Központi Értesítő, 1890 (15. évfolyam)

1890-02-19 / 15. szám

149 XV. évfolyam. Budapest, 1890. február 19-én. 15. szám. KÖZPONTI ÉRTESÍTŐ. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap a szükség szerint más napokon is változó terjedelemben évenként mintegy 250 iv. Előfizetési ár: KIADJA A KERESKEDELEMÜGYI M. HL MINISZTÉRIUM. Vidékre postadíjjal együtt 10 frt. Előfizetések fél- vagy negyedévre is elfogadtatnak. Előfizetési pénzWt a «KÖZPONTI ÉRTESÍTŐ» szerk esztőségéhez (Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 6. szám 23. ajtó) intézendők. I. Kivonat a magyarországi kereskedelmi ezégjegyzékből. (Érvényes a lap keltétől fogva.) Társas czégek. Királyi törvényszék A bejegyzést reu-1 delő végzés kelte t a czég folyó- ésj alazäma A ezég szószerinti szövege A főtelep és a fióktelepek helye Czégvezetők és felszámoló ezégvezetők A társaság jogviszonyai l! Jegyzet Budapesti k. és v. tszék 1890. febr. 17. 9037. sz. 2303/1 Disconto ós értékpapirbank részvénytársaság Disconto und Effectenbank Aktiengesellschaft Banque de Disconte et de Titres société par Action Főtelep : Budapest Gf. Festetics, Tisza, Thalberg, dr. Mezei és Kanitz igazgatósági tagok. A czég együttesen jegyeztetik. Ezen részvénytársaság az 1890. évi február hó 9-ik napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott és az igazgatóságnak 1890. évi február hó 15-ik napján tartott ülése által módosított alapszabályok szerint keletkezett. A vállalat tárgya: a) Betétek kamatozás végetti elfogadása takarékpénztári könyvecskékre vagy bemutatóra vagy névre szóló pénztári jegyekre és pénzek elfogadása folyó számlára, melyekről a betevő utalványnyal (cheque) vagy más módon rendelkezhetik. A pénztári jegyek 50 forinton aluli összegekről ki nem állíthatók és együttes összegük a befizetett részvénytőke és tartalékalap ötszörösét tul nem haladhatja. A betéti könyvecskékre kamatozás végett elfogadott betétek összege a befizetett részvénytőke és tartalékalap húszszoros összegét meg nem haladhatja, b) Zálog kölcsönadása értékpapírokra, saját részvényei kizárásával, továbbá külföldi váltókra, érczpénzekre és nemes fémekre, c) Váltók, utalványok és más hitelpapírok le- és visszleszámitolása. d) Jelzáloggal fedezett kölcsönt adni ingatlan jószágok és házak tulajdonosainak hosszabb vagy rövidebb időre, e) Fennálló jelzálogos tőkeköveteléseket magához váltani, f) Kölcsönt adni törvényhatóságoknak, városoknak, községeknek és más jogi személyeknek, a mennyiben azok kölcsönök felvételére a törvény vagy szabályszerűen megszerzett engedély által jogosítva vannak, nemcsak jelzálogos biztosíték mellett, hanem jelzálog nélkül is, ha a kamatok és a tőke visszafizetés a községi pótadók és egyéb jövedelmek és fedezetek által biztosittatnak. — g) A d) e) és f) pontok alatt emiitett üzletek alapján és azon összegek erejéig, melyekkel a kölcsönvevők ezen üzletekből a társaságnak tartoznak, kötelezőket kibocsátani. Ezen kötelezők a befizetett részvénytőke és tartalékalap tízszeres összeget tul nem haladhalják és soha nagyobb összeget nem tehetnek ki, mint a mely összeggel a kölcsönvevők tartoznak. — Ezen kötelezők, a visszafizetések arányához képest kisorsolás utján törlesztendők. — h) Saját kötelezőiket leszámítolni és azokra előlegeket adni. — i) Ingatlan javakat szabadkézből, vagy végrehajtás utján megvenni és ismét szabadkézből vagy nyilvános árverés utján eladni. — k) Hitelnyújtás. vidéki takarékpénztáraknak, hi-