Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)
I. A szabadalmi oltalom tárgya
b) szakember (feltalálói tevékenység nélkül) c) megvalósíthatja. a) A megoldást akkor kell nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha az bárki számára hozzáférhetővé vélt. Nyilvánosságra jutásnak minősül, hogy ha a megoldást személyválogatás és titoktartási kötelezettség nélkül bárki megismerhette. A nyilvánosságra jutás világviszonylatban vizsgálandó, azaz az, hogy bárhol a világon az elsőbbségi nap (a különleges — uniós, illetve kiállítási — elsőbbségektől eltekintve általában a találmány szabadalmi oltalomra való bejelentésének napja) előtt bárki számára hozzáférhető volt-e. Tehát nemcsak a hazai, hanem a külföldön bárhol történt nyilvánosságra jutás ujdonságrontó anyagnak (anterioritásnak) minősül. Az Szt. nem tesz különbséget, hogy az ujdonságrontó anyagot maga a feltaláló, vagy harmadik személy hozta az elsőbbségi nap előtt nyilvánosságra, mert a találmány szabadalmazhatósága tekintetében a feltaláló részéről történt publikálás is ujdonságrontó. Ezért a feltalálóknak ügyelniük kell arra, hogy találmányukról ujdonságrontó mélységű publikációt sem ők, sem tájékoztatásuk alapján más személy (pl. munkatársuk) az elsőbbségi (bejelentési) nap előtt ne tegyen közzé. Nem ujdonságrontó a találmány publikálása a bejelentés napja után, de ez esetben is szem előtt tartandó szempont, hogy ha később gazdasági érdekből szükségessé válik a találmány külföldi szabadalmi oltalma, a bejelentési nap utáni publikáció is ujdonságrontó az elővizsgálati rendszert alkalmazó országokban, kivéve ha a bejelentés a Párizsi Uniós Egyezményhez csatlakozott országba (uniós tagországba) az elsőbbségi éven belül t őrt énik. De az elsőbbségi év után történő szabadalmazhatóságot a bejelentési nap utáni publikáció, vagy egyéb nyilvánosságra hozatal az uniós tagországban is meghiúsítja. A nyilvánosságra jutás módjait a jogszabály részletesen nem sorolja fel. Csupán példázva a nyomtatványi közzé-4 4694
