Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)
VI. A szabadalmi oltalom megszűnése
Ugyancsak nem jogalap a megsemmisítésre, ha a szabadalmat nem a valóságos feltalálónak, vagy jogutódjának adták meg. Ez esetben az Szt. 25*§-a — találmánybitorlásra tekintettel — a sértettnek vagy a jogutódjának igényt ad a bitorolt szabadalmi bejelentés, illetve a szabadalom átruházására. A feltalálót megilletik — a szabadalmi jogosultságtól függetlenül— a találmány megalkotásából eredő személyhez fűződő jogok (Szt. 7*§). A szolgálati találmány feltalálója díjazásra tarthat igényt akkor is, ha a szabadalmi oltalmat a munkáltató szerzi meg (Szt. 9«§* /4/ bek). A szabadalom fenntartása vagy megsemmisítése tehát a feltaláló jogos érdekét és jogi helyzetét egyaránt érinti akkor is, ha nem a feltaláló a szabadalmas. Ezért a feltaláló a szabadalom megsemmisítése iránt indított eljárásban az OTH előtt ügyfélként szerepelhet. (Legf. Bir. Ein. Tan. P. törv. 21314/1975/2. sz. határozat.) összehasonlitva a szabadalomról való lemondást és a szabadalom megsemmisítését, a kettő között a különbség az, hogy- a lemondás esetében van szabadalom, van a szabadalmazhatóság követelményeit kielégítő műszaki megoldás, de a szabadalmi oltalom a lemondás folytán megszűnik; ezzel szemben- a megsemmisít és esetében megállapít ást nyer, hogy a bejelentett műszaki megoldás kezdettől fogva nem elégítette ki a szabadalmazhatóság követelményeit, tehát úgy tekintendő, hogy a szabadalmi oltalom létre sem jött. A megsemmisít és irányulhat a szabadalom egy részére is. Ez esetben a szabadalom (illetve az oltalmi kör) korlátozásáról van szó. Ilyen korlátozás lehet pl., hogy a főigénypontot az ismert megoldásoktól való elhatárolás érdekében, további jellemzőkkel egészítik ki, vagy a főigánypontot és egy vagy több aligénypontot összevonnak. Ezek a korlátozások minden esetben szükitik az oltalmi kört. A megsemmisítés, illetve korlátozás szabadalmi lajstromba való bejegyzésének és meghirdetésének célja harmadik 7S 4694