Központi Értesítő, 1890 (15. évfolyam)
1890-12-14 / 104. szám
- 1330 -V. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 74134/VI. sz. a. kelt körrendelete az iparhatósági telepengedélyezés tárgyában. Valamennyi II-ocl foka magyarországi iparhatóságnak (várme«lyckben az alispánoknak, törvényhatósági városokban ätanácsnak). Tapasztalom, hogy némely iparhatóság az 1884. évi XVII. t. cz.-be foglalt ipartörvények az iparhatósági telepengedély» zésré vonatkózó háfározmanyait tévesen értelmezi, a mennyiben azon felfogásból indul ki, hogy az, a mi a telepengedélyezési eljárás tulajdonképeni tárgyát képezi, nem az üzíettelepnek s az ipartelep czéljaira szolgáló épületeknek felállítása s azok belső felszerelése, hanem hogy a telepengedélyezési eljárás csakis az üzlettelep üzembevételének engedélyezésére szorítkozik. Ezen felfogás azonban sem az ipartörvény világos szavainak nem felel meg, sem pedig azon czélzatokkal össze nem egyezteti elő, melyek az iparhatósági telepengedélyezési eljárás törvényhozási megállapításának alapul szolgáltak. Az ipartörvény 25 §-a ugyanis világosan rendeli, hogy az ott felsorolt ..üzlettelepek az alább körülirt eljárás mellett csak iparhatósági telepengedély alapján állíttathatnak fel", s ezen szakasznak a következő 26. §. határozmányaival való összevetéséből pedig kitűnik, hogy az üzlettelep felállítása alatt az ipari czélokra szolgáló összes építkezések és berendezések értetnek ; az utóbb idézett szakasz elrendelvén, hogy a telepnek, a rajta felállítandó épületeknek s belső felszerelésüknek pontos tervrajza és leírása az engedélyezési tárgyalásnál való felhasználás végett az iparhalóságnak előzetesen benyújtandó. A törvény idézett rendelkezései tehát, ehez véve még a 29 § ban foglaltakat, — nemkülönben a 158. §. b) pontjának büntető határozmányát, mely szerint clZj 9, ki a törvény 25. §-ban fölsorolt üzlettelepek valamelyikét fölállítja, mielőtt a megkívántató jogerejü engedélyt megnyerte volna, megfelelő pénzbüntetéssel sújtandó — kétséget nem engednek arra nézve, hogy ki az ipartörvény 25. §-a alá eső valamely üzlettelepre nézve iparhatósági telepengedélyért folyamodik, a kijelölt helyen az iparüzlet gyakorlása czéljából szükséges bárminő építkezést, berendezést vagy fölszerelést megtorlás nélkül csak akkor foganatosíthat., illetve kezdhet meg, ha erre az illetékes iparhatóságtól a jogerejü telepengedélyt már megkapta. Az általam több ízben tapasztalt azon eljárás tehát, mely szerint az iparhatóság az iparhatósági telepengedély megadására vonatkozó határozatnak jogerőre emelkedése előtt, a telepengedélyért folyamodónak az építkezést, habár az illető síi ját veszélyére és felelősségére is, megengedte, vagy hogy más esetekben egyes iparosok az ipartörvény 25. §-a alá eső üzlettelepet felépíttették, esetleg teljesen be is rendezték és fölszerelték, s a telepengedélyezési eljárás folyamatba tétele iránt csak azután tettek lépéseket, a törvénybe ütközik és annál kevésbbé engedhető meg, minthogy az üztettelepnek egészben vagy egyes részeiben való felállítása, illetve felépítése a telepengedélyezési ügy végleges eldöntése előtt oly tényleges állapotot teremt, a mely a telepengedélyezési ügyben hozandó határozatot és az eljárni illetékes hatóságokat többé-kevésbbé befolyásolhatja és ekként harmadik személyek netán sértett jogainak védelme és érvényesülése is koczkára tétetik. . . , , Felhívom ennélfogva a czimet, hogy a hatósága alatt álló elsőfokú iparhatóságokat a fentebbiekhez leendő szigorú ahoztartás végett azzal utasítsa, miszerint mindazokat, kik iparhatósági telepengedélyért folyamodnak, külön figyelmeztesse arra, miszerint az üzlettelep czéljából szükséges bármely építkezés vagy berdndezés- létesítése csakis a jogerejü telepengedély elnyerése után kezdhető meg, azok ellen pedig, kik az ipartörvény 25. §-a alá eső üzlettelepek valamelyikét — akár felelős szerkesztő: SZÁSZ RÓBERT, ministeri osztálytanácsos. részben, akár egészben — felállítják, mielőtt a megkívántat jogerejü telepengedélyt megkapták volna, az idézett törvén 1.58. §-ának b) pontjához képest az iparkihágási eljárást hals dektalanul tegye folyamatba. Másfelöl azonban intézkedés teendő a tekintetben ií hogy az ily ügyek lehető gyorsasággal és az indokolatlan ké sedelmezés mellőzésével tárgyaltássanak és eldöntessenek. Budapest, 1890. évi ncvembes hó 30-án. Baross, s. k. VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. b) Osztrák czégek részére. Egy kiviteli czégnek külföldi nyers pamutszi vetekre, fehérítés, festés és szinnyomatozás, vagy ezen mc dozalok egyike szerinti kikészítés végett, a kikészített szőve tek kivitelének feltétele mellett. r• -7- ^ ; • XI. Vásárok. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 74-646. s a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Pozsony sz. ki városban az országos vásárok az 1891. évben a követkes határnapokon és pedig ; a Szt.-Vincze napi márczius 8- 14-ig a Szt, -János napi május 3-tól, 9-ig; a Szt.-Mihály napi ol tóber 4-től, 10-ig és a Szt.-Lucza napi deczember 7-tc I 13-áig bezárólag tartassanak meg. 1 A kereskedelemügyi m. kir. minister f. é. 76,840. szá I alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Tolna vármeg1 területéhez tartozó Högyész községben a folyó évi novemb 12-ére esett, de elmaradt országos állatvásár helyett folyó é deczember 17-én kizárólagos pótállatvásár tartassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 76920. s a. k. rendeletével megengedte, hogy a Pest-Pilís-Solt-Kiski vármegye területéhez tartozó Tápió-Györgye községben a évre engedélyezett, de elmaradt országos vásárok helyett é. deczember 22-én pótvásár tartassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. é. 76059. sz. kelt rendeletével megengedte, hogy a Nyitra vármegye ter letéhez tartozó Privigye községben a f. é. november 24-é esett, de elmaradt országos állatvásár helyett a f. é. deczei ; ber hó 16-án pótállatvásár tartassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 77193. ! a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Pest-Pilis-Solt-Kiski vármegye területéhez tartozó Szabadszállás községben a f. október hó 29-ére esett, de elmaradt országos állatvásár h lyett, f. é. deczember hó 15-én kizárólagos pótállatvásár t£ tassék. XII. Közlemények consulatusaink jelentéseiből. Turn - S e v e r i n i consulatusunk f. évi okt. havi jelt tése szerint a román kormány a turn-severini sertéshizlalc val kapcsolatban tervezett conservgyár felállítása iránt szerződést egy baseli czéggel megkötötte s e czég az épit munkálatokat már megkezdette. Nyomatott Légrády testvéreknél.