Központi Értesítő, 1890 (15. évfolyam)

1890-11-09 / 94. szám

143. Brosius International Motor Sewing Machine Company Atlan'aban, (Amerika egye­sűit államaiban), ujitások a varrógépeken; a szab. kelt 18K). okt. 22., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXUI. 2621. \44. Larrabee C. S. Mainzban. javítások a sarkhornyoló gépeken; a szab. kell 1880. szept. 22., fiz 11-ik évre, leirás nyilt. XIV. 1687. 145. Köhsel Ottó és fia Hannoverban, előbb Gottsclialk és társ. czég Casselban, szö­vet szürősajtoló kendők számára; a szab. kelt 1882. szept. 7., fiz. 9-ik évre. leirás nyilt. XVI. 1556. 146. Hül ner J. és Opitz K. Pardubitzban, javitás az „Eureka" gabonatisztitó gépeken ; a szab kelt Í882. szept. 22., fiz. 9 ik évre, leirás nyílt. XVI. 1745. 147. Brooks Sámuel (Union Iron-Works) West Gortonban, előbb Hill Cheetham Henry és Brown Hill Henry mindketten Stalybridge­ban, Chester grófság, Anglia, javitások a gya­potfonálnak, más fonálnak és czérnáknak fel­göngyölítésére szolgáló gépeken és készülékeken ; a szab. kelt 1884. szept. 12., fiz. 7-ik évre, le­irás nyilt. XVIII. 1569. 148. Decker Vilmos Mitweidában, berende­zések a kártoló pántoKon létező drótdarabok begyeinek oldalt való éles köszörülésére; a szab. kelt 1884. szept. 12., fiz. 7-ik évre, leirás nyilt. XVIIl. 1577. 149. Zizula testvérek Bécsben, javitott forgó tekeasztal mindkét oldalt használható márvány- s forgólapokkal ; a szab. kelt 1881. szept. 16.. fiz. 7-ik évre, leirás nyilt. XVIII. 1629. 150. Frager Alfons mérnök és Michel és társa szerkezők Párisban, javitott és egyszerii­sitelt vízmérő; a szab. kilt 1884. szept. 16., fiz. 7-ik évre, leirás nyilt. XVIIl. 1660. 151. Edison Alva Tamás Menlo-Parkban. New-Jersey, E.-Amerika, javitások az electro­mos elosztási rendszerek vezetékei szerkeszté­sében és osztóiban és az ezen rendszer szerinti áram szabályzására szolgáló eszközökön ; s szab. kelt 1884. szept. 23., fiz. 7-ik évre. leirás nyilt. XV11I. 1700. 152. Wirant József főművezető a Ringbof­fer F. féle waggongyárban Smichowban, csőben i vagy tokban levő szabályozható nyomás leszál­j litó szellentyü áthelyezhető sulylyal, gázok, gő­zök vagy folyadékok számára; a szabad, kelt 1887. szept 7., fiz. 4-ik évre, leirás nyilt XXI. | 1632. 153. Dr. Hillischer H. Th. Bécsben, javi-I tások gázkeverékek elegyítő arányát s kiömlési j nyomását szabályozó készülékeken ; a szab. kelt 1887. szept. 30., fiz. 4-ik évre, titkos leirás. XXI. 1883. 151 Schopper Louis Lipcsébsn, anyagok nyújthatóságának és el zakitásának megméré­sére szolgáló készülék ; a szab. kelt 1889. szept. 2.. fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 1767. 155. Kritzenthaler Fr. czég Bayreuthban, külponti csúszási hajtómű, üres hengerü súrló­dási kapcsolások szamára; a szab. kelt 1889. j szept. 4., fiz. 2-ik évre, leirás nydt. XXIII 1800. 156. Bvining Tbomas Leedsben, (Atigolor­szág), ujitások a csizmák és czipők felső bőré­nek kiszabásában ; a szab. kelt 1889. szept. 5., fiz. 2-ik, 3-ik, 4-ik és 5-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 1837. 157. Weyher Rudolf Armstadtban kétrész­ből álló csőheveder ; a szah. kelt 1889. szept. 7., fiz. 2-ik évre, titkos leirás. XXIII. 1851. 158. A gaggenaui vasmüvek részvénytár­sulat Gaggetiauban, (Baden), egyenesben mozgó zár fegyverek számára ; a szab. kelt 1889. szept. 7., fiz. 2-ik évre, leirá? nvilt. XXIII. 1861. 159. Rieger Erwin Bécsben, javitások az ismétlő pisztolyokon ; a szab. kelt 1889. szept. 7., fiz. 2-ik évre, titkos leirás. XXI11. 1872. 1C0. Fleischhacker Ádám Münchenben, előbb Schubert Fr. E. Zürichben, ujitás könyv­hátakon ; a szab. kelt 1889. szept. 7, fiz. 2-ik évre, titkos leirás. XX1I1. 1888. 161. Rezniőek Antal Bécsben, biztonsági zár ékszerek számára ; a szab. kelt 1889. szept. 7., fiz. 2-ik évre, leirás nyílt. XXIII. 1902. 162. Knauss Ede Passauban, lovagló nye­reg ; a szab. kelt 1889. szent. 12., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 1976. 163. Brin Quentin León és Brin Arthur Párisban, fémek vagy ötvözetek előállitására való eljárás és készülék; a szab. kelt 1889. szept. 13., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 2045. V. Állami kedvezmények. i A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügy minis- j terrel egyetértőleg az 1890. évi XIII. t.-cz.-ben meghatáro- ' zott állami kedvezményeket, Kurzweil János és társa buda­pesti kő- és könyvnyomda festékgyára részére, az 1890. évi 1 julius hó 1-től számított tiz évre megadta. V. Brazíliai beviteli vámoknak aranyban leendő fizetése, j A Rio de Janeiro-i cs. és kir. főconsulnak f. é. októ- j ber hó 6-án kelt távirali jelenlése szerint a brazíliai kor­mány elrendelte, hogy november hó közepétől kezdve a be­viteli vámok egész összege aranyban fizetendő. V. Argentína a vámoknak részben aranyban leendő fizetése iránt. Egy f. é. junius hó l én életbelépett törvény szerint a vámilletékek felerészben papírpénzben, felerészben pedig aranyban, vagy a végrehajtó hatalom által hetenkint kétszer megállapítandó agio hozzáadásával egészen papírpénzén ékben fizetendők. A végrehajtó hatalom 1885. márczius 13-iki hatá­rozata, mely szerint a vámilletékek 15%-kal emeltettek, hatá­lyon kívül helyeztetik. XII. Közlemények consulatusaink jelentéseiből. M a r s e i 11 e i főconsulatusunk f. évi szeptember havi jelentése szerint ujabb időben gyakrabban érkeztek Orosz­országból kisebb mennyiségű hordó-donga szállítmányok. E Felelős szerkesztő: SZÁSZ RÓBERT, ministeri osztálytanácsos. dongák franczia mintára vannak készítve s egy-két év múlva előreláthatólag élénken fognak versenyezni az osztrák-magyar vámterületről származó készítményekkel. BaUmi alconsulunk f évi augusztus havi jelentése szerint a bakui naphta-források ezen hónapban igen bősége­sek voltak. így a «Nobel Testvérek» tulajdonát képező egy ilyen forrás naponta 50.000 pud 8210 q nyersnaphtát szolgáltatott. Ily körülmények közt a nyersnaphta ára, mely augusztus hó első felében még pudonkint 81/,, kopek (= 11-73 krajezár o. ért.) volt, — a hó végéig lassankint 7—71 /, ko­pekre (= 9'76 krajcárra o. ért.) szállt !e. E hónapban körülbelül 20 millió pud (= 3,284.000 q) nyersnaphta nye­retelt. A n c o n a i consulatusunk 1889. évi jelentése szerint az osztrák-magyar vámterületekről az 1889. évben 29.652 q czukor vitelett be e kikötőn át, vagyis valamivel több az összes czukorbevitel egy tizedrészénél. Hogy kivitelünk nagyobb terjedelmet nem nyert, ennek oka egyrészről a ked­vezőtlen szállítási viszonyokban, másrészről gyáraink magas áraiban és azon körülményben keresendő, hogy az osztrák­magyar monarchia ezukorgyárai berendezésüknél fogva nem képesek az itt kere ett tiszta és magas fokú árut előállítani. Miután pedig a nagyobb és a kisebb czukortartalmu nyersezu­kor vámja egyenlő, az olasz finomitógyárak jobban használ­hatják a nagyobb tiszta czukortartalotnmal biró nyersezukrot, mert így olcsóbb és szebb árut állithatnak elő. Az osztrák­magyar monarchia lerületén működő ezukorgyárak ugyanis legföljebb 92°/0 -os nyersezukrot készítenek, mig más ezukor­termelő országokból 96—98°/0 -°s áru szállíttatik. Hogy czii­korgyáraink sikeresen versenyezhessenek e piaezon, nagyobb tiszta czukortartalommal biró nyersezukrot kellene előállila­niok s azt ugyanolyan árért adniok mint versenytársaik, úgy­szintén nagyobb gondot kellene forditaniok az áru csomago­lására. Olaszországba irányuló szeszkivitel ünk tekinte­tében consulatusunk megjegyzi, hogy az 1890. évi márczius hó 14-iki olasz törvény hatályba lépte következtében, ezentúl csak tiszta és magasfoku szesz vihető sikerrel ezen piaczra. Nyomatott Légrády testvéreknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom