Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)
B. Az OTH eljárásai megadott szabadalmakkal kapcsolatos ügyekben - II. A megsemmisítési eljárás
fél (kérelmező) azoknak a jogalapoknak az alátámasztására alkalmas adatokat szolgáltat, amelyekre kérelmében hivatkozik, és részletes érvekkel kísérli meg bizonyitani, miért relevánsak a felhozott adatok; a védekező fél (szabadalmas) viszont egyrészt mérlegeli a korlátozás szükségességét, másrészt részletes ellenérveket szolgáltat annak alátámasztására, hogy találmánya rendelkezik a szabadalmazhatóság! feltételekkel, A fenti analógiák feleslegessé teszik, hogy konkrét példán keresztül is ismertessük a m egsemmisitési eljárást, hiszen ez a felszólalással kapcsolatban már megtörtént, ezért az alábbiakban a megsemmisitési eljárással kapcsolatos általános tudnivalókra térünk ki részletesebben, A megsemmisitési eljárás a kérelem és mellékletek benyújtásával veszi kezdetét; ezeket eggyel több példányban kell beadni, mint ahány szabadalmas van, A többletpéldányból az OTH dolgozik^ A kérelem illetékköteles, azon 600,- Ft-ot kell illetékbélyegben leróni, A kérelemnek tartalmaznia kell a jogalapot vagy jogalapokat, A leirásra vonatkozó kifogásokkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy ezek csak akkor érvényesithetok, ha a leirás hiányosságai valóban alapvetöek (tehát nem csak az I-OTH-1969, sz, hirdetményben foglaltakra lehet hivatkozni), nevezetesen a leirás nem alkalmas arra, hogy annak alapján szakember a találmányt megvalósítsa, vagy a foigénypont(ok)ban definiált oltalmi kör tágabb annál, mint amit a leirás alátámaszt, A leirás hiányosságaira hivatkozó támadás azonban - még ha rendszerint nem is vezet önmagában a szabadalom megsemmisítésére - célszerű lehet a fogalmak tisztázása és az igény egyértelművé tétele szempontjából, ami az újdonság és/vagy haladás hiányára alapított támadást könnyítheti meg, 4325 142
