Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)
A. Bejelentési eljárás - V. A halasztott vizsgálatról
könnyíti esetleges későbbi jogvita során a tájékozódást, másrészt leegyszerűsíti a kiválasztott bejelentésiek) elkészítését, ha ez a későbbiekben például a Hivatal felhívására szükségessé válik. ( Az is gyakran előfordul, hogy a bejelentés időpontjában valamely mellérendelt főigénypontba foglalt részmegoldás jelentősége - vagyis más, az alapmegoldásétól eltérő területen való alkalmazhatóságának lehetősége és fontossága - nem mérhető fel tisztán, Az elbírálás időpontjára viszont (ami esetleg egy-két évvel későbbi lehet a bejelentés időpontjánál) már tisztázódhat, hogy az említett részmegoldásnak az alapmegoldással kapcsolatban csak van jelentősége, ez esetben nyugodtan fogalmazható aligénypontként. (Ez történt abban a már említett engedélyezési eljárásban is, amelyet az e fejezet végén adott példa tartalmazó) Ha az derül ki, hogy a részmegoldás egyértelműen jelentős más szakterület(ek)en nem kétséges a kiválasztott bejelentés benyújtásának célszerüségee Végül, ha - az egyébként szabadalmazható - részmegoldás alkalmazhatósága más területen bizonytalan, a bejelentő mérlegelheti az uj bejelentés költségeinek vállalását, vagy a részmegoldás aligényponti szinten való megtartását. A bejelentés megosztására általában az OTH h vja fel a bejelentőt az egység hiánya miatt, de a megosztást maga a bejelentő is kezdeményezheti (Szt, 49. § (5) bek.). Ezenkívül az egység hiánya felszólalási jogalap is (Szt. 45. § d) pont), tehát bárki kérheti felszólalási eljárás keretében a bejelentés megosztását, A megosztáskor - amint erre már utaltunk - le kell róni a bejelentési illetéket, azonban a kiválasztott bejelentést megilleti az eredeti beje -4325 35
