Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)

I. Védjegyjog

BELGIUM, HOLLANDIA, LUXEMBURG

1) Hatályos jogszabályok

A BENELUX Védjegymegállapodás (tagjai: Belgium, Hollandia, Luxemburg) 1962-ben jött létre. A tagállamok megegyeztek egységes védjegytörvény létrehozásában, amelyet nemzeti jogszabályaik közé is beiktattak. Létrehozták a közös adminisztratív hatóságot, amelynek neve Benelux Védjegyhivatal, székhelye Hága.

1969. évi egységes Benelux Védjegytörvény, 1974. évi Végrehajtási rendeletek.

2) Részvétel a nemzetközi egyezményekben

Szellemi Tulajdon Világszervezetére vonatkozó Egyezmény (1975-től) ; Párizsi Uniós Egyezmény (1884, 1922, a tagállamok csatlakozása szerint), stockholmi szöveg; Madridi Megállapodás (1892, 1893, 1924, a tagállamok csatlakozása szerint), stockholmi szöveg; Nizzai Megállapodás (1962, 1975 a tagállamok csatlakozása szerint), stockholmi szöveg.

3) Védjegyoltalom köre

Gyári, kereskedelmi és szolgáltatási védjegyekre szerezhető oltalom. Együttes védjegy: olyan megjelölésekre szerezhető, amelyeket különböző vállalatoktól származó, de közös jellemzőkkel rendelkező áruk megkülönböztetésére a védjegytulajdonos ellenőrzésével alkalmaznak.

Védjegyoltalomban részesülhetnek szavak, ábrák, nyomatok, bélyegzők, betűk, számok, az áru vagy csomagolásának formája, és minden egyéb megkülönböztetésre alkalmas megjelölés.

Családnevek is lehetnek védjegyek, ha használatuk nem ütközik a polgári jognak a személynév védelmére vonatkozó előirásaiba.

30