Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-18 / 51. szám

ujnemíi diszités üveg-edények számára ; a szab. kelt 1889. nov. 17., me;

!

s. 1890. nov. 17. XXIII. 2890. 199. Foiberg Frigyes és Reinemann Frigyes Münchenben, nyakravaló papirbói vagy papiranvagból ; a szab. kelt 1889. nov. 17., megs. 1890. nov. 17. XXIII. 2891. 200. Schőler J. A. Morchensternben, nyomó forma négy helyen átlyukasztott üvegáruk előállitására ; a szab. kelt 1889. nov. 17., megs. 1890. nov. 17. XXIII. 2893. 201. Vogel Tivadar Saalfeldben, szivarka szipkák füstkarikák képzésére; a szab. kelt 1889. nov. 17., megs. 11-90. nov. 17. XXIII. 2894. 202. Mayer Rudolf és Grec

s János a Mayer és Gress czégben Bécsben, átlyukasztó nyomdahetük ; a szab. kelt 1889. nov. 17.. megs. 1890. nov. 17. XXIII. 2895. 203. Haas Frigyes Vilmos Ármin a Guttknech J. W. czég birtokosa Steinban, Nürnberg mellett, irón hegyező készülék iróntartók számára; a szab. kelt 1889. nov. 17., megs. 1890. nov. 17., XXIII. 2898. — 1002 — 204. Nielsen Christian Marinas Hjorring- , bán, (Dánország), biztonsági készülék ablakokra balesetek elhárítására; a szab. kelt 1889. nov. ! 17., megs. 1890. nov. 17. XXIII. 2900. 205. Spül Henrik St.-Fidenben, St.-Gallen ! mellett, ujitás felhúzó gépeken ; a szab. kelt 1889. nov. 17., megs. 1890. nov. 17. XXIII 2902. 200. a Lederer és Nessényi czég Bécsben, javitás a tisztítócsövekre való zárófödeleken ; a szab. kelt 1889. nov. 17., megs. 1890. nov. 17. XXIII. 2903. 207. Michael Richard Rathenowban, épület állványtartó ; a szab. kelt 1889. nov. 17.. megs 1890. nov. 17. XXIII. 2904. . 208. Dr. Olberg Gusztáv Grevenbroicliban. henger-kemenc.ze rézsútosan elhelyezett forgó tengelylyel ; a szab. kelt 1889. r.ov. 17v

megs. 1890. nov. 17. XXIII. 2906. i09. Loiseau Achille és Pierrard Onésine Párisban, önműködő elektrisator ; a szab. kelt 1889. nov. 17., megs. 1890. nov. 17., XXIII. 2907. 210. Rutzko F. és társ-féle fém-ipar részvény-társulat Berlinben, ujitások 1 ánggal lefelé égő regenerátor lámpákon; a szab. kelt 1889. nov. 17., megs. 1890. nov. 17. XXIII. 2908. 211. Kopecky János Bécsben, női hajviselet készítésére való eszköz; a szab. kelt 1889. nov. 17., megs. 1890. nov. 17. XXIII. 2909. 212. Leutner Jenő Bécsben, foto grafia készü'ékekhez való függőleges beállítás ;a szab.i kelt 1889. nov. 17., megs. 1890. nov. 17. XXIII. 2910. Helyreigazítás. A „Központi Érte-itő" f. é. 12. számá nak 121. lapján az átruházások 1-ső tétele alatt közlött átruházás akkép igazittatik helyre, hogy Mandl Lipót részére 1890. évi junius hó 26-án „javított czefrézési eljárás"-ra engedélyezett szabadalomnak egy-ötödrésze Polgár Imre szegedi lakosra, egy tizedrésze pedig Fisch Ferencz szegedi lakosra ruháztatott át. XXIV. 2261. V. Kinevezés. A kereskedelemügyi minister a kir. zálogházak tiszti létszámában Schnetzler Lajos a pénzügyministerium hitelszámvivőségénél alkalmazott számgyakornokot II. osztályú hivatallisztté nevezte ki. V. A kereskedelemügyi m. kir. Ministernek f. évi 3217. VI. sz. a. kelt körrendelete valamennyi másodfokú iparhatóságnak a részvénytársaságok és szövetkezetek iparbejelentési kötelezettsége tárgyában. Előfordult esetek alkalmából arról értesültem, hogy kereskedelmi társaságok s illetve ipari és kereskedelmi üzletekkel foglalkozó némely részvénytársaságok és szövetkezetek, azon téves nézetben vannak, hogy az 1884. évi XVII. t. cz.nek (ipartörvény) az iparűzés bejelentésére vonatkozó rendelkezései reájuk nem alkalmazandók, — s ebből kifolyólag kizárólag az 1875. évi XXXVII, t. ozikkbe iktatott kereskedelmi törvény intézkedéseit tekintvén magukra nézve kötelezőknek — üzletüket az elsőfokú iparhatóságnál bejelenteni és annak gyakorlására az idézett' ipartörvény által rendelt iparigazolványt megszerezni elmulasztják. Figyelmeztetem az iparhatóságot, hogy ezen, több helyen kifejlett gyakorkit törvényellenes, mert a fennemlitett ipartörvény és a szintén idézett kereskedelmi törvény egymást ki nem zárják, de sőt. az 1875. évi XXXVII. t. cz. ö. §-a világosan rendeli, miszerint azt, hogy a kereskedés, mint iparjogositvány kik által és mily feltételek mellett gyakorolható: az ipartörvény s az e részben fenálló külön törvények és rendeletek határozzák meg. Ebből következik, hogy a kereskedés általában s igy a részvénytái*saságok és szövetkezetek ezen üzlete is, az idézett kereskedelmi törvény életbelépte alkalmával érvényben volt 1872. évi VIII. illetve jelenleg, az ezen törvény helyébe lépett s most hatályban levő 1884. évi XVII. t. cz.-ben meghatározott feltételek mellett gyakorolható. Miután pedig ezen utóbb emiitett törvény 4. §-a rendeli, hogy a ki engedélyhez nem kötött ipart szándékozik űzni, tartozik ebbeli szándékát az illetékes iparhatóságnál bejelenteni és az ugyanott megjelölt feltételek teljesítése mellett iparigazolványt szerezni, kétségtelen, hogy a törvény ezen rendelkezése kiterjed nemcsak az egyes egyének avagy közkereseti- és betéti társaságok által űzött ipari és kereskedelmi vállalatokra, hanem a részvénytársaságokra és szövetkezetekre is, ammenyire ipari vagy kereskedelmi vállalatokkal, illetve üzletekkel foglalkoznak, mely utóbbiakra nézve az 1884. évi XVII. t. cz. általában semminemű kivételt nem tesz. Miután továbbá ugyanezen ipartörvény 46. §-a szerint fióktelepeknél általában, mind az teljesítendő, a mit a törvény egy uj iparág megindításánál rendel, ezállal a fióktelepek felállítása a főtelep létesítésével azonos feltételek teljesítéséhez köttetett. Fennebbiekhez képest az igazságügyi minister úrral egyetértőleg — utasítom az iparhatóságot, hogy mindazon kereskedőket, részvénytársaságokat- és szövetkezeteket, a melyek akár a fenemiitett téves felfogás következtében, akár más okból üzletüket illetve fő-, vagy fióktelepüket az iparhatóságnál eddig be nem jelentették és üzletük gyakorlására a törvény által elrendelt iparigazolványt megszerezni elmulasztották figyelmeztesse, hogy reájuk nézve az 1884. évi XVII. t. cz. rendelkezései épen ugy kötelezők, mint, bármely más iparosra nézve s hívja fel az illetőket, hogy az elsőfokú iparhatóság által kitűzendő, — s 3 hónapot meg nem haladható határidőben a törvény 156. §-ában meghatározol büntetés terhe alatt, — a 4. és 46. § okban előirt kötelességüket teljesítsék, — az iparhatóságnak pedig meghagyom, hogy ezen rendeletem pontos végrehajtását szigorúan ellenőrizze. Budapest, 1891. junius hó 5-én. Baross. V. A Britt-lndiai árúmegjelölési törvény végrehajtására vonatkozó rendelet. A brit-indiai kormánynak a «The Bombay Government Gazette» f. é. április hó 16-iki számában közzétett rendeletében felsoroltatnak azon szövetek, melyek az «Indián Merchandise Marks Act» értelmében, mint végáruk (piece goods) ; vámkezelendők és bélyeggel látandók el. — Ide tartoznak mindennemű gyapjúszövetek és a következő kereskedelmi elnevezésű pamutszövetek: cambrics, checks, spots, stripes, chudders, dhooties, domestics, dorias, drills, jacconets, jeans, lappets, lawns, lenos, longcloth, manapolarns, mulls, muslins, nainsooks, printers, prints, sarees, scarves, eklai sheetings, sheetings, shirtings, tanjibs, twills. T-cloths és mexicains.