Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)
II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek
ben (pl. találmánybitorlás esetén, vagy szolgálati találmányesetében a feltaláló az igényjogosult munkáltató megkerülésével jelenti be a találmányt), akkor az igazi szerző, vagy igényjogosult megtámadhatja a vélelmet, illetve a bejelent ést. A találmányt egymástól függetlenül megalkotókra, illetve jogutódaikra vonatkozó rendelkezés viszont nem vélelem, hanem elvileg megtámadhatatlan szabályozás, ha valóban függetlenül egymástól alkották meg ugyanazt a találmányt, és az igényjogosult nem vitathatóan korábbi elsőbbséggel jelentette be a találmányt. Ez a bejelentői elv tehát arra serkenti a feltalálókat illetve jogutódaikat, hogy a találmányt a lehető leggyorsabban jelentsék be, nehogy valaki valahol ugyanazt feltalálván a bejelentésben megelőzze őket. A korábbi elsőbbségű bejelentés szabadalmazása esetén — kétszeres szabadalmazás tilalma folytán (Szt. 6.§. /3/ bekezdés c) pontja) — a szabadalom igényrontó az ugyanarra a találmányra vonatkozó későbbi elsőbbségű bejelentésre. önmagában a korábbi elsőbbségű bejelentés még nem igényrontó, ezért csak azzal a következménnyel jár, hogy a későbbi elsőbbségű bejelentésre vonatkozó eljárást az Szt. 48.§. /3/ bekezdése szerint fel kell függeszteni. A felfüggesztés következtében a két bejelentés között függő jogi helyzet jön létre, amely a korábbi elsőbbségű bejelentésre a szabadalom megadásával vagy ennek a bejelentésnek elutasításával szűnik meg. Szolgálati találmány "Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki." (Szt. 9*§• /V bek.) "A szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót vagy más jogviszony alapján jogosultat (a továbbiakban: munkáltató) illeti meg. Ha a munkáltató sem a szabadalomra, sem a találmányra nem tart igényt, hozzájárulás esetén a ta-4694 25
