Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)

II. Dr. Huber Imre: Gazdaságpolitikai ismeretek

Ennek érdekében szándékunk az ösztönzés hatékonysá­gának fokozásával, a kutatóintézetek és vállalatok közös ér­dekeltségének szorosabbá tételével, (az un. komplex érdekelt­ség megteremtésével) és az ezáltal biztosított nagyobb lene­­gőségekhez igazított belső érdekeltsági rendszer kialakítá­sával elősegíteni a kutatási eredmények azon problémájának felszámolását is, amely szerint túl hosszú a kutatási ered­mények gyakorlatba történő bevezetésének időintervalluma, nem megfelelő a kutatások gyakorlat-orientáltsága. b) A termelés területén dolgozók bérezési gyakorlatában a darabbér és az időbér képviseli a legnagyobb részarányt. E két szélső forma között számos lehetőség adódik az adottsá­gokhoz és ezen belül a műszaki színvonal követelményeihez igazodó kombinált (pl. prémiumos időbér) bérformák alkalma­zására. Ezek hazánkban is egyre inkább elterjednek és a jövő­ben is jól használhatók. Pl.:- A személyi béren alapuló teljesítménybért — amely azonos kategóriájú munkákon is eltérő alapbérből kiindulva határozza meg a teljesítménybér összegét — ott célszerű alkalmazni, ahol megvan a pontos norma-megállapitás lehetősége, s emellett a munkás személyes adottságainak jelentős szerepe van a mű­szaki fejlődés szempontjából lényeges minőségi kö­vetelmények kielégítésében.- A kettős bérformát — melynek lényege, hogy a bér két részből, egy darabbéres és egy időbéres hányad­ból tevődik össze — ott ajánlatos bevezetni, ahol az egyoldalú mennyiségi ösztönzés káros lehet a mi­nőségre, és ezért célszerű a mennyiség növelésére irányuló érdekeltséget tompítani. A műszaki fejlő­dés gyorsulásával a komplex gépesítés elterjedésé­vel egyre nagyobb súlyt kapnak az un. átmeneti bér­formák, melyek inkább megfelelnek a munka módosuló bonyolultsági ill. a munkakörülmények változásából eredő követelményeinek. A bérformák kiválasztásakor 4614 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom