Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)

II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek

Megtörténik, hogy a találmány bejelentése előtt a bejelentés tárgyát újítási javaslatként benyújtják vagy újí­tásként átadják a bejelentőtől eltérő vállalathoz, mely azt megvalósítja. Ebben az esetben a megvalósító vállalat hasz­nosítása nem előhasználati jogon alapszik, hanem úgy keli tekinteni a megvalósító vállalatot, mint engedélyest, aki a találmány hasznosítására az engedélyt (a licenciát) az újí­tás elfogadásával szerezte meg. A megvalósító vállalat ré­széről ez esetben előhasználati jogról azért sem lehet be­szélni, mert a hasznosított műszaki megoldás a szabadalom tárgyát képező találmányt létrehozó feltalálói tevékenysé-' gén alapszik. Az előhasználó kérheti az előhasználati jogának bírósági megállapítását, hogy ezzel elkerülje, hogy a szaba­dalmas vele szemben bitorlás vagy díjkövetelés címén fellép­jen. Előhasználati jogát a jogosult természetesen bizonyít­hatja az ellene bitorlás miatt vagy díjkövetelés iránt már megindított perben is, hogy mentesüljön a szabadalmasnak ve­le szemben támasztott igénye alól. A közlekedési és szállítási eszközökre vonatkozó kedvezmény — a Párizsi Uniós Egyezménynek megfelelően — a nemzetközi forgalmat kívánja megóvni a zaklatástól. Jogutódlás "A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok — a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével — átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők." (Szt. 15-§. /1/ bek.) "Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző har­madik személlyel szemben szerződésen alapuló jogutódlásra csak akkor lehet hivatkozni, ha a jogutódlást a szabadalmi lajstromba bejegyezték." (Szt. 15.§. /2/ bek.) Jogutódlás, ha a szabadalmi igény vagy a szabada­lom jogosultjának helyébe más jogosult lép. 4694 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom