Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
II. Dr. Huber Imre: Gazdaságpolitikai ismeretek
c) A bérpreferenciák rendszerében a kedvezmények nyújtásának két módszere kerül alkalmazásra. Az egyik módszer bizonyos területeken a bérek lemaradásának mérséklésére hivatott abban az esetben, ha a szabályozás általános rendszere ismert objektiv okokból kifolyólag nem teszi lehetővé a társadalmilag indokolt bérfejlesztési ütem megvalósulását. A másik módszer az egész népgazdaságban alkalmazható és meghatározott követelményekhez köti a bérkedvezmény nyújtását. A rendszer azon vállalatokat preferálja, amelyek- a vállalati szervezési program keretében munkaerőfelszabaditást, átcsoportősit ást hajtanak végre, ill. termelőberendezéseik intenziv kihasználásának fokozását müszakszám emeléssel kívánják megvalósítani;- gyakorlati programokat dolgoznak ki és hajtanak végre a gazdaságos termelési szerkezet kialakítására, a gazdaságtalan termelés részarányának viszszaszoritására, az anyagmozgatás gépesítésére, az exportarány fokozására stb. Az erre vonatkozó vállalati elgondolásokat — minisztertanácsi határozat alapján — az ágazati minisztériumokhoz kell benyújtani. A javaslatokat az ágazati miniszter hagyja jóvá, a munkaügyi miniszterrel egyeztetett elvek alapján. A preferencia keret anyagi fedezetének mértékét az éves népgazdasági tervek rögzitik. A preferenciák — amennyiben objektiv módon, a népgazdasági célokat szolgáló fejlesztésekhez kerülnek odaítélésre — jó lehetőséget biztosítanak a népgazdaságiejlesztés központi irányainak megfelelő helyi tevékenység kialakítására, s ezen belül a tudományos-műszaki haladás ösztönzésére. Ezzel szemben a központi bérpolitikai intézkedések meghozatalában nem szerepel szempontként a technika fejlesztésére történő ösztönzés. E bérrendezések elsősorban a bérfejlesztésben elmaradott területek szintrehozását, a kereseti aránytalanságok felszámolását szolgálják. 4614 39
