Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)

I. Védjegyjog

Amennyiben a lajstromozástól számított három éven belül a védjegyet nem használják, az harmadik fél kérelmére törölhető. A használat elmaradása kiment­hető. . 6) Oltalomból kizárt megjelölések; ütközés korábbi jogokkal Kizártak az oltalomból: nemzeti zászlók és felségjelek (beleértve a sah képmását és a hivatalos támogatásra utaló jelvényeket), az oroszlán és a nap jele, vörös ke­reszt jele; közrendbe, közerkölcsbe ütköző megjelölések; általános elnevezések (fajtanevek), földrajzi nevek, amelyek megté­veszthetek az áru eredetével vagy minőségével kapcsolatban. Korábbi jogokra tekintettel a más javára lajstromozottal azonos vagy összetéveszthető védjegyek nem lajstromoztathatók. 7) Oltalomra alkalmatlan védjegyek elleni jogcselekmények L. a lajstromozási eljárással a felszólalás vonatkozásában a 8) pont alatti­akat. A lajstromozó hatóság a Cégek és Iparjogvédelmi Lajstromok Hivatala. A bejelentéseket alaki és érdemi szempontból vizsgálják, a korábbi jogok és elfoga- f dott bejelentések közzétételét követő harminc napon belül felszólalás során érvé­nyesíthetők. Ha felszólalás nincs, a védjegyet lajstromozzák és ismét meghirdetik. Felszólalásnak a bejelentést megelőző, ugyanarra a védjegyre vonatkozó korábbi használat alapján is helye van, ha a folyamatos használat révén a felszólaló bizo­nyítja, hogy a lajstromozásra elsőbbségi jogot szerzett. A lajstromozott védjegyek ellen is lehetséges felszólalás, az esetben a felszólalónak megsemmisítési eljárásit kell a bíróság előtt indítani. Ennek hiányában a felszólalást elutasítják. A felszóla­lást lajstromozott védjegy ellen legkésőbb a lajstromozástól számított három éven 8) Lajstromozási eljárás 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom