a környék állatállagának javításával is fognak foglalkozni és tenyészállatokat fognak szolgáltatni a gazdáknak. A költségvetésben a mezőgazdaság és állattenyésztés emelésére 160,000, a belgrádi mezőgazdasági és erdészeti iskola létesítésére 80,000 frank, amerikai szőlővesszők behozatalára 60,000 frank és 15,000 frank olyan ifjak segélyezésére van előirányozva, a kik külföldi mezőgazdasági intézetekben kivánják tanulmányaikat végezni. Mondanunk sem kell, hogy ezt azért is emiitjük fel. mert a nevezett intézetek felállításánál és (elszerelésénél egyes magyar iparosaink is közreműködhetnének, ha idejekorán teszik meg Belgrádban a kellő lépéseket. A szerb mezőgazdaságról szólván, megemlítjük azt is. hogy a szerb kormány a szerbiai mezőgazdasági kivitelt Szalonik felé iparkodik terelni. E végből a Szalonikban létesített szerb kereskedelmi ügynökség az ottani vámhivatalban, a tengerparton, gabnaraktárt rendezett be. Az ügynökség, hogy a szerb kereskedőknek a Szaloníkból való exportot megkönnyítse, képviseleteket állított fel Marseilleben és Hamburgban és a szerb kereskedők, kik áruikat a szaloniki raktárba küldték, azokat koczkázat nélkül eladhatják marseillei és hamburgi czégeknek. Mihelyt az árut eladták és hajóra rakták, az ügynökség azonnal kifizeti nekik az eladási ár 90%-át. A többi 10%-ot az ügynökség (mely annak erejéig kezességet vállal) akkor fizeti ki, mikor az áru átvételének megtörténtéről értesíttetik. A raktári illeték és a ki- és berakási költség nem lesz nagyobb, mint a mennyi fizetendő volna, mikor az árut a vasútról a hajóra szállítják. A fekbérilleték minden I esetre olcsóbb lesz, mint bármely más magánraktárban. Természetes, hogy olcsóbb lesz a szállítás az által is, hogy ; az ügynökség gyüjtőszolgálatot végez és egész hajórakományok után fizeti a szállítási dijat. Az ügynökség végül arról is értesítette a szerb ke\ reskedőket, hogy a raktárába küldött gabnára, mihelyt az odaérkezik, az érték két harmada erejéig előleget ad. Az ügynökség a szerb hivatalos lapban hetenkint részletes üzleti jelentéseket tesz közzé a szaloniki piaczról. Áttérve ismét a szerb kormány közgazdasági reformprogrammjára — melyet a radicalis párt közlönye, az «Odjek» öt czikkben részletesen ismertetett — megemlítjük, hogy a kormány szakértő-bizottságot alakított, mely 1891 -ben behatóan fogja tanulmányozni az ország földtani viszonyait, el fogja készíteni Szerbia geologiai térképét és részletes jelentést fog kidolgozni az ország'_összes érczereiről. A bizottság működésétől jelentékeny eredményeket várnak, mert az országban eddigelé megnyitott tárnák és aknák jó eredményt mutattak fel. Senj és Radujevácz jó szenet adtak, a ripanji és avalai higanyról pedig azt mondják, hogy jobb a spanyolországinál. A kereskedelem és ipar emelésére a kormány 100,000 frankot irányoz elő 189l-re. Ezen összegből ipari és kereskedelmi iskolákat, szövő ipari tanműhelyeket fognak felállítani stb. Az uj szerb ipari törvény javaslatára már figyelmeztettük kiállítóinkat. Fölemlítjük most még, hogy a legújabb szerb lapok közlése szerint ki vannak dolgozva a törvényjavaslatok a részvénytársulatokról, a czukoriparról stb. Kereskedelmi ügynökségeket terveznek Odesszában, Hamburgban és Marseilleban. Mindezekből kitűnik, hogy Szerbiában sok mindenféle történik, ami megérdemli a hazai gazdák, kereskedők és iparosok figyelmét.