Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
A hozzátartozók sziikebb körét (leszármazó, házastárs, szülő) jogunk akkor is részesíteni kívánja a hagyatékból, ha az örökhagyó másképp végrendelkezett. Az őt egyébként megillető törvényes örökrészének fele kötelesrészként ebben az esetben is megilleti (az özvegy kötelesrésze egy korlátozott haszonélvezet). Kötelesrészre való jogosultságát csak akkor veszti el, ha az örökhagyó őt kifejezetten — és a törvényben felsorolt okokból — kitagadja. Az örökös nem csupán a hagyaték pozitiv elemeit örökli, hanem az örökhagyó tartozásait is. Ezekért azonban legfeljebb a hagyaték erejéig felelős. 6. A szellemi alkotások .joga A polgári jog védi az embert, az emberi személyiséget önmagában is. De sajátos eszközökkel kivánja oltalmazni az embert, mint "alkotó" embert. Az erre szolgáló szabályokat és jogintézményeket foglalja össze a szellemi alkotások jogterülete. Mig azonban az előzőkben tárgyalt területek alapvető szabályait a Polgári törvénykönyvben találhatjuk, a szellemi alkotásokra vonatkozó szabályokat — hagyományosan — külön jogszabályok, elsősorban törvények tartalmazzák, a Ptk-ban csupán néhány rövid utalás található. A szellemi alkotások jogának két fő területe van: a szerzői jog és az iparjogvédelem. Az utóbbiról a tanfolyam során igen részletesen esik szó, igy e bevezető részben csupán a szerzői jog legfontosabb szabályaira térünk ki. Ezt megelőzően azonban célszerű néhány olyan közös vonást,tendenciát felvázolni, ami a szellemi alkotások jogának szocialista szabályozására, különösen pedig a magyar jogrendszer megoldásaira általában jellemző. a) A szellemi alkotások szabályozásának közös vonásai A jog az alkotó embert, az alkotó tevékenységet védi és ösztönzi. A jognak azonban valami objektivált fogódzó pont140 4614
