Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
A bizonyítás megkíván: bizonyítandó állítást, ennek igazolására szolgáló adatot és a kettő közti összefüggés feltárását. Bizonyítandó állítás a perben a felek tényelőadása /pl. az újítás benyújtásáról, a hasznosításról, a szabadalom megadásáról stb./. Az igazolást szolgáló adat, az állítás igazként való elfogadása mellett szóló, ugyancsak közlést tartalmazó anyag: a bizonyító tény. A perbeli bizonyításban ezek a bizonyító adatok bizonyítási eszközök révén fejeződnek ki. Attól függően, hogy miként lehet a bizonyításban résztvevők számára érzékelhetővé tenni, két főcsoportot különböztetünk meg: tárgyi bizonyítási eszközöket, pl.: az irat, amelyből a gondolati tartalom közvetítés nélkül megszerezhető /elolvasható/, és személyi bizonyítási eszközöket, ilyen pl,: a tanúvallomás, mert a bizonyításban felhasználandó adat valakinek a tudatában raktározódott el, tehát csak közlés utján - a személy közbejöttével - lehet érzékelni. Perbeli bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. Mivel az állítását általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a bíróság valónak fogadja el, a bizonyítási eszközök megjelölése, megnevezése is az állitó fél kötelessége. A tanú kihallgatása a bizonyítási eljárás keretében - ritka kivételtől eltekintve - a tárgyaláson történik. A kihallgatást a tanács elnöke végzi, de a tanúhoz a bíróság tagjai és a tárgyaláson résztvevők is kérdéseket tehetnek fel, az elnök engedélyével. A tárgyaláson jegyzőkönyv készül és ebbe fel kell venni a kihallgatott tanú személyi adatait és a vallomását. A tanú a vallomástételt csak meghatározott esetekben tagadhatja meg /pl.: akkor, ha a tanú magát vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolná/. Szakértőt a perben akkor alkalmaz a bíróság, ha a perben felmerülő jelentős tény vagy körülmény megállapításához, megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik. Az igazságügyi szakértői tevékenységet elsődlegesen az Igazságügyi Minisztérium áltai^ létrehozott szakértő intézetek /Igazságügyi Műszaki Szakértői 150 4614
