Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)

A növény- és állatfajtákra vonatkozó külön szabályok

zást kell alkalmazni, a fajtaoltalom általánostól eltérő, kü­lönleges jellegének megfelelő figyelembevételével. Közérdekű rendelkezés, hogy állami szervezeteknél kidolgozott fajta-találmányokra vonatkozó jogok a magyar álla­mot illetik, mert igy a nagy jelentőségű fajta-találmányok or­szágos méretű alkalmazására korlátozás nélkül intézkedhet ezek­nek a jogoknak a gyakorlásával megbízott mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vagy az általa kijelölt — magas szintű gazdasági és szakmai hozzáértéssel rendelkező — szerv. Ugyancsak közérdekű szabályozás, hogy az aj növény­fajta csak állami minősítéssel vehető köztermesztésbe, mert igy meg van a garanciája annak, hogy a köztermesztésbe vett uj növényfajta minden tekintetben kielégíti a közfogyasztás igé­nyeit, kárt okozó hatása nincs. Célszerű rendelkezés, hogy az aj növényfajtát név­vel kell megjelölni, mert ez biztosítja az aj fajta azonosítá­sát, elhatárolását más fajtáktól. Ha az aj növényfajta neve összetéveszthető más hasonló megnevezésű, vagy hasonló szövegű védjeggyel ellátott növényfajtával az OTH — indokolt esetben — kötelezheti a bejelentőt a fajtanév megváltoztatására. (Vr. 34.§. /3/ bek.) A fajtaoltalom többletfeltételeiből következik, hogy a megsemmisítési okok köre is kibővül, amennyiben az Szt. 32. §-ában felsorolt eseteken felül megsemmisítendő a szabadalom, ha a növényfajta az egyneműségét vagy a viszonylagos állandó­ságát elvesztette. Mivel ebben az esetben a megsemmisít ás a megsemmisítési ok bekövetkezésére — és nem a bejelentés nap­jára — visszaható hatállyal történik, a szabadalom a megsem­misítési ok bekövetkezéséig érvényben marad. A szabadalmasnak természetesen joga van a megsemmisítési eljárás elkerülése ér­dekében, a megsemmisítési ok bekövetkezésének napjára vissza­menő hatállyal lemondani a szabadalomról. 4694 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom