Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

lakbőr Németországból, bagarjabőr Csehországból, bagariacsizma felsőrészek Oroszországból. Hazai iparunk csak héba-korba küld kis mennyiségű tehénbőrt. Papir. A sophiai piaczon a magyar papíripar részvénytársaság küldeményein kivül, csak osztrák gyártmányokkal, különösen a Leykam-Josefsthali-val és a Czerlaui-val találkozunk. Most a kormány szerzi be összes hivatalainak papirszükségletét. Statisztika és vámügyek. A külfölddel való áruforgalomról a m. kir. pénzügyminisztérium, a kereskedelemügyi m. kir. minisztériummal s a cs. kir. minisztériumokkal egyetértőleg a «Pénzügyi Közlöny» 1890. évi deczember 20-án kiadott 32-ik számában a kiszállítandó és behozott áruk bevallására nézve 1891. január 1-től életbeléptetett uj eljárás végrehajtásáról körrendeletet közöl valamennyi kir. pénzügyigazgatósághoz és vámhivatalhoz, melynek lényegesebb pontjai a következőkben foglalhatók össze. u. m. : Minden áru- vagy tárgyról, mely a külfölddel való kereskedelemben valamely vám- vagy postahivatalon át be-, ki- vagy átszállittatik, illetőleg vámkezeltetik, árunem, mennyiség, suly. származási és rendeltetési hely, illetve ország szerint a hivatalos áruforgalmi statisztika számára bejelentendő. A bejelentés Írásban történik külön e czélra készített statisztikai bejelentő lapon vagy lapokon, de történhetik szóbelileg'is. postaküldeményeknél pedig a vámnyilatkozat egy másodpéldánya által. A bejelentő lapok öt különböző színben kerülnek közhasználatra, még pedig a behozatal számára fehér, a kivitel számára világos zöld s az átvitel számára világosvörös szinben; a behozatalnál a kikészitési ipar számára ibolyaszínű s ugyanannak kivitelénél világoskék bejelentő lapok használandók. A bejelentő lapok két, öt vagy tiz osztr. értékű krajczáros bélyeggel vannak ellátva, mely bélyeg a bejelentés módja vagy a menymyiség szerint változik. A behozatalnál a származási hely, a kivitelnél a rendeltetési hely, az átvitelnél ugy a származási, mint a rendeltetési hely kitüntetendő. Származási hely gyanánt azon ország nevezendő meg, a melyből az áru vagy a tárgy eredetileg származik ; ha azonban a bevalló fél előtt ez ismeretlen volna, akkor azon országot kell megnevezni, a melynek kereskedelmi forgalmából az áru, vagy tárgy beérkezik és csak ha ezen utóbbi ország se volna megállapítható, nevezheti meg a fél származási hely gyanánt azon országot, a melyben az illető áru vagy tárgy az osztrák-magyar vámterületre való behozatalra feladatott. Rendeltetési hely gyanánt azon ország nevezendő meg, a melynek fogyasztási szükségletére az áru vagy a tárgy szolgálni rendeltetve van; ha azonban az a bevalló fél előtt ismeretlen, rendeltetési hely gyanánt azon országot kell megneveznie, melyben a tudta szerinti rendeltetési végpont fekszik. Valótlan árubevallás esetén esetleg 1 frttól 20 frtig terjedhető pénzbírság alkalmazható. A bevallásnak nincs helye: a) a behozatali és kiviteli postaküldeményeknél, melyek 250 grammnál nem nehezebbek és vámmentesek, valamint az összes átviteli posta-küldeményeknél; b) mustralapok és mustráknál darabokban vagy mutatványrészekben (próbákban), melyek csakis mustráknak használhatók, mindazonáltal a dohány és fogyasztási czikkekből való bárminemű mutatvány részek (próbák) kizárásával. A Mac-Kinley-bill teljes szövege (angolul és németül) a tudakozó irodában megtekinthető; ennek kapcsán kiválóan érdekes a «Jahresberichte der Consulatsbehörden» 1890. évi XI. füzete, mely amerikai consulatusaink legutóbbi évi jelentését tartalmazza egybefoglalva és részletesen tájékoztat az iránt, hogy monarchiánk menynyiben van érdekelve az Egyesült Államok vámügyi törvényhozásában. Kereskedelmi kamarák. A Kereskedelmi Muzeum tudakozó irodája a hazai kereskedelmi kamarák jelentéseit több évről gyűjtötte, továbbá beszerezte számos ausztriai és németországi kereskedelmi kamarának jelentéseit a legutóbbi évekről. E jelentések fontosabb részeit jelezni fogjuk ebben a rovatban. A franczia kereskedelmi kamarák működéséről, mely a vámügyi reform tekintetében bennünket ezúttal közelről érdekel, tudósítások olvashatók a «Journal des Chambres de Commerce»-ban, melynek 1890-iki teljes évfolyama is megvan a tudakozó irodában. Megemlítjük itt, hogy a szerb kormány törvényjavaslatot dolgozott ki szerbiai kereskedelmi kamarák létesítéséről. Díjszabások. 1891. évi január hó 1-én a következő díjszabások léptek életbe: A magyar kir. államvasutak összes vonalain gyors- és teheráruk szállítására uj helyi díjszabás, II. rész. Kilometermutató a személyek és podgyász-, továbbá a gyors! és teheráruk szállitásására érvényes helyi díjszabáshoz. A szab. osztrák-magyar államvasut-társaság magyar vonalainak egymásközti forgalmában gyors- és teheráruk szállítására érvényes helyi díjszabás, II. rész, 2 füzet. Ehez egy függelék különféle gyors- és teherárukra engedélyezett mérsékelt díjtételekkel. A IV. pótlék az egyrészről a magyar vonalak, másrészről a marchegg-bécsi és bécs-L/m. brucki, valamint a schwechat-mannersdorfi és L/m. bruck-hamburgi vonalak közötti forgalomban érvényes II. rész la füzethez. Ehez egy függelék különféle gyors- és teherárukra engedélyezett mérsékelt dij tételekkel. Anhang zu Theil II, Heft 3 und 4 zu dem Gebühren-Tarif für den Eil- und Frachtgüter-Transport im Verkehre auf den österr. Linien und Localbahnen der priv. österr.-ung. Staats-Eisenbahn Gesellschaft. A cs. kir. déli vaspálya-társaság 1890. évi július hó 1-től érvényes helyi díjszabásához az I. pótlék. Az osztrák-magyar vasúti köteléknek egyrészről Bécs, másrészről magyar vasutak állomásai közötti forgalomban érvényes II. rész 4. füzete. Függelék ezen kötelék II. rész 1, 1A, 2A, 3. és 3A. díjszabási füzeteihez különféle áruczikkekre engedélyezett mérsékelt díjtételekkel. A nyugot-magyar-osztrák vasúti kötelékben a Duna jobbpartján fekvő magyar állomások és Bécs közötti forgalomban érvenyes II. rész 1. és 4. díjszabási füzetei. A délnyugat osztrák-magyar vasúti kötelékben mérsékelt díjtételek egyes áruczikkek és viszonylatok számára. Deutscher Levante-Verkehr. Nachtrag IV. Aenderungen und Berichtigungen. Magyar vasúti kötelék IL, 1. füzet tartalmaz : közvetlen díjtételeket különféle árukra budapesti állomásokról, Kőbánya és Kőbányahizlalda állomásokról magyar állomásokra. Nyugot-magyar vasúti kötelék I. pótlék az 1890. január hó 1-től ásványszén, pirszén és széntégla szállításra érvényes kivételes díjszabáshoz. (A díjszabást hatályon kivül helyezi.) II. pótlék az 1890. évi február hó 1-től bor, must és üres hordók szállítására érvényes kivételes díjszabáshoz. (Ezen díjszabást I. pótlékával hatályon kivül helyezi.) III. pótlék az 1886. évi márczius hó 15-től gyors- és közönséges áruk szállítására érvényes díjszabáshoz. (Ezen díjszabást I. és II. pótlékával hatályon kivül helyezi.) ÍV. pótlék az 1885. évi október hó 15-től gyors- és közönséges áruk szállítására érvényes díjszabáshoz. (Ezen díjszabást I., II. és III. pótlékával hatályon kivül helyezi). Az osztrák-magyar-keletindiai forgalom 1889. évi február 1-je óta érvényes közvetlen díjszabáshoz III. pótlék. Tartalma: uj osztrák állomások felvétele. Az osztrák-magyar-bajor vasúti kötelékben 1889. szeptember hó 1-étől fa- és kéreg-küldeményekre érvényes kivételes díjszabáshoz (IV. rész, 1. füzet) fV. pótlék. Tartalma : uj osztrák állomások fölvétele A délnémet vasúti kötelékben (Ausztria-Magyarországgal való forgalomban) 1888. október 1-től ásványszén küldeményekre érvényes kivételes díjszabáshoz (V. rész I. füzet) III. pótlék. Tartalma: A német területen érvényes csomóponti díjszabás módosítása és kiegészítése. A szász-nyugot—osztrák-magyar vasúti kötelékben 1887. április 1-je óta érvényes árudijszabás II. rész, 1. füzetéhez XI. pótlék. Tartalma : Dohánylug küldeményekre érvényes 32. kivételes dijszabás módosítása. (Folytatjuk.)