Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)

A. Bejelentési eljárás - I. A szabadalmi bejelentés

Ha tehát valaki feltalál valamit, akkor jár el helyesen, ha a bejelentést az OTH-hoz a lehető legrövidebb időn belül benyújtja, Ha ugyanis más ugyanezt a műszaki megoldást később találja fel, de az OTH = hoz előbb nyújtja be, mint az első feltaláló, ő lesz a szabadalom jo - gosultja, és a korábbi feltalálónak, de későbbi bejelentőnek semmiféle lehetősége nincs a szabadalom megszerzésére. Másszóval Magyarországon - és a legtöbb, példáu" valamennyi európai országban - nem az első fe kajáló, hanem az első bejelentő a szabadalom jogosultja, azaz, a szabadalmi bejelentés elsőbbségének megítélése az u. n: '■bejelentési elv" szerint történik. (E szabály természetesen nem vonatkozik arra az esetre, ha a feltalálótól a bejelentő a találmányt eltulajdonít;:;.; ez esetben ugyanis találmánybitorlásról van szó, és ilyenkor a szabadalomhoz fűződő jog peres utón érvényesíthető,)

Mivel az Országos Találmányi Hivatal az egyetlen hatóság Magyarorszság a, amelynek kizárólagos joga a szabadalmi eljárás lefolytatása és a szabadalom engedélyezése, magától értetődő, hogy az OTH-hoz tett találmányi bejelentést semmiféle más hatósághoz, szervhez, vállalathoz stb0 tett bejelentés nem pótolhatja, még akkor sem, ha ez a más szerv a bejelentést az OTH-hoz továbbítja? ez esetben is csak az OTH-nál eszközölt iktatás érvényes, Előfordul például, hogy egy újítási javaslatnak vállalathoz történő benyújtásával az adott műszaki me, dás vonatkozásában már a szabadalomhoz fűződő jogot is megalapozottnak vélik, aminek természetesen nincs semmi alapja. Az újítási javaslat Á enyujtása ugyan - ha egyébként a szabadalmazhatóság! feltételekkel a szóbanforgó műszaki megoldás rendelkezik - nem zárja ki annak szabadalmazhatóságát, magában rejti azonban egyrészt a nyilvánosságra u ás veszélyét, másrészt annak lehetőségét, hogy harma- 4325

9