Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)
I. Védjegyjog
A védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Unióban való részvétel a nemzetközi védjegyoltalom szerzését és fenntartását biztosítja, egyszerűbb és olcsóbb eljárás segítségével. E helyzet ismerete tehát vállalataink számára elengedhetetlenül szükséges külföldi védjegyoltalmi kérdés. A termékek és szolgáltatások osztályozásával kapcsolatos Nizzai Megállapodás tagsága pedig mind a nemzeti, mind a nemzetközi védjegy eljárásokban meghatározza az árujegyzékek csoportositási rendszerét, a bejelentő számára felesleges költség és időveszteség megtakarítást tesz lehetővé már az első eljárási szakaszban. A KGST együttműködési szerződésben való részvétel a KGST országok védjegyeket érintő kérdései tekintetében eligazítást nyújt a tudományos-műszaki együttműködés keretében gyártott termékek megjelölésére szolgáló védjegyek kiválasztásával, használatával és jogi oltalmával kapcsolatos kérdésekben. Azokra a nemzetközi megállapodásokra nem tértünk ki, amelyek az adott ország szempontjából esetleg fontosak, azonban vállalatainkra nem kiterjedők, mivel Magyarország azoknak nem részese. 3) Védjegyoltalom köre Igen fontos annak ismerete, hogy egy adott országban milyen termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység eredményére terjedhet ki védjegyoltalom. Mivel e tekintetben az országok szabályozása eltérő, e pontban foglaltuk össze a tárgyalt ország védjegytörvényében fellelhető intézkedéseket. Nem kevésbé fontos tudnunk, hogy egy országban a megjelölések mely fajtáját ismerik el védjegyoltalomra alkalmasnak. Ismeretes, hogy mig a szó- és ábrás védjegyek általában lajstromozhatók, a háromkiterjedésü, a hang- és a fényjelzésekkel kapcsolatban már megoszlik az országok védjegyjogának felfogása. A felesleges bejelentések elkerülése érdekében erre tehát fokozott gondot kell fordítani. 4) Jogszerzés Egyes országokban a lajstromozás, másutt a bejelentést megelőző használat alapozza meg a védjegyhez fűződő jogot. Nem szorul magyarázatra, hogy védjegyeink oltalma érdekében e problémát kellő gonddal kell vizsgálnunk. 7
