Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
és részletesen szabályozza. A személyhez fűződő jogok (az alkotói jelleg elismerése, védelem a mű torzítása ellen, döntés a nyilvánosságrahozatal kérdésében) elvileg "örökéletüek" és forgalomképtelenek. A vagyoni jogok ezzel szemben csak időleges oltalmat biztositanak.és forgalomképesek. A szellemi alkotásokra vonatkozó jogszabályok — hagyományosan — csak az alkotás oltalmának kérdéseit szabályozták, s kevésbé fordítottak gondot az oltalmazott alkotás felhasználását biztositó viszonyok szabályozására. A magyar jog tudatosan szabályozási körébe vonja e jogviszonyok dinamikáját , tehát azokat a szerződésfajtákat, amelyek egyrészt az alkotások létrehozását segítik elő (pl. kutatási szerződések), másrészt az alkotások forgalmát szervezik (kiadói szerződések, iicenciaszerződásek stb.). Igen lényeges vonása — különösen a magyar — szabályozásnak az alkotói érdekek garanciáinak kiépítése. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviták végső soron birósági fórum elé vihetők. Jogrendszerünk elismeri a szellemi alkotások párhuzamos oltalmának lehetőségét. Azonos alkotás tehát több jogcímen, több jogintézmény által is védelemben részesülhet. így pl. egy termék külső, tetszetős kialakítását az ipari mintaoltalom (ipar*jogvéddlmi intézmény) biztosítja, de ha ez meghatározott művészi színvonalat ér el, a szerzői jog is oltalmat nyújt jogosultjának. b) Szerzői jog A szerzői jog a tudomány, művészet, irodalom terén létrejött alkotások oltalmával, az ezzel kapcsolatos jogviszonyok szabályozásával foglalkozik. A hatályos magyar szerzői jogot az 19^9* évi III. törvény (Szerzői jogi törvény, röv. Szjt), illetőleg az ehhez kapcsolódó végrehajtási — főként a különböző felhasználási szerződések feltételeit rögzitő — rendeletek szabályozzák. 142 4614
