Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)
V. Találmány- és szabadalombitorlás
V.o d) követeLbeti a szabadalombitorlással elért gazdagodás viszszatéritését, e) követelheti, hogy a bíróság rendelje el a szabadalombitorlásra használt eszközök és a szabadalombitorlással előállított termékek lefoglalását." (Szt. 26.§. /2/ bek.) "A bíróság az eset körülményeihez képest elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket jogsértő mivoltuktól fosszák meg, vagy azokat a bírósági végrehajtás szabályai szerint értékesítsék? ez utóbbi esetben a befolyó összeg felöl ítéletében határoz." (Szt. 26.§. /3/ bek.) "Ha szabadalombitorlás vagyoni kárt is okozott, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kártérítés jár." (Szt. 26.§. /4/ bek.) A bejelentő és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén "A szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek találmánya ideiglenes oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek." (Szt. 27.§. /1/ bek.) "Szabadalombitorlás esetén a hasznosító felhívhatja a szabadalmast, hogy a jogsértés abbahagyására szükséges intézkedéseket tegye meg. Amennyiben a szabadalmas a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás miatt." (Szt. 27.§. /2/ bek.) Az Szt. 11.§. /1/ bekezdése szerint a szabadalmasnak a szabadalmi oltalom alapján kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa (rendszeresen előállítsa, használja, forgalomba hozza), illetve a hasznosításra másnak engedélyt adjon. A szabadalmi jog kizárólagosságából következik, hogy jogsértő cselekményt (szabadalombitorlást) követ el, aki a szabadalmi oltalom fennállása alatt a szabadalommal védett találmányt jogosulatlanul (a szabadalmas beleegyezése, 66 4694