Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)

II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek

lomról lemond (Szt. ^1.§.), hányadára a többi szabadalmast ars joga részesedésük arányában kiterjed." (Szt. 16.§. /4/ bek.)

"A szabadalmi jog fenntartása és védelme érdesében mindegyik szabadalmastárs önállóan is felléphet. A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik.

Ha a szabadalmastársak egyike a reá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruházását igényelheti." (Szt. 16.§. /5/ bek.)

"A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös szabadalmi igényre is. (Szt. 16.§. /6/ bek.)

"Ha a szabadalmastársak egyike a szabadalmi jog fenntartása és védelme érdekében önállóan lép fel, eljárási cselekményei — a jogról való lemondást kivéve — arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki valamely határnapot vagy cselekményt elmulasztott feltéve, hogy a mulasztását utóbb sem pótolta."

(Vr. 8.§. /1 / bek. )

"E rendelkezéseket a közös bejelentőkre megfelelően alkalmazni kell." (Vr. 8.§. /3/ bek.)

Közös szabadalom elsősorban úgy jöhet létre, hogy a találmányt többen közösen alkotják meg. Ilyenkor a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. (Szt 8.§. /3/ bek.) Közös szabadalom keletkezhet úgy is, hogy a sza badalmat csak részben ruházzák át, vagy azt több személy veszi meg. Ugyancsak közös szabadalom keletkezik, ha a természetes személy szabadalmas elhunyta után, többen öröklik a szabadalmat .

A közös szabadalom jogosultjai, azaz a szabadalmastársak szabadon állapodnak meg a közöttük fennálló közös szabadalmi jogviszony tartalma tekintetében. Amely kérdésekben nem állapodnak meg, azokra nézve az Szt. és a Ptk. szerződéspótló szabályai az irányadók.

4694

45