Központi Értesítő, 1890 (15. évfolyam)
1890-03-30 / 28. szám
— 326 — 1025. —~9<r s z ®, t "Pályázati hirdetmény. A vezetésem alatt álló kereskedelemügyi ministeriumnál | betöltendő segéd fogalmazói állásra pályázatot nyitok. üzen állással évi 600, (azaz hatszáz) Irinyi lizetés és évi 200, (azaz kétszáz) frtnyi lakpénz jár. A pályázók kötelesek életkorukat, egészségi állapotukat, katonakötelezettségi viszonyukat, az 1883. évi 1. t.~cz. 3-ik §-ában megkívánt képesítettségüket, eddigi szolgálatukat és kifogástalan előéletüket okmányilag igazolni. A törvényhatósági szolgálatban alkalmazottak különben egyenlő körülmények között előnynyel fognak birni. A pályázati kérvények és pedig a hivatali alkalmazásban levők által felettes hatóságuk utján, f. évi ápril végéig elnöki osztályomhoz küldendők. Budapest, 1.890. március 23-án. A kereskedelemügyi m. kir. minister. V A britt-indiai árúmegjolölési törvény végrehajtására vonatkozó rendelet módosítása. Amint már a Közgazdasági Értesítő» mult évi deczember hó 19-én megjelent öl. számában a 3305. lapon közzététetett, a britt-indiai kormány által az 1889. évi április 1-én életbelépett «Indian Merchandise Marks Act» végrehajtása tiránt kibocsátott rendelet szerint eddig a kereskedelmi megjelöléssel ellátva külföldről bevitt árúkon nemcsak azon ország, a honnan azok származnak, hanem azon helység neve is kitüntetendő volt, a hol azok készíttettek. Bombayban székelő főconsulunk jelentése szerint a britt-indiai kormány ezen rendeletet, minthogy annak végrehajtása több rendbeli nehézségbe ütközött akkép módosította, hogy ezentúl a szóban lévő árúkon az ország nevének megjelölése elégségesnek fog tekintetni. Mire az érdekeltek az e tárgyban a «Közgazdasági Értesítő» 1889. évi márczius hó 28-iki 13., október hó 31-iki 44. és deczember hó 19-tki 51. számában közzétett hirdetmény kapcsán ezennel figyelmeztetnek. V. Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 8350. sz. a. Winter Miksa kir. segédmérnököt a kőműves-, kőfaragó- és ácsmesteri képzettség megvizsgálására Veszprémben szervezett bizottság tagjává nevezte ki. V. Elvi határozatok iparügyekben. (II.) A bérkocsi ipar üzésének, fogalmához hozzátartozik, hogy a korsi valamely közhelyen a közönség számára készen tartassék. A föld mívesek által mellékkeresetképen űzött személyfuvarozás nem képez iparszerü foglalkozást. D. D. és P. M. b. ... i földmivesek ellen följelentést teltek az iparhatóságnál bérkocsi-ipar jogtalan gyakorlása miatt. A tárgyalás alkalmával egyrészt a vádlottak vallomása, másfelől a tanuk nyilatkozatai alapján megállapittatotí, hogy az első vádlott egy esetről-esetre kölcsönkért hintóval szállította — ha vendége akadt — az idegeneket; neki magának csak lovai vannak, kocsija nincs. A másik vádlott saját lovait és kocsiját használta; foglalkozásukra nézve mind a ketten földmivesek, a kik alkalmilag a vasúti állomáshoz, vagy a közeli fürdőhelyre való fuvarozással mellékkeresetre tettek szert. Az alsóbbfokú iparhatóságok e vádlottakat a bérkocsiipar jogtalan gyakorlása miatt fejenkiut 100 frt pénzbüntetésre Ítélték. A vádlottak felfolyamodással éltek s a kereskedelmi minister f. évi 11349. sz. a. ez ügyben a következő harmadfokú ítéletet hozta: Felelős szerkesztő: SZÁSZ KÓBKRT, Minister! titkár. Krassó-Szörény vármegye alispánjának ! A D. D. és P. M. b.... i lakosok ellen a bérkocsi iparnak jogtalan folytatása miatt indított iparkihágási ügyben az alispán ur részéről mult évi november hó 19-én 6900. sz. a. hozott s az elsőfokú iparhatósági ítélettel egybehangzó másodfokú Ítéletet, mely a vádlottakat az 1884. évi XVII. t.-oz. 10. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanazon törvény 158. §. a) pontja alapján fejenkint 100 forint pénzbüntetéssel, illetőleg megfelelő elzárással bünteti, a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági Ítéletet ezennel harmadfokulag megváltoztatom s a vádlottakat az iparkihágás vádja s a reájok kiszabott büntetés alól fölmentem ; mert bérkocsi-iparnak az ipartörvény 10. §. f) pontja értelmében csak azok ipara tekinthető, kik közhelyeken a közönség számára személyszállító eszközöket (bérkocsikat) tartanak készen ; a vádlottak azon cselekménye pedig, hogy a gazdaságuk czéljaira tartott lovak felhasználásával, mellékfoglalkozásképen — és kocsinak kikölcsönzése mellett — vendégeket szállítanak, fuvarozásnak minősítendő s foldmiveseknél iparszerü foglalkozást nem képez. A mult évi deczember hó 29-én 8ó2. sz. a. kelt jelentésével tévesen a belügy minister úrhoz fölterjesztelt és attól hozzám áttett ügyiratokat megfelelő további eljárás végett leküldöm. VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. b) Osztrák czégek részére. 179. sz. Egy kiviteli czégnek külföldi fekelepléhre és bádogra, az abból előállított főzőedények és fazékfödelek kivitelének feltétele mellett. XI. Vásárok. XII. Közlemények consulatusaink jelentéseiből. Amsterdami consulatusunk f. é. február havi jelentése szerint ott öt hó óta egy uj gőzmalom működik, mely a budapesti malmok mintájára van berendezve és vezetésével egy budapesti szakember lett megbízva. Ezen malom csak csekélyebb minőségű gabonát őröl és a legjobminó'ségü liszt a budapesti malmok 7-es számú terményének felel meg. A plojesti alconsulunk február havi jelentésében a közép- és kisipart üző mesteremberek és munkások súlyos helyzetére utal. A kézműipar azon ágai, melyeknek gyártmányaival a gyáripari termékek is versenyeznek, már alig képesek magukat fentartani. így az utóbbi években Erdélyből bevándorolt kis iparosok egymásután hagyják el Rumániát, sőt igen gyakran csak a consulatus segélyezése mellett birnak haza utazni. Azok a mesteremberek, kikkel szemben a gyáripar kedvezőtlen hatása közvetlenül nem érvényesül. mint a kalaposok, asztalosok stb. valamivel jobb sorsban vannak ugyan, különösen jó termés! követő években, mikor aránylag elég pénz van az országban, de átalában ezek sem keresnek többet, mint a mennyi épen fentartásukra szükség ges, s már az útlevél megújításáért fizetendő csekély difl összeget is alig képesek beszerezni. a Nyomatott Légrády testvéreknél. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 16678. sz. a, kelt rendeletével megengedte, hogy a Zólyom vármegye területéhez tartozó Radvány községben az évenkint május 5-ére engedélyezett országos vásár, ezentúl két napon át, nevezetesen május hó 4. és 5. napján tartassék és pedig olyképen, hogy a kirakodó vásár mindkét napon át, a marhavásár azonban csak a második napon tartassék meg.
