Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)

IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek

jére, módjára (pl. mennyiségi és minőségi átvétel stb.) nézve a felek megállapodása az irányadó, ha erről nem rendelkeznek, a polgári jog diszpozitiv szabályai érvényesülnek. Különös szerepe lehet annak,' ha valamelyik fél a szerződés teljesítése során mást vesz igénybe (teljesítési segéd), ennek magatartásáért felelős.

A teljesítési kedv serkentése, vagy a téljesitő/fizető/képesség biztosítása érdekében szokásos a szerződésekben bizonyos biztosítékokat kikötni. Ilyen biztosítékok lehetnek a foglaló, a kötbér, a zálog, az óvadék, a kezesség stb.

A szerződés "normális" megszűnési módja a szerződés tartalmának megfelelő'teljesités. Nem egy esetben azonban a felek helyzete a szerződéskötés időpontjához képest megváltozik, szükségleteik, érdekeik megszűnnek, módosainak. Ilyen esetekben lehetőség van a szerződés — teljesítés nélküli — felszámolására vagy módosítására. A felek közös megegyezéssel módosíthatják, felbonthatják, megszüntethetik a szerződést. Ha csak egyik félnek fűződik ehhez érdeke, egyoldalúan ilyen (felmondási, elállási) jogot csak kivételesen — szerződéses kikötés vagy jogszabály (pl. lakásbérlet felmondása) alapján — gyakorolhat. Kivételesen a biróság is módosíthatja a felek (tartós) jogviszonyát .

Amennyiben valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem vagy nem szerződésszerűen teljesiti, szerződésszegést követ el. Szerződésszegés tulajdonképpen annyiféle lehet, amilyen változatosak a szerződésben foglalt kötelezettségek, legfontosabb esetcsoportjaikat a Ptk részletesebben is szabályozza. Ilyen fontosabb szerződésszegés-fajták a késedelem, a hibás teljesítés és a lehetetlenülés (meghiúsulás). Ezek közül részletesebben a hibás teljesítéssel és következményeivel foglalkozunk.

Közös jellemzője a szerződésszegéseknek, hogy hozzájuk részben un. objektiv alapú szankciók fűződnek,

126

4514